Elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy Németország belesodródik az ukrajnai háborúba?
További Külföld cikkek
- Donald Trump szövetségese szerint Vlagyimir Putyin megbízhatatlan, átverheti a Nyugatot
- Kigyulladt egy orosz utasszállító az antalyai repülőtéren
- Több százezer dollárt utalt egy idős nő egy magát Elon Musknak kiadó férfinak
- Óriási meglepetés a szomszédban: nem várt jelölt győzött, rezeg a léc a miniszterelnöknél
- Megkongatták a vészharangot az ukránok, Oroszország elsöprő támadásra készülhet
A kérdésre, hogy van-e olyan forgatókönyv, amely alapján a németek belesodródhatnának az ukrajnai háborúba, a szakértő azt mondja, hogy „ennek az esélye csekély”. Önmagában semmiképpen nem történhet meg, esetleg akkor, ha a NATO valamilyen formában belekeveredne a konfliktusba. Viszont a háború két évét figyelve egyre inkább az látszik, hogy míg az első egy-két hónapban sok harcias kijelentés hangzott el a NATO részvételét illetően, addig később mind az oroszok, mind a Nyugat egyre kínosabban ügyelt arra, hogy egy nyílt konfrontációt kiprovokáló lépésre semmiképpen ne adjon alapot.
Hol van a NATO haderején belül a német hadsereg?
Dobrowiecki Péter egyértelművé tette, hogy a NATO első vonalát az amerikaiak adják, és a második vonalban tudunk az európai haderőkkel számolni. Ezen belül a franciák és britek, valamint papíron a németek a legerősebbek. Azért csak papíron, mert például az orosz–ukrán háború is meglehetősen gyenge állapotban érte a Bundeswehrt. Előzőleg már hosszasan cikkezett a problémákról a német sajtó, azonban senki nem törődött vele.
Politikai síkon a korábbi német kormányok, különösen Angela Merkel idején csak minimálisan költöttek a haderőre, és az volt hozzá a magyarázat, hogy a német hadsereg legyen inkább egy missziós vállalásokra fókuszáló erő, és persze ennek megfelelően részt is vett a NATO- és uniós küldetésekben. Ezek az egységek jól felszereltek voltak, szemben magával a Bundeswehrrel, ahol a képességek leginkább csak papíron voltak meg. Egy ilyen, a német sajtóban gyakran bírált képesség volt, hogy a helikopteregységek rendszeres karbantartása, felújítása sorra elmaradt, így ez az erő egy tényleges konfliktus során nem tudta volna teljesíteni a rárótt feladatokat.
Németország katonai képességeit a II. világháború után a szövetségesek jelentősen korlátozták, azonban miután csatlakozott a NATO-hoz, egy olyan fejlesztésen esett át a hidegháború időszakában, amelynek eredményeként a 80-as évekre Nyugat-Európa egyik legerősebb, ha nem a legerősebb hadseregévé vált az akkori NSZK hadereje. A német egyesítés után a keleti rész, az egykori NDK hadseregét gyakorlatilag leépítették, a tiszti állomány jelentős részét nem vették át, és a keleti típusú hadsereget beintegrálták a nyugatnémet modell mentén felépült Bundeswehrbe.
A német haditechnika mindig világszínvonalú maradt
Az MCC Magyar–Német Intézet kutatási vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy bár ez a Bundeswehren nem mindig látszott az elmúlt negyedszázadban, azonban a haditechnikai fejlesztések továbbra is folytak, és a német fegyverek mindig is kelendők voltak a világpiacon.
Ugyanakkor arra a felvetésre, hogy a Szovjetunió felbomlását és a világ egypólusúvá válását követően nagyon sok európai országban vélekedtek úgy, hogy az államok közötti fegyveres konfliktusok csökkenni fognak, ezért a katonai jellegű fejlesztéseken lehet spórolni, aminek eredménye lett a védelmi képességek csökkenése is, a szakértő azt mondta:
A német újraegyesítés óta nem volt olyan időszak, amikor Németország ne lett volna ott a világ tíz legnagyobb fegyverexportőre között. Az más kérdés, hogy ez mindig is komoly belpolitikai vitákat váltott ki, hogy hova szállíthatnak, és mit.
Azt sem szabad elfelejteni – folytatta Dobrowiecki Péter –, hogy az elmúlt évtizedekben létrejöttek olyan nagy fegyvergyártó konglomerátumok – elsősorban az európai fegyvergyártó cégek egyesülésével –, amelyek már érzékelték, hogy egyre többen vannak a piacon, amely viszont nem bővült úgy, ahogyan szerették volna. (Lásd például az Airbus katonai szárnya.) Elsősorban olasz, spanyol, brit és német fegyvergyártók egyesüléséről volt szó, míg a franciák csak részben vettek ebben részt. Ennek az az oka, hogy a franciák mind a mai napig a saját fejlesztésű katonai technikájukat preferálják.
Az ukrajnai háború egyben vészcsengő is volt
Az orosz invázió 2022. februári megindulását követően a német politikai és katonai vezetés egyértelműen Kijev támogatása mellett állt ki, azonban amikor bejelentették, hogy fegyverrel, lőszerrel is készek támogatni az ukránokat, hirtelen nagyon meglepődtek.
Egy gyors felmérést követően ugyanis kiderült, hogy saját haditechnikai készleteik jóval szűkösebbek annál, mint amennyit feltételeztek.
Világossá vált az is, hogy a hadiipari termelés felfuttatása hosszabb időt vesz igénybe, mert az akkoriban inkább exportra termelő német haditechnikai vállalatok egyébként is közepes, vagy inkább alacsony fordulatszámú gyártásra álltak rá. Mindez leginkább a lőszergyártásra volt igaz, és a termelés felfuttatása ezen a téren csak 2024 elejére sikerült. A nehézségeket egyébként uniós szinten is jól érzékelteti, hogy milyen komoly nehézségekbe ütközött az elmúlt évben az EU-val, hogy tartani tudja a Kijevnek tett lőszerszállítási kvótát.
Időközben azonban más problémákkal is szembesültek. Ilyen volt például a meglévő eszközök karbantartása, ismételt üzembe helyezése, harcképessé tétele, modernizálása. Ugyanakkor a légierő esetében az elöregedő Tornado vadászbombázók leváltása ismételten napirendre került. A korszerűsítést már régóta halogatták az egymást váltó német kormányok, mert komoly költséggel jár. Végül a háború megindulása kényszerítette ki a lépést, hogy ezen a téren is modernizálnak, de nem a saját modellt korszerűsítik, hanem amerikai F–35-ös vadászgépeket vásárolnak a légierőnek. Ugyanígy elodázhatatlan a német haditengerészet modernizálása is.
A Scholz-kormány által bejelentett, 100 milliárd eurós hadiipari modernizációs programban azonban csak az évtized második felére valósulhat meg teljes egészében az, amit beszerezni terveztek. Hiába áll rendelkezésre ez a hatalmas összeg, azonban ezeket a modernizációs folyamatokat egy bizonyos szintig lehet csak felgyorsítani – emlékeztetett Dobrowiecki Péter. Mindemellett pedig a rendkívül bürokratikus német közbeszerzési rendszer sem segíti a program gyors megvalósítását. Ennek fékező hatására volt jó példa, hogy a túlzottan aprólékos bírálati rendszer miatt csúszott fél évtizedet – még az ukrajnai háború előtt – a német hadseregben rendszeresített géppisztolyok cseréje. Viszont mivel nem fejlesztik a Tornadókat, ezért ennek a 100 milliárd eurónak egy jelentős részéből vásárolják meg az amerikai F–35-ösöket.
További fejlesztést igényel a Bundeswehr létszáma is, amely jelenleg 187 ezer fő. Az elmúlt évtizedekben a hadsereg teljesen eltűnt a német médiából, sehol sem próbáltak meg senkit katonának csábítani. Most ez is változni látszik a szakértő szerint. Sorra jelennek meg a Bundeswehr toborzóreklámjai, amelyek vonzó bérezéssel igyekeznek kedvet csinálni a fiataloknak a hivatásos katonai léthez.
Miért jönnek Magyarországra a német hadiipari cégek?
Dobrowiecki Péter azt mondta, hogy ez egyértelműen a politikai aspektusra vezethető vissza. A Bundeswehr egy úgynevezett Parlament Armee, vagyis parlament alá rendelt hadsereg, olyan értelemben, hogy mind a missziós küldetések, mid a fegyverexport esetében a Bundestag jóváhagyása szükséges.
Ha viszont a német fegyvercég magyar leányvállalata exportál eszközöket Európán kívüli államokba, akkor így ki lehet kerülni, hogy a német politikai pártok jóváhagyására legyen szükség – mondta befejezésül Dobrowiecki Péter.
(Borítókép: A Bundeswehr, a német fegyveres erők újoncai a Schützenrudel nevű taktikai manővert gyakorolják az alapkiképzés során 2022. november 29-én. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)