Megjelent egy tanulmány, eddig bírhatja még pénzzel Moszkva az ukrajnai háborút?

Az Ukrajnával szemben majdnem két éve, 2022. február 24-én teljes offenzívát indító Oroszország a költségvetésének majdnem egyharmadát költi hadikiadásokra, leginkább fegyverekre, lőszerekre és magukra a katonákra, ráadásul jelenleg fenntarthatatlan ütemben – derül ki egy nemrég készített tanulmányból, amit a Politico amerikai kiadása szemlézett.

A tanulmány, amit a londoni székhelyű International Institute for Strategic Studies (IISS) készített, megjegyzi, hogy az orosz katonai kiadások hatalmasak.

Ráadásul az intézet egyik kutatója, Henry Boyd szerint Oroszország egyre inkább a szovjet korszakban felhalmozott fegyverekre és lőszerekre hagyatkozik, hogy kielégítse a páncélos harcjárművek és a tüzérség iránti keresletet. Ezzel egy időben a csapatok veszteségét azzal próbálják ellensúlyozni, hogy drasztikusan csökkentik az új katonák kiképzését.

Az IISS főigazgatója, Bastian Giegrich a lapnak úgy fogalmazott, számításaik szerint az oroszok még 2–3 évig tudják fenntartani a háborút,

Pedig Oroszország katonai kiadásai az ország GDP-jének harmadát teszik ki.

Világszinten nőnek a katonai kiadások

A tanulmány emellett arra is kitér, hogy Oroszország mellett más országok is egyre többet költenek honvédelemre:

Ezen összeg több mint felét a 31 NATO-tagállam fizette ki, közülük is a legtöbbet az Egyesült Államok költötte el hadikiadásokra.

A kutatóintézet hozzáteszi, ennek oka egyrészt, hogy az utóbbi időben a NATO-tagállamok fejleszteni kezdték saját haderejüket, illetve ezen kívül nagyon sok fegyvert és lőszert fordítanak Ukrajna támogatására. 

Példaként említik, hogy az Európai Unió tavaly márciusban egyezett meg arról, hogy egy éven belül egymillió 115 mm-es tüzérségi lőszerrel támogatja Ukrajnát, azonban – mint arról mi is beszámoltunk – ezt a célt a nemzetek feletti intézmény nem fogja tudni teljesíteni.

Ennek oka a londoni intézet szerint, hogy ehhez az uniós tagállamok hadiiparának nem elegendő a kapacitása. Azt már mi tesszük hozzá, hogy az Európai Bizottság erre további 500 millió eurót költött, viszont az egymillió lőszer elkészítése kapcsán az is problémát okozott, hogy a tagállamoknak először saját készleteiket kellett pótolni egy elfogadható mennyiségig.

A hadiipari kapacitás hiányosságai ellenére az IISS szerint 2023-ban a NATO 31 tagállamából 11 teljesítette a katonai szövetség azon előírását, hogy az országoknak a GDP-jük 2 százalékát kell védelemre költeniük. Egyébként a NATO legutolsó, tavaly közölt adatai szerint is úgy számoltak, hogy a tagállamok mediánja a GDP 1,8 százaléka volt.

Ukrajna sem áll jól, de kitart

Emiatt a kutatóintézet a tanulmányában megjegyzi, hogy Ukrajna is kétségbeesett helyzetben van: ugyan a háborúban a veszteségeik egyre nagyobbak, azonban jelenleg döntő fontosságú segítséget kapnak nyugati szövetségeseiktől.

Ukrajna veszteségei is súlyosak, és ezeket nagyrészt nyugati támogatással pótolták. Ez a hatás az ukrán eszközök minőségének javulását eredményezte, bár ennek ára a jóval bonyolultabb logisztika volt

– fogalmazott a kutatóintézet főigazgatója, Giegrich, aki hozzátette, az orosz drón- és rakétatámadások nagyon megviselik Ukrajnát.

Az IISS vezetője szerint a kulcskérdés az, hogy a jövőben a nyugati államok milyen stratégiával fognak hozzáállni Ukrajna támogatásához:

[A Nyugatnak] el kell döntenie, Kijevet elég fegyverrel látja-e majd el, hogy döntő csapást vigyen be, és ne pusztán annyival, hogy ne veszítsen

– zárta gondolatát a szakértő.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is követi, szerdai élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Egy valószínűleg Oroszországhoz tartozó, megsemmisült harckocsi fekszik a romos Mariupol északi részén. Fotó: Maximilian Clarke / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)