Füstben úszik Brüsszel, összecsaptak a gazdák és a rendőrök az EU-csúcs alatt

A gazdák csütörtök hajnalban érkeztek meg Brüsszelbe mezőgazdasági gépiekkel, hogy tiltakozzanak a szerintük megélhetésüket veszélyeztető, az agrárszektort negatívan befolyásoló környezetvédelmi szabályozások ellen. 

A járműveikkel több közlekedési csomópontot is lezártak, így elképzelhető, hogy az Európai Unió székhelyén teljesen megbénulhat a közlekedés. A tiltakozók egy csoportja az Európai Parlament épületéhez vonult, ahol később egy csoportjuk összecsapott a kivezényelt rohamrendőrökkel.

A tüzek miatt az európai intézménynek helyt adó Luxemburg tér sűrű füstben úszik.

A hely- és időpontválasztás nem véletlen: a tüntetéssel egy időben tartják a rendkívüli EU-csúcsot, a gazdáknak pedig az volt a céljuk, hogy akciójukkal felhívják a döntéshozók figyelmét a megélhetésüket veszélyeztető problémákra.

Ugyanakkor az EU-ban termelő farmereknek az utóbbi időben megnőttek az adminisztrációs terheik, ami szintén költségemelkedéssel jár, azonban ezeket a pluszköltségeket nem tudják áremeléssel kigazdálkodni, mivel abban az esetben az olcsó ukrán termékek kiszoríthatják őket a piacról. Az Ukrajnából származó élelmiszerekre ugyanis nem vonatkoznak az unió szigorú környezetvédelmi és adminisztrációs előírásai, ezért a költségeik és a termékeik árai is alacsonyabbak. 

Emellett az agrárszektorra a klímaváltozás okozta extrém időjárási jelenségek is hatással vannak – tavaly rengeteg termény pusztult el az erdőtüzek, viharok és árvizek miatt, tovább nehezítve a gazdák megélhetését.

Annak ellenére, hogy a rendkívüli EU-csúcstalálkozón nem szerepel napirendi pontként a gazdákat érintő problémák rendezése, a tüntetésre több tagállam állam- vagy kormányfője is reagált, amikor beléptek a mindössze pár kilométerre található Európai Tanács épületébe.

A belga miniszterelnök, Alexander De Croo elismerte, hogy a gazdák követelése jogos, ugyanakkor beszédében nem ígért semmi konkrétat.

Gondoskodnunk kell arról, hogy a gazdák az általuk kínált kiváló minőségű termékeknek megfelelő árat szabhassanak, valamint arról, hogy csökkentsük az adminisztratív terheiket.

Ennél kicsit részletesebben beszélt Leo Varadkar, az ír taoiseach – ez az ír miniszterelnöki poszt neve –, aki rövid sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy jelenlegi formájában nem szabad elfogadni az EU és több dél-amerikai ország között tervezett szabadkereskedelmi egyezményt, mert az negatívan érintené az unión belül termelőket. Továbbá kijelentette:

a prioritás a meglévő szabályok és rendeletek végrehajtása kell hogy legyen, és nem az, hogy az elkövetkező néhány évben újabbakat kényszerítsünk a gazdákra.

Az egyre nehezebb helyzetben lévő farmerek tiltakozása még január közepén kezdődött Németországban, amihez azóta már több uniós ország mezőgazdászai is csatlakoztak – elsősorban Franciaországban és Olaszországban. A gazdák követelései mindenhol kicsit eltérőek – Németországban például leginkább a dízeltámogatás eltörlését ellenzik –, ugyanakkor mindenhol visszatérő elem a megnövekedett adminisztrációs terhek csökkentése, a környezetvédelmi szabályok enyhítése, illetve felszólaltak az olcsó ukrán gabona importja ellen is.