Volodimir Zelenszkij retteg Donald Trump titkos tervétől

Ahogy az Index beszámolt róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken meghívta Donald Trump volt amerikai elnököt Kijevbe azzal a feltétellel, hogy Trump képes 24 órán belül leállítani az Oroszországgal folytatott háborút – persze ebben jó nagy adag irónia lehetett.

A meghívás előzménye, hogy Trump január 16-án azt állította, ha ő lenne az amerikai elnök, akkor a Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök közti párbeszéd szorgalmazásával egy nap alatt véget tudna vetni a háborúnak. A volt amerikai elnök saját bevallása szerint Putyinnal és Zelenszkijjel is jó kapcsolatot ápol, így jó eséllyel képes lenne egy asztalhoz ültetni a két vezetőt.

Az ukrán elnök közben arról kezdett beszélni, hogy ha Donald Trump jövőre visszatér a Fehér Házba, akkor olyan egyoldalú engedményeket tehet Oroszországnak, amelyek felülírják Ukrajna érdekeit, és „nagyon veszélyesnek” nevezte a volt amerikai elnök állításait, melyek szerint 24 óra alatt meg tudja állítani a háborút – írja a The Guardian.

Donald Trumpot negatív fényben próbálják bemutatni ezen a téren is, de egyáltalán nem hiszem azt, hogy rosszabbá válna a helyzet Ukrajna számára Trump megválasztása esetén

– mondta az Index megkeresésére Bendarzsevszkij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója megjegyezte, hogy valójában semmit nem tudunk arról, mit tenne Trump, azonkívül, hogy azt ígéri, lezárná a háborút 24 óra alatt. 

Zelenszkij retteg Trump rejtélyes tervétől

Zelenszkij félelme a volt amerikai elnök új választási győzelmétől nem alaptalan, ugyanis friss felmérések szerint Trump a republikánus szavazók 62 százalékának támogatását élvezi, beleértve a diplomával rendelkezők 60 százalékát.

Zelenszkij a Channel 4 News brit csatornának arról beszélt, feszült amiatt, hogy Trump „egyedül hoz döntéseket, anélkül, hogy… nem is Oroszországról beszélek, hanem mindkét fél nélkül, nélkülünk”.

– írta a The Guardian. Erre a következtetésre úgy jutott Zelenszkij, hogy valójában nem is ismeri Trump tervét, viszont egy korábbi nyilatkozata alapján nem úgy tűnik, hogy az ukrán elnököt ki akarná hagyni az egyeztetésekből.

Ha pontosan elmondom, elveszítem minden alkupozíciómat. Úgy értem, nem igazán mondhatod meg, hogy pontosan mit teszel. De bizonyos dolgokat mondanék Putyinnak. Mondanék bizonyos dolgokat Zelenszkijnek

– indokolta Trump korábban, hogy miért nem teríti ki a lapjait. A republikánus elnökjelölt-aspiráns tehát azt állítja, hogy jó helyzetben van ahhoz, hogy tárgyalásokat folytasson a háború befejezéséről, amely csaknem két éve dúl anélkül, hogy a két ország között bármilyen kísérletet tettek volna a tárgyalásos rendezésre.

Trump azt is elmondta, jó kapcsolatot ápol mind az orosz, mind az ukrán vezetőkkel, és többször tett hízelgő megjegyzéseket Vlagyimir Putyin orosz elnökről, többek között „okos” politikai játékosnak nevezte, aki csak kisebb gazdasági szankciók elszenvedésével szerzett egy „nagyszerű földdarabot”.

Zelenszkij megjegyzései pedig akkor hangzottak el, amikor a Biden-kormány jelezte, hogy kész engedményeket tenni az amerikai–mexikói határ biztonsága terén, hogy megszerezze az Ukrajnának szánt több milliárd dolláros katonai fegyvercsomagot, amelyet jelenleg a republikánusok a kongresszusban akadályoznak.

Ha a kongresszus nem engedélyezi a további segélyeket, Oroszország heteken vagy legfeljebb hónapokon belül megnyerheti a háborút – egyes források szerint Joe Biden vezető tanácsadói ezt mondták a törvényhozóknak egy múlt heti találkozón. 

Az NBC News szerint Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és Avril Haines, a nemzeti hírszerzés igazgatója azt mondta az eseményen, hogy Ukrajna a következő hetekben kifogy bizonyos légvédelmi és tüzérségi készletekből. A Fehér Ház egyik tisztviselője „hihetetlenül ridegnek” nevezte a helyzetet.

Arra is figyelmeztettek, ha Ukrajna nem kap több fegyvert, az arra késztetheti az Egyesült Államok szövetségeseit, köztük Japánt és Dél-Koreát, hogy újragondolják szövetségüket, és hogy egy ukrajnai orosz győzelem „az egész világon visszhangot vált ki”.

Az oroszok szerint az idő nekik dolgozik

Korábban az Index is beszámolt arról, hogy a frontra látogatott Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere, aki a lőszer és a katonai állomány drámai hiányáról számolt be a német Bildnek, valamint a fronton harcoló katonákkal is tárgyalt.

Az orosz remények szerint mivel a háború Ukrajna területén történik, az ukrán társadalom előbb-utóbb belefárad, és elfogadja az orosz ultimátumot. Az idő elhúzódásával a Nyugat kihátrál Ukrajna mögül, és Kijevnek nem lesz más választása, mint a tárgyalás – természetesen orosz feltételeken

– mutatott rá Bendarzsevszkij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója megjegyezte, ezt a reményt az is erősíti, hogy a nyugati szankciók eddig nem érték el a céljukat, Moszkva izolációja nem sikerült, Ukrajna nyugati szövetségeseinél pedig több fontos politikai választásra is sor kerül a következő időszakban.

Nyugati támogatás nélkül Ukrajna nem húzza sokáig

Ukrán szempontból ugyanakkor a helyzet kicsit másképp néz ki: az elmúlt két évben olyan eredményeket értek el Oroszország ellen, amikre még a nyugati katonai elemzők sem számítottak.

Megállították az orosz támadást, ellentámadásba lendültek, a területeik egy részét visszafoglalták. Az ukrán katonai összeomlás nem történt meg, pont ellenkezőleg, stabilizálták a front teljes vonalát, és egy stabil légvédelmi rendszert építettek ki, amely a hátország ellen irányuló orosz rakéták túlnyomó részét elfogja

– sorolta az Oeconomus szakértője, hozzátéve, hogy Ukrajna területén tavaly elindult a védelmi ipar helyreállítása, beleértve a különböző katonai eszközök gyártását, meglévő fegyverek karbantartását, javítását és a lőszergyártást. Az elmúlt másfél évben az orosz területi nyereség néhány tucat négyzetkilométerből állt, hasonlóan a tavalyi ukrán ellentámadásban szerzett területekhez, tehát a fronton katonai paritás állt be.

„A negatív hangulat elsősorban a tavalyi sikertelen ukrán ellentámadásnak szól – a túlfűtött remények nem igazolódtak be, és Ukrajna a jól kiépített orosz védelemmel szemben nem tudott katonai eredményeket elérni még a nyugati modernebb katonai eszközök segítségével sem” – világított rá a szakértő.

Az időfaktor akkor alakulhat alapvetően az orosz számítások szerint, ha a Nyugat valóban befejezi Ukrajna támogatását

– állapította meg Bendarzsevszkij Anton, aki szerint ennek a forgatókönyvnek csekély a valószínűsége, mert a nyugati támogatás kitart Ukrajna mellett, a nyugati védelmi ipar pedig a következő másfél évben a korábbi kapacitásai többszörösét érheti el, vagyis 2025-re ki tudja elégíteni a front igényeit.

Trump nem lefegyverez, pont ellenkezőleg

Ne feledjük el, hogy Donald Trump volt az, aki 2017 után támadó jellegű fegyverek átadását engedélyezte Ukrajna számára. Barack Obama elnöksége alatt a 2014-es események ellenére ez még tabu volt. Ugyancsak Donald Trump volt az, aki nyomás alá helyezte a NATO-t amiatt, mert nem teljesítik a GDP szerinti 2 százalékos katonai kiadásokat, ami akkor a francia elnök heves nemtetszését is kiváltotta.

Trump a védelmi kapacitások visszaépítésére szólította fel az Európai Uniót, gondoljunk bele, milyen jól jött volna ez most a háború kirobbanása után, amikor kifogytak az európai fegyverkészletek

– világított rá az Oeoconomus szakértője, aki szerint az amerikai geopolitikai érdek azonos, függetlenül attól, hogy republikánus vagy demokrata elnök van az ország élén. A geopolitikai érdek pedig a II. világháború után kialakult területi status quo megőrzését, az amerikai dominancia megmaradását, valamint az amerikai szövetségesek és partnerek védelmét helyezi a középpontba.

Európa túlságosan elhanyagolta a védelmi ipart

Politikai igény egyre inkább van az európai védelmi ipar fejlesztésére, de a folyamat lassan halad. Európa a hidegháborús korszak lezárulásával elhanyagolta a védelmi ipart, és inkább más területeket fejlesztett. Állami megrendelések ezért az európai védelmi vállalatokhoz csak korlátozottan érkeztek.

Most hirtelen a sokszorosára nőtt a kereslet, Európa és a világ fegyverkezik, ez a folyamat jól látható

– mondta lapunknak Bendarzsevszkij Anton, megjegyezve, hogy azonban több évre szóló, hosszabb szerződéseket egyelőre keveset kötnek, ami akadályozza a fejlesztéseket. Magánvállalatokról van szó, a megtérülés kardinális kérdés. Oroszországban hasonló korlátok nincsenek: ha van politikai akarat és pénz, akkor az állami vállalatok elindítják a gyártást.

„Vannak azonban más problémák is az európai védelmi ipar esetében: a kapacitások bővítése időbe telik, a gyártósorok kiépítése sok pénzbe. A gyártáshoz pedig két komponensre van szükség: képzett munkaerőre és nyersanyagokra. Európában jelenleg mindkettőből hiány mutatkozik” – folytatta a szakértő, aki szerint jó hír ugyanakkor, hogy a gyártási kapacitások kiépítése megtörténik, még ha lassan is. A tervek szerint 2025-re a nyugati cégek már nagyrészt ki tudják elégíteni a megnövekedett keresletet.

Valójában a résztvevők között csak vesztesek vannak

– véli Bendarzsevszkij Anton. Rávilágított, hogy Ukrajna egy része romokban hever, 6-7 millió ukrán állampolgár külföldre menekült. A helyreállítás rendkívül költséges lesz. Moszkva pedig a saját katonai potenciálját semmisítette meg két év alatt. Ennek a helyreállítása minimum tíz év lesz, de inkább tizenöt. Az orosz katonai áldozatok száma becslések szerint magasabb, mint az elmúlt évtizedek orosz háborúiban (afgán és csecsen háborúk) együtt.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Donald Trump és Volodimir Zelenszkij. Fotó: Chip Somodevilla, Ukrainian Presidency / Handout / Anadolu / Getty Images)