Orosz ellenzéki elnökjelölt: Nem tudom, miért nem tartóztatnak le

Borisz Nagyezsdinnek január 31-ig kell leadnia százezer aláírást a jelöltséghez, amiről a stábja azt mondja, hogy már megszerezték őket – sőt bőven 150 000 fölött járnak. Nem csoda, hiszen napokig didergő sorok kígyóztak országszerte a mínusz 30-40 fokban, hogy a jelölt petícióját aláírják. Az egyetlen hátránya ennek az lehet, hogy az aláírásuk mellett a személyes adataikat is meg kellett adniuk, amelyek így a Kreml látókörébe kerülnek.

Emellett önkéntesek gyűjtik a kivándorló oroszok aláírását Londontól Perzsiáig. Ebből is látszik, hogy bőven vannak olyan oroszok, akik nem értenek egyet Ukrajna megtámadásával. Nagyezsdin legnagyobb ígérete mindenképpen az, hogy 

Azt ő maga is elismerte, hogy valószínűleg nem fog nyerni, de szeretné elérni a lehető legjobb eredményt. 

„Putyin sok hibát követett el, nem csak a különleges katonai művelettel – mondja az elnökjelölt a BBC-nek adott interjújában. – Gyakorlatilag lerombolta a modern orosz állam kulcsfontosságú intézményeit, és a múltban tartja az országot. Az én feladatom az lesz, hogy ezeket az intézményeket helyreállítsam.” Elég erős szavak ezek egy olyan országban, ahol a rezsim és az elnök bírálói rendszerint börtönbe kerülnek, vagy holtan végzik – mint például Borisz Nyemcov ellenzéki vezető, akinek Nagyezsdin dolgozott.

Ehhez képest Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt nyilatkozta, hogy Nagyezsdint a rendszer bennfentesének tekintik, úgyhogy „ha teljesíti a feltételeket, akkor indulhat a választásokon”. Ez nagyjából azzal egyenlő, hogy nem tartják ellenfélnek. Nem úgy, mint a szintén háborúellenes Jekatyerina Duncovát, akinek decemberben elutasították az indulását.

A másik forgatókönyv, hogy ha Putyin egy háborúellenes jelölttel szemben nyerné meg a választásokat, akkor az egyértelmű felhatalmazás lenne a Kreml számára a néptől, hogy a háborút továbbra is folytatni kell. Ennek hatására sokan még a Kreml emberének is tartját Nagyezsdint.

Elmondta továbbá az elnökjelölt, hogy a háború elején csak az emberek 15-20 százaléka volt mellette, de mára már Oroszország nagy része békét akar. 

Teljesen biztos vagyok benne, hogy Putyin nem fogja még hat évig uralni Oroszországot, mert egyre többen értik meg, hogy a militarizmus, a tekintélyelvűség és az elszigeteltség nyomvonalán rángatja Oroszországot

– mondta végül.

Tervei között szerepel még, hogy nemcsak a háborút szünteti meg, de kiszabadítja az összes politikai foglyot is – természetesen Navalnijjal az élen –, és azon nyomban megkezdi a béketárgyalásokat.