Lábadozó ukrán sebesülteket látogatott meg Budapesten a kárpátaljai kormányzó

Bár nem felhőtlen a viszony Magyarország és Ukrajna között, az elvitathatatlan, hogy mindkét részről vannak törekvések ennek a nexusnak a javítására. Mikola Sziruk ukrán katonai szakértő például még néhány hete is úgy fogalmazott egy interjúban, hogy „nagyon-nagyon dühösek vagyunk Magyarországra, különösen azután, hogy blokkolta az Európai Unió Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatását”. De nagy valószínűséggel ez a düh enyhült valamennyit, ugyanis Orbán Viktor a február 1-jei csúcson már nem vétózta meg az 50 milliárd eurós segélyt. 

A másik nagy feszültségforrás a két ország között – amelyre Sziruk is kitért –, hogy a kárpátaljai magyarok jogai korlátozva vannak az ukrán törvények által – gondolva itt a magyar nyelv használatának korlátozására, a kötelező ukrán oktatásra; hogy nem lehet magyarul érettségizni; hogy a magyar zászlókat levették, és kirúgtak több pedagógust egyik napról a másikra; hogy egy turulszobrot ukrán jelképre cseréltek. Sziruk szerint viszont

senki nem veszi el a magyarok jogait. Csak annyit kérnek tőlük, hogy tanuljanak meg ukránul, ahogy a horvátországi magyarok horvátul vagy a szlovákiai magyarok szlovákul.

Magyar oldalról felesleges provokációnak tartja ezen dolgok egy részét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, viszont a magyar kisebbség jogainak visszaállításától nem tágít. Az Indexnek adott tavalyi interjújában elmondta, hogy 

mi egyszerűen meg tudjuk mondani, hogy mit szeretnénk ebben az ügyben. Azt szeretnénk, ha a magyarok visszakapnák azokat a jogokat, amelyekkel 2014-ben még rendelkeztek Ukrajnában. Tehát lehessen magyarul tanulni egészen az egyetemig, lehessen anyanyelven érettségizni, ne kelljen kárpátaljai művelődési házakban magyar előadásokat ukrán szinkrontolmácsolással elrontani.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig úgy fogalmazott az MCC (Mathias Corvinus Collegium) Beregszászi Képzési Központjának évnyitóján tavaly szeptemberben, hogy „Magyarország számára fontos a jószomszédi viszony, Ukrajna barátja szeretne lenni, de ezt a gesztusok egyoldalúsága, szándékos félreértések és a magyar közösség jogait sértő lépések nem teszik lehetővé”. És miközben Ukrajna alappal sérelmezi a nemzetközi jogra hivatkozva a szuverenitása megsértését, „figyelmen kívül hagyja a területén élő nemzeti kisebbségeket megillető alapvető jogokat és nemzetközi normákat” – fogalmazott.

Ebben a helyzetben áll gyakorlatilag középen Viktor Mikita, aki Kárpátalja kormányzójaként próbálja elsimítani a dolgokat a két ország között.

Haladás

Bár az tény, hogy már több mint 35 milliárd forintnyi humanitárius segélyt küldött a magyar kormány Ukrajnába, befogadott több mint egymillió menekültet, magyar intézményekben tanul több ezer ukrán gyermek, és Orbán Viktor a segélyt sem vétózta meg újból, de úgy tűnik, hogy még mindig van mit csiszolni a két ország kapcsolatrendszerén.

Az újabb lépés ebben az ügyben Szijjártó Péter Ungváron tett látogatása, ahol kollégájával, Dmitro Kulebával és Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével találkozott.

A találkozón szó volt

• a kárpátaljai magyarság helyzetéről,
• az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségről,
• a határon átnyúló infrastruktúra-fejlesztésről
• és az Orbán–Zelenszkij-találkozóról.

Kuleba ezután úgy nyilatkozott a találkozóról, hogy „a lehető legtöbbet hoztuk ki belőle”, viszont továbbra is bizalmatlanság van a két ország között. Szijjártó átadott kollégájának egy 11 pontból álló listát, amelyen felsorolta, hogy a magyar kisebbség pontosan milyen jogait szeretné visszaállíttatni, és amint ezek teljesülnek, javulni fog a két ország viszonya, hiszen ahogy a magyar külügyminiszter fogalmazott a találkozón: „sok dolgunk van bizalmi téren, de Magyarország nyitott és kész folytatni a tárgyalásokat”.

Ebben a légkörben érkezett Budapestre Viktor Mikita február 7-én, hogy többnapos látogatása alkalmával a két ország közös infrastrukturális fejlesztéseiről tárgyaljon Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettessel.

Folyamatos enyhülés

A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője először a Belügyminisztérium Központi Kórházának rehabilitációs központjába látogatott, ahol ukrán katonák fekszenek, akik a harctéren sebesültek meg. Bucsánszky Attila, a központ vezetője arról beszélgetett Mikitával, hogy „Magyarország előrehaladott tapasztalatokkal rendelkezik a rehabilitáció terén, így az ez irányú együttműködés az egyik prioritás” – írta meg a Kárpáti Igaz Szó. Ezután Mikita Budapesten tanuló ukrán diákoknak vitt tankönyveket.

A magyarországi munkaút keretében olyan oktatási központokat látogattam meg, ahol a háború miatt áttelepülni kényszerült ukrán menekültek jelenleg is ukrán nyelven tanulnak

– mondta a kormányzó. Többek között az Ukrán Hagyományok Házát kereste fel, ahol 121 ukrán diák tanul 5–11. osztályokban.

Végül találkozott Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettessel, akivel a közös infrastruktúra-fejlesztésről egyeztettek.  

Bővítjük Ukrajna és Magyarország logisztikai és tranzitképességeit. Az Asztély–Beregsurány ellenőrző ponton megkezdjük az üres kamionok tömegkorlátozás nélküli áthaladását. Terveink szerint a projektet 2024 áprilisának végéig elindítjuk

– mondta Mikita, és kitért arra is, hogy „készülünk a Nagypalád–Nagyhódos közötti új ellenőrző pont elindítására, amely a 3,5 tonnáig terjedő járművek számára lesz elérhető”. Kárpátalja számára a határon átnyúló forgalom és a határon átnyúló összeköttetések szempontjából fontos a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyével kialakított közvetlen kapcsolat lehetősége.

Magyar Levente szerint az ellenőrző pont munkáját biztosító infrastrukturális támogatás a magyar partnerek részéről lehetséges, illetve hozzátette, hogy „ezzel egyidejűleg megkezdjük az ellenőrző pont felé vezető útszakasz és a terület bővítését, a forgalmi irányok rendezését az új átkelőhely határain belül”. Emellett kifejtette, hogy 

Magyarország emellett partner lesz a kárpátaljai 4.5.0 Recovery Center rehabilitációs központ létrehozására irányuló projektben is.

Az intézmény építése márciusban kezdődik, és a célja, hogy az egykori ungvári szülészetet rehabilitációs központtá alakítsák, és Mikita szerint ez azért nagyon fontos, mert az elmúlt két évben egyáltalán nem kaptak erre semmilyen támogatást.

Ezért nagy előrelépés számunkra, hogy a szkepticizmus, a »más elképzelések« és a jelenlegi nehézségek ellenére egy csapattá alakultunk, el tudtuk indítani a megvalósítást, és költségvetésen kívüli finanszírozást találtunk egy olyan projekthez, amelynek minden esélye megvan arra, hogy a legjobb legyen az országban

– összegezte reménységeit a kormányzó, aki még azt sem tartja kizártnak, hogy Magyarországon képezzék majd ki azokat az orvosokat, akik ennek a központnak a magját fogják alkotni.

Ezekből is látható tehát, hogy a két ország részéről megvannak a lépések, és a jég is egyre jobban vékonyodik, de igaza volt Szijjártónak, amikor azt mondta, hogy még van hova fejlődjön a két ország bizalomfaktora egymás iránt. A négy témából, amit Ungváron tárgyaltak a külügyminiszterek, így már csak egyetlenegy maradt, amely még nem lépett a megvalósulás irányába (legalábbis az eddigi információk szerint), az pedig a két kormányfő, Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor találkozója.

(Borítókép: Viktor Mikita, Kárpátalja megye kormányzója Beregszászon 2022. február 18-án. Fotó: Nemes János / MTI)