Politico: Magyarország ismét egyedüliként akadályozza az Oroszország elleni uniós szankciót

Február 24-én lesz két éve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A háború kitörése óta az Európai Unió 12 szankciós csomagot vezetett be az agresszor ellen, hogy az orosz hadigépezetet ezzel kényszerítsék leállásra, vagy legalábbis nehezítsék a működését.

Az unióban – csakúgy, mint tavaly – idén is a háború kitörésének évfordulóján vezetnék be az új szankciós csomagot,

Az uniós ügyekben mindig naprakész Politico hírlevele arról ír, hogy az uniós nagykövetek találkozóján Magyarország egyedüliként nem támogatta az új csomag elfogadását – Magyarország ugyanis több időt kért a szankciócsomag értékeléséhez.

A lap szerint a magyar kormány azért nem mondhatta rá az igent, mert attól tart, hogy a szankciók érintenék az orosz atomenergiát is, amire Magyarországnak a paksi bővítés miatt szüksége van.

Igaz, sajtóhírek szerint a csomag az orosz atomenergia szankcióját nem tartalmazza, mivel leginkább exporttilalmakból áll azon vállalatokkal szemben, amikről azt gyanítják, hogy segítették Oroszországot a technológiai termékekre vonatkozó szankciók kijátszására – így például a közel 200 entitást tartalmazó szankciós listán szerepelnek kínai és indiai cégek és személyek is.

A Financial Times információi szerint leginkább utóbbi zavarhatja Magyarországot – a Europe Express hírlevelében arról írnak egy név nélkül nyilatkozó diplomatára hivatkozva, hogy

A két lapnak név nélkül nyilatkozó diplomaták közül voltak olyanok, akik a „szokásos lábatlankodásnak” nevezték a magyar időhúzást, de egy nyilatkozó diplomatikusan „nagyon gyümölcsöző eszmecsereként” írta le a szerdai találkozón elhangzottakat.

Annak ellenére, hogy Magyarország jelenleg nem támogatja a 13. szankciós csomagot, a többi tagállam diplomatái arra számítanak, hogy ez nem veszélyezteti, hogy február 24-ig elfogadják azt. A téma valószínűleg elő fog kerülni a tagállamok külügyminisztereinek február 19-i találkozóján, aminek első napirendi pontja eleve az orosz agresszió.

Zöld utat kapott Ukrajna támogatása

Ugyanakkor a találkozó ettől eltekintve nem volt sikertelen,

Mint arról korábban beszámoltunk, a politikai döntés már a február 1-i rendkívüli EU-csúcson megtörtént, amire azután került sor, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a decemberi uniós csúcson egyedüliként vétózott a többéves pénzügyi keret (MFF) – ez az uniós költségvetés neve – felülvizsgálata mellett, amiben 2027-ig 50 milliárd euróval támogatnák Ukrajnát.

A kormányfő akkor amellett érvelt, hogy mivel a háború bármikor változhat, ezért az ún. Ukrajna-eszközről évente kellene szavazni – mint korábban azt bemutattuk, végül ezt a magyar kérést a többi tagállam elutasította.

Ehelyett az Orbán Viktor által is elfogadott záródokumentum szerint abban állapodtak meg, hogy az Európai Bizottság évente jelentést készít az Ukrajnának szánt támogatásokról, amit az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban megvitatnak, majd pedig két év múlva, amennyiben szükséges, az Európai Tanács felkérheti a bizottságot a támogatás felülvizsgálatára.

Miután a nagykövetek szerdán megállapodtak az Ukrajna-eszköz jogi szövegében, az Európai Unió Tanácsán kívül a másik jogalkotó intézményének, az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia azt. A Financial Times úgy számol, leghamarabb jövő hónap elején indulhat meg a támogatások folyósítása Ukrajnának.

(Borítókép: Orbán Viktor 2024. február 1-én Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: Johanna Geron / Reuters)