Elbúcsúzott mit sem sejtő családjától, soha többé nem látták az eutanáziaklinikára tartó férfit

Egy 47 éves brit kémiatanár, Alastair Hamilton – akinek nem volt semmiféle diagnosztizált betegsége – több mint 10 ezer fontot (mintegy 4,3 millió forintot) fizetett azért, hogy meghaljon egy svájci eutanáziaklinikán, miközben a családja erről semmit nem tudott, ugyanis a halálesetet az öngyilkossághoz asszisztáló alapítvány is titokban tartotta a férfi családja előtt – írja a Daily Mail. 

Alastair Hamilton azt mondta a szüleinek, hogy egy barátját látogatja meg Párizsban, ehelyett a svájci Bázelbe repült, hogy halálos injekcióval vetessen véget életének. 

Megrendült édesanyja, a 81 éves Judith Hamilton szerint más családoknak is tudniuk kell az öngyilkossághoz asszisztáló svájci Pegasos eutanáziaalapítványról (Pegasos Swiss Association), amely a nő elmondása szerint – ellentétben az ismertebb Dignitas (Méltóság) nevű szervezettel – még csak azt sem követeli meg, hogy az emberek halálos betegek legyenek, vagy hogy valaki elkísérje őket, amikor meghalni érkeznek.

Alastair Hamilton halálát megdöbbentő módon a Metropolitan Police-nak, a Brit Külügyminisztériumnak és az Interpolnak együttesen kellett felderítenie, ugyanis tavaly nyári eltűnése óta a családja semmit nem tudott róla. 

A rendőrség egyik őrmestere a családnak eljuttatott közleményében „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a Pegasos együttérzésének és átláthatóságának hiányát. A család csak az után tudta meg, hogy a férfi a klinikán vetett véget az életének, hogy a rendőrség megvizsgálta a bankszámlakivonatát, és kiderült, hogy több ezer fontot utalt át a Pegasosnak. 

Az eutanáziaalapítvány semmit nem közölt a gyászoló családdal

Eközben Alastair Hamilton családja még a búcsúleveleket sem kapta meg, amelyeket a klinika szerint a férfi hagyott nekik, ahogyan meghalt családtagjuk karóráját, ruháit és a többi személyes tárgyát sem juttatták el hozzájuk. A hamvait ugyan két hónappal a férfi halála után elküldték a hozzátartozóknak, az alapítvány nem volt hajlandó kommunikálni a családdal, mondván, az ellenkezik a szabályaikkal. 

Alastair Hamilton családja egyébként nem eutanáziaellenes, de a férfi 52 éves bátyja szerint elfogadhatatlan, hogy valaki, aki nem halálos beteg, csak úgy véget vethessen az életének. 

A svájci törvények értelmében 1942 óta az emberek segíthetnek másoknak meghalni, amennyiben az indíték megalapozott, és például nem anyagi haszonszerzés a cél. A törvény kimondja, hogy az eutanázia kérelmezőjének épelméjűnek kell lennie, ugyanakkor nem kitétel a halálos betegség vagy egyéb egészségügyi probléma megléte. 

Az ország öngyilkossághoz asszisztáló klinikái nonprofit szervezetek, köztük a leghíresebb, a Dignitas – ahol az elmúlt 20 évben legalább 540 brit állampolgár halt meg – szigorú szabályai szerint ügyfeleinek halálos betegeknek, súlyos fájdalmaktól szenvedőknek vagy elviselhetetlen fogyatékossággal élőknek kell lenniük. 

Nem úgy a Ruedi Habegger aktivista által vezetett Pegasosnál, ahol azt vallják: az eutanáziát kérvényezőknek nem kell betegnek lenniük ahhoz, hogy öngyilkosok lehessenek. Honlapjukon az áll, hogy akár néhány héten belül is jóváhagyható egy halálkérelem, ha az illető elmúlt 18 éves.

Úgy beszélt az öngyilkosságról, mint egy korsó sörről

Alastair Hamilton családja elmondta, hogy az elhunyt férfi 2022 óta küzdött állandó rossz közérzettel, váratlanul lefogyott, és egyre fáradtabbnak érezte magát. Teljes munkaidős állását is otthagyta, és visszahúzódott szülei házába a délnyugat-londoni Hamptonba, de az orvosok nem tudták kideríteni, pontosan milyen problémája van. 

A férfit tesztelték többek között rákra és HIV-re, de nem találtak semmi rendelleneset. Testvére szerint Alastair Hamilton hamarosan úgy kezdett el beszélni az öngyilkosságról, mintha csak azt közölné, leugrik egy korsó sörre a kocsmába. 

Augusztus 10-én Alastair Hamilton 85 éves apja kivitte a férfit a gatwicki repülőtérre, és semmi oka nem volt azt feltételezni, hogy a fia nem egy barátjához utazik Párizsba. Az anyja azt mesélte, hogy utolsó találkozásukkor a fia átkarolta, adott neki egy nagy puszit, és csak annyit mondott:

Mindig emlékezz arra, anya, hogy nagyon szeretlek, mindig is szerettelek, és mindig is foglak, bármi történjék is

– idézte fel, hozzátéve, nem is sejtette, hogy ezek hozzá a fia utolsó szavai.

A család akkor kezdett aggóni, amikor Alastair Hamilton nagyjából egy hét elteltével nem válaszolt a hívásaikra. Ekkor hívta fel az édesanyja a rendőrséget, hogy bejelentse a fiát eltűnt személyként.

A Scotland Yard megállapította, hogy a férfi egy svájci gépre szállt fel. Ellenőrizték a banki tranzakcióit is: az elemzés négy kifizetést tárt fel, összesen 10 310 font értékben a Pegasos Swiss Association részére, amelyet egy Bázel központjában lévő irodából működtetnek. A Pegasos közölte a rendőrséggel a férfi halálhírét, ugyanakkor nem árult el további részleteket arra vonatkozóan, hogy mikor, hol vagy miért következett be. 

A család a búcsúlevelekre, a pártok törvénymódosításra várnak

Gyakorlatilag a férfi testvérének kitartó e-mailezése hozta meg a válaszokat: egy hideg és távolságtartó üzenetben arra utasították a férfit, ha valamit akar, akkor szkennelje be az útlevelét, és írjon alá egy általuk küldött nyilatkozatot. Ezt az elhalálozott fivére meg is tette, ám újabb egy hetet kellett várnia a válaszra, miszerint Alastair augusztus 14-én meghalt. 

A férfi azt mondta, hogy gyászoló családként semmiféle empátiát vagy tiszteletet nem tapasztaltak a Pegasos részéről. A búcsúlevelekre azóta is várnak. 

Alastair testvére azt is elárulta, hogy megtalálták a férfi Pegasoshoz benyújtott jelentkezését, amely a megtévesztésig hasonlított egy kétoldalas álláspályázathoz csatolt kísérőlevélhez. A dokumentumokból kiderült, hogy semmiféle leletet vagy szakorvosi elérhetőséget, bizonyítékot nem kellett csatolnia a kérvényhez. 

A nyugtalanító eset sajtóértesülések szerint politikai konfliktusokhoz is vezethet Nagy-Britanniában – ahol jelenleg illegálisnak minősül a halálba segíteni másokat –, hiszen a rejtélyes ügy apropó lehet a pártoknak, hogy elmozdítsák a törvényeket az asszisztált öngyilkosságok legalizálásának irányába. 

Keir Starmer, a brit Munkáspárt vezetője nemrégiben azt kérte, hogy a képviselők szavazhassanak a kérdésről, Rishi Sunak miniszterelnök hivatalos szóvivője pedig úgy nyilatkozott, hogy ez „lelkiismereti kérdés, amelyről az egyes parlamenti képviselőknek kell dönteniük”.

A Pegasos a lap többszöri megkeresésére sem válaszolt. 

Magyarországon is előkerült az eutanáziakérdés

Az utóbbi időben Magyarországon is előkerült a kísért öngyilkosság kérdése, ugyanis Karsai Dániel alkotmányjogász az eutanázia jogáért beperelte a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

A teljes izomsorvadással járó súlyos betegségben, ALS-ben (amiotrófiás laterálszklerózis) szenvedő férfi szerint az élet végi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogokat sért. A kór velejárója, hogy ép tudattal kell az embernek végignéznie teljes fizikai leépülését. 

Magyarországon 1998 óta – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint, az emberi méltóság részeként meghatározható önrendelkezési jog alapján – elismerik a passzív eutanáziát. De nem engedélyezett az aktív eutanázia egyetlen formája sem, azaz a gyógyíthatatlan betegeket bizonyos körülmények között kizárólag az ellátás visszautasításának joga illeti meg.