Megvonnák a szavazati jogot Orbán Viktortól, de az EU távol van az egyhangú döntéstől

Bár a jogállamisághoz nincs köze, Orbán Viktor múlt havi döntése, hogy egyedül megvétózta az Ukrajnának hosszú távú pénzügyi támogatást nyújtó, 50 milliárd eurós alapra vonatkozó javaslatot, drasztikusan fokozta az elkeseredettséget Brüsszelben, ami erőteljes fellépésre szólított fel. Az Európai Parlament a hónap elején megszavazott megsemmisítő állásfoglalásában követelte, hogy a 7. cikkely második sebességbe kapcsoljon, és állapítsa meg az alapvető jogok „súlyos és tartós megsértésének fennállását” Magyarországon belül. Ehhez az új lépéshez azonban, amelyet még soha nem aktiváltak,

A javaslat benyújtását követően az uniós vezetők egyhangú szavazással – a vádlott ország nélkül – kimondhatják a súlyos jogszabálysértést.

A bizottságban jelenleg nincs olyan döntés, amely a 7. cikk szerinti következő lépést kiváltaná

– mondta Didier Reynders az európai ügyekért felelős miniszterek brüsszeli ülése után. Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa szerint ennek oka igen egyszerű, egyenesen a tanácson belüli konszenzus hiányára mutatva. Reynders világossá tette, hogy a szükséges egyhangúság még mindig távoli forgatókönyv.

Nincs rosszabb, mint benyújtani egy javaslatot, és aztán azt látni, hogy ezt a javaslatot elutasítják

– fogalmazott Reynders. „Ha a tanácsban egyértelmű jelzés érkezik a lehetséges többségről vagy minősített többségről, vagy a végén, talán még nem is annyira, egyhangúságról a döntés meghozatalához, akkor természetesen a bizottság követi a tagállamok álláspontját” – tette hozzá az uniós biztos.

Orbán Viktor vétójogának megvonása feloldaná az Ukrajnának nyújtott támogatással kapcsolatos patthelyzetet, és azonnal biztosítaná Kijev számára a szükséges likviditást, hogy betömje a felduzzadó költségvetési hiányt.

De Magyarországot erőtlen, másodosztályú tagállammá változtatni radikális lépés lenne, amelynek következményei kiszámíthatatlanok – írja az Euronews. Egy magas rangú uniós diplomata a múlt héten névtelensége megőrzése mellett úgy nyilatkozott, hogy a 7. cikkely életbe léptetése „nem lenne helyénvaló”, miközben a blokk térdig gázol a 27 ország közötti megoldás keresésében.

Egy magas rangú uniós tisztviselő elismerte, hogy létezik egy, a tanács titkársága által a magyar gazdaság helyzetéről készített „tényfeltáró dokumentum, amely olyan utalást tartalmaz, amely nincs összhangban a tárgyalások menetével”.

Bóka János, Magyarország európai ügyekért felelős minisztere visszavágott, mondván, „a brüsszeli bürokraták által készített dokumentum csak megerősíti azt, amit a magyar kormány már régóta mond: az uniós forrásokhoz való hozzáférést politikai zsarolásra használják”.