Lengyel EP-képviselő: Az EU-csúcson Magyarországot falhoz szorítják

A PiS (Jog és Igazságosság) európai parlamenti képviselője zavaros csúcstalálkozóra számít február 1-jén Brüsszelben, ahol a 27 tagország képviselői összeülnek, hogy megállapodjanak az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyről. Bogdan szerint szükséges felülvizsgálni a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet (MFF), mert ennek elmaradása „végső soron a hagyományos uniós kötelezettségek, például a kohéziós politika teljesítéséhez szükséges források hiányát jelentheti”.

Azt is megjegyezte, hogy Ukrajna támogatására új forrásokra lesz szükség.

Ukrajna támogatási mechanizmusa a háború gazdasági és társadalmi következményeinek ellensúlyozására, valamint Ukrajna uniós gazdaságba való integrálására irányul

– mondta a képviselő a lengyel PAP-nak. A lengyel politikus kifejtette: alapvetően az a cél, hogy a „megreformált” pénzügyi keretben „pénzügyi teret” teremtsenek mind a magasabb kamatköltségek kiszolgálására, mind Ukrajna megsegítésére.

Maradnak a saját források – mondja a képviselő –, amelyekből a legújabb most úgy tűnik, hogy az ETS (az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere) engedélyek értékesítéséből származó bevételek 30 százaléka lesz, ennek viszont nagyon nem örül a képviselő, mert szerinte ennek a pénznek Lengyelországban kéne maradnia, és a zöldátalakulást finanszírozni belőle.

Ezután tért rá a magyarokra, szerinte „sok minden történhet a csúcson”. Elsősorban arra számít, hogy 

a magyarokat falhoz szorítják, és kapnak egy olyan ajánlatot, amelyet nem tudnak visszautasítani. Egyéb esetben ez Magyarország első lépése a vétójogának megvonása felé.

Hozzáteszi, hogy „Magyarországnak akkor lenne csak esélye, ha egy másik tagállam is melléjük állna, és ez az állam maximum Szlovákia lehet. De sokkal valószínűbb, hogy a magyarok kizsarolják a Bizottságtól a befagyasztott források egy újabb részét, és cserébe megszülethet a megállapodás” – zárta mondandóját Bogdan.