Elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy Németország belesodródik az ukrajnai háborúba?

A kérdésre, hogy van-e olyan forgatókönyv, amely alapján a németek belesodródhatnának az ukrajnai háborúba, a szakértő azt mondja, hogy „ennek az esélye csekély”. Önmagában semmiképpen nem történhet meg, esetleg akkor, ha a NATO valamilyen formában belekeveredne a konfliktusba. Viszont a háború két évét figyelve egyre inkább az látszik, hogy míg az első egy-két hónapban sok harcias kijelentés hangzott el a NATO részvételét illetően, addig később mind az oroszok, mind a Nyugat egyre kínosabban ügyelt arra, hogy egy nyílt konfrontációt kiprovokáló lépésre semmiképpen ne adjon alapot.

Hol van a NATO haderején belül a német hadsereg?

Dobrowiecki Péter egyértelművé tette, hogy a NATO első vonalát az amerikaiak adják, és a második vonalban tudunk az európai haderőkkel számolni. Ezen belül a franciák és britek, valamint papíron a németek a legerősebbek. Azért csak papíron, mert például az orosz–ukrán háború is meglehetősen gyenge állapotban érte a Bundeswehrt. Előzőleg már hosszasan cikkezett a problémákról a német sajtó, azonban senki nem törődött vele.

Politikai síkon a korábbi német kormányok, különösen Angela Merkel idején csak minimálisan költöttek a haderőre, és az volt hozzá a magyarázat, hogy a német hadsereg legyen inkább egy missziós vállalásokra fókuszáló erő, és persze ennek megfelelően részt is vett a NATO- és uniós küldetésekben. Ezek az egységek jól felszereltek voltak, szemben magával a Bundeswehrrel, ahol a képességek leginkább csak papíron voltak meg. Egy ilyen, a német sajtóban gyakran bírált képesség volt, hogy a helikopteregységek rendszeres karbantartása, felújítása sorra elmaradt, így ez az erő egy tényleges konfliktus során nem tudta volna teljesíteni a rárótt feladatokat.

Németország katonai képességeit a II. világháború után a szövetségesek jelentősen korlátozták, azonban miután csatlakozott a NATO-hoz, egy olyan fejlesztésen esett át a hidegháború időszakában, amelynek eredményeként a 80-as évekre Nyugat-Európa egyik legerősebb, ha nem a legerősebb hadseregévé vált az akkori NSZK hadereje. A német egyesítés után a keleti rész, az egykori NDK hadseregét gyakorlatilag leépítették, a tiszti állomány jelentős részét nem vették át, és a keleti típusú hadsereget beintegrálták a nyugatnémet modell mentén felépült Bundeswehrbe.

A német haditechnika mindig világszínvonalú maradt

Az MCC Magyar–Német Intézet kutatási vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy bár ez a Bundeswehren nem mindig látszott az elmúlt negyedszázadban, azonban a haditechnikai fejlesztések továbbra is folytak, és a német fegyverek mindig is kelendők voltak a világpiacon.

Ugyanakkor arra a felvetésre, hogy a Szovjetunió felbomlását és a világ egypólusúvá válását követően nagyon sok európai országban vélekedtek úgy, hogy az államok közötti fegyveres konfliktusok csökkenni fognak, ezért a katonai jellegű fejlesztéseken lehet spórolni, aminek eredménye lett a védelmi képességek csökkenése is, a szakértő azt mondta:

A német újraegyesítés óta nem volt olyan időszak, amikor Németország ne lett volna ott a világ tíz legnagyobb fegyverexportőre között. Az más kérdés, hogy ez mindig is komoly belpolitikai vitákat váltott ki, hogy hova szállíthatnak, és mit.

Azt sem szabad elfelejteni – folytatta Dobrowiecki Péter –, hogy az elmúlt évtizedekben létrejöttek olyan nagy fegyvergyártó konglomerátumok – elsősorban az európai fegyvergyártó cégek egyesülésével –, amelyek már érzékelték, hogy egyre többen vannak a piacon, amely viszont nem bővült úgy, ahogyan szerették volna. (Lásd például az Airbus katonai szárnya.) Elsősorban olasz, spanyol, brit és német fegyvergyártók egyesüléséről volt szó, míg a franciák csak részben vettek ebben részt. Ennek az az oka, hogy a franciák mind a mai napig a saját fejlesztésű katonai technikájukat preferálják.

Az ukrajnai háború egyben vészcsengő is volt

Az orosz invázió 2022. februári megindulását követően a német politikai és katonai vezetés egyértelműen Kijev támogatása mellett állt ki, azonban amikor bejelentették, hogy fegyverrel, lőszerrel is készek támogatni az ukránokat, hirtelen nagyon meglepődtek.

Világossá vált az is, hogy a hadiipari termelés felfuttatása hosszabb időt vesz igénybe, mert az akkoriban inkább exportra termelő német haditechnikai vállalatok egyébként is közepes, vagy inkább alacsony fordulatszámú gyártásra álltak rá. Mindez leginkább a lőszergyártásra volt igaz, és a termelés felfuttatása ezen a téren csak 2024 elejére sikerült. A nehézségeket egyébként uniós szinten is jól érzékelteti, hogy milyen komoly nehézségekbe ütközött az elmúlt évben az EU-val, hogy tartani tudja a Kijevnek tett lőszerszállítási kvótát.

Időközben azonban más problémákkal is szembesültek. Ilyen volt például a meglévő eszközök karbantartása, ismételt üzembe helyezése, harcképessé tétele, modernizálása. Ugyanakkor a légierő esetében az elöregedő Tornado vadászbombázók leváltása ismételten napirendre került. A korszerűsítést már régóta halogatták az egymást váltó német kormányok, mert komoly költséggel jár. Végül a háború megindulása kényszerítette ki a lépést, hogy ezen a téren is modernizálnak, de nem a saját modellt korszerűsítik, hanem amerikai F–35-ös vadászgépeket vásárolnak a légierőnek. Ugyanígy elodázhatatlan a német haditengerészet modernizálása is.

A Scholz-kormány által bejelentett, 100 milliárd eurós hadiipari modernizációs programban azonban csak az évtized második felére valósulhat meg teljes egészében az, amit beszerezni terveztek. Hiába áll rendelkezésre ez a hatalmas összeg, azonban ezeket a modernizációs folyamatokat egy bizonyos szintig lehet csak felgyorsítani – emlékeztetett Dobrowiecki Péter. Mindemellett pedig a rendkívül bürokratikus német közbeszerzési rendszer sem segíti a program gyors megvalósítását. Ennek fékező hatására volt jó példa, hogy a túlzottan aprólékos bírálati rendszer miatt csúszott fél évtizedet – még az ukrajnai háború előtt – a német hadseregben rendszeresített géppisztolyok cseréje. Viszont mivel nem fejlesztik a Tornadókat, ezért ennek a 100 milliárd eurónak egy jelentős részéből vásárolják meg az amerikai F–35-ösöket.

További fejlesztést igényel a Bundeswehr létszáma is, amely jelenleg 187 ezer fő. Az elmúlt évtizedekben a hadsereg teljesen eltűnt a német médiából, sehol sem próbáltak meg senkit katonának csábítani. Most ez is változni látszik a szakértő szerint. Sorra jelennek meg a Bundeswehr toborzóreklámjai, amelyek vonzó bérezéssel igyekeznek kedvet csinálni a fiataloknak a hivatásos katonai léthez.

Miért jönnek Magyarországra a német hadiipari cégek?

Dobrowiecki Péter azt mondta, hogy ez egyértelműen a politikai aspektusra vezethető vissza. A Bundeswehr egy úgynevezett Parlament Armee, vagyis parlament alá rendelt hadsereg, olyan értelemben, hogy mind a missziós küldetések, mid a fegyverexport esetében a Bundestag jóváhagyása szükséges.

Ha viszont a német fegyvercég magyar leányvállalata exportál eszközöket Európán kívüli államokba, akkor így ki lehet kerülni, hogy a német politikai pártok jóváhagyására legyen szükség – mondta befejezésül Dobrowiecki Péter.

(Borítókép: A Bundeswehr, a német fegyveres erők újoncai a Schützenrudel nevű taktikai manővert gyakorolják az alapkiképzés során 2022. november 29-én. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)