Nagypályás deepfake-átverések: az ember már a szemének sem hihet

Amerikai politikusok törvénybe foglalnák a mesterséges intelligencia által generált deepfake képek és videók büntethetőségét azok után, hogy a Time által a tavalyi év személyiségének kikiáltott Taylor Swiftről készült hamisított, pornográf fotóra több mint 47 milliószor kattintottak.

A manipulált, többnyire pornográf képeket a közösségi felületeken, egyebek közt X- és Telegram-oldalakon tették közzé. Joe Morelle amerikai képviselő csak szörnyülködött a deepfake képek terjedésén.

Swiftet másodszor a minap változtatták meg a mesterséges intelligencia segítségével: egy Trump 2024 feliratú zászlót nyomtak a kezébe a Grammy gálán, holott az énekesnő négy éve köztudottan még Bidennek szurkolt. A megtévesztést nyomban kiszúrta az internet népe.

A digitális csalások áldozataiért nem kell messzire menni. Magyarországon minden ötödik ember pénzét veszélyeztette valamilyen informatikai átverés. Ezek száma továbbra is dinamikusan nő, de szerencsére a visszaélésekkel kapcsolatos ismeretek és a károk megtérülése is javuló tendenciát mutat –  mondta  nemrégiben az MNB egyik igazgatója.

Manapság – és ez globális jelenség – a gyors pénzszerzés reményében, esetleg az átlagtól messze jobb üzlettel kecsegtetve tévesztik meg az emberek jelentős részét, vagy épp a félelmeikre apellálva teszik saját cinkosukká a gyanútlan embereket a csalók.

A naprakész magyar adatok szerint naponta 75 millió forintot szereznek meg online csalók. Ez a szám 2023-ban ugrott meg látványosan.

Nem tudni, hogy a hongkongi esetben a rosszindulatú alkotók szert tettek-e némi anyagi haszonra, és ha igen, mekkora összegre. Az azonban bizonyos, hogy az átvert multinacionális cégnek okozott kár kerek 200 millió hongkongi dollárra, több mint kilenc milliárd forintra rúg.

Sokasodó digitális bűnözés

Az alkalmazottat becsapták – jelentette nagyon leegyszerűsítve a rendőrség. Az átverés azonban sokkal szövevényesebb volt.

„Mindenki, akit látott, hamis figura volt” – erősítette meg a hongkongi városi tévének a nyomozást irányító főfelügyelő.

Baron Chan azonban azt is elmondta: az alkalmazottat nem volt könnyű lóvá tenni. Azonnal adathalászatra gyanakodott, amikor a cég brit pénzügyi igazgatójától olyan e-mailt kapott, amelyben felettese egy titkos tranzakció végrehajtásának szükségességére utalt.

Ezek után teljesítette a pénzügyi igazgató szóban is megerősített utasítását, és elutalta a 200 millió dollárt.

A Kínához tartozó városállamban egyre gyakoribbak azok a kísérletek, amelyekben – a legkorszerűbb technológiai alkalmazásával – nem kis összegeket próbálnak kicsalni magánszemélyektől, és immár tekintélyes cégektől is.

Nem tudni, hány próbálkozás volt sikeres, hat bűnözőt azonban – más ügyben – elcsíptek a hatóságok.

Nem egyedi eset

Tavaly július és szeptember között nyolc ellopott hongkongi személyi igazolványt – amelyek mindegyikét elveszettnek jelentették tulajdonosaik – összesen kilencven, természetesen jogosulatlan hitelkérelem benyújtására és ötvennégy bankszámla megnyitására használták fel.

A rendőrség szerint az igazolványfotók felhasználásával és a személyek arcvonásainak lemásolásával legalább húsz alkalommal vetették be a mesterséges intelligenciát olyan deepfake képek készítésére, amelyek sikeresen csapták be az arcfelismerő programokat is.

A rendőrség nem fedte fel sem a becsapott beosztott, sem a cég nevét.

A Facebook- és Instagram-tulajdonos Meta egyébként – vélhetően a Taylor Swift-botrány után – bejelentette, hogy mostantól címkével látja el, és így hívja fel a figyelmet a mesterséges intelligenciával készült tartalomra.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)