Nemcsak Európa, hanem Amerika is kiakadt Donald Trump NATO-ra tett megjegyzésén

Donald Trump egykori amerikai elnök, republikánus elnökjelölt-aspiráns meglepő kijelentést tett egy múlt heti kampányeseményén Dél-Karolinában. Az Egyesült Államok 45. elnöke ugyanis arról értekezett, hogy ha ismét megválasztanák, akkor

Trump szavai felháborodást és aggodalmat váltottak ki a NATO-tagállamokból. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg sietve kijelentette, a NATO továbbra is készen áll arra, hogy minden tagját megvédje, miközben hozzátette, Trump felvetése, miszerint az Egyesült Államok nem védené meg azon országokat, amelyek nem teljesítik a kétszázalékos célkitűzést, „aláássa az egész biztonságunkat”.

Ennél keményebben fogalmazott a Fehér Ház, aminek szóvivője, Andrew Bates közleményben azt írta, „gyilkos rezsimek bátorítása, hogy a legközelebbi szövetségeseinket megtámadják, megdöbbentő és meggondolatlan, ami veszélyezteti az amerikai nemzetbiztonságot, a globális stabilitást és a hazai gazdaságunkat”.

Később maga Joe Biden elnök is megosztotta gondolatát Trump kijelentéséről, hozzáfűzve azt, hogy a képviselőházban a republikánus többség leszavazta a szerdai napon azt a törvényjavaslatot, ami Ukrajna mellett többek között Izraelnek és Tajvannak nyújtott volna pénzügyi segítséget 95 milliárd dollár értékben.

Joe Biden sem Trump nyilatkozata, sem a republikánus frakció szavazata kapcsán nem rejtette véka alá a gondolatait: az egykori elnök kapcsán kifejtette, hogy „a történelem során egyetlen másik elnök sem hajolt meg orosz diktátor előtt”, majd gondolatát azzal folytatta, hogy ő sohasem tenne így, mert az „az isten szerelmére! Hülyeség. Szégyenletes. Veszélyes. Nem amerikai”. Míg a republikánus frakcióhoz azt a kérdést szegezte:

Ukrajna vagy Putyin mellé akarsz állni? Amerika vagy Trump mellett fogsz állni?

Ugyanakkor nem kizárólag aggódó és felháborodott kijelentéseket tettek az Atlanti-óceánon innen és túl, hanem terveket is kezdtek kidolgozni arra az esetre, ha Trumpot a novemberi elnökválasztáson megválasztanák, és e javaslatát a gyakorlatba is átültetné.

Kilépni nem léphetne ki, de károkat még így is okozhatna

Az Egyesült Államokban több demokrata szenátor is arról beszélt hétfőn, hogy a kongresszusnak cselekednie kell, és fel kell készülni arra, hogy csökkentsék a károkat, amit Trump az esetleges Fehér Házba való visszatérésével okozni tudna a katonai szövetségben.

Ugyan a szenátus tavaly év végén elfogadott egy törvényt, ami rendkívül megnehezítené, hogy az Egyesült Államok elnöke kiléphessen a NATO-ból – a törvény szerint ez vagy a szenátus kétharmadának támogatása, vagy pedig egy kongresszus által elfogadott törvény után lenne lehetséges –, ugyanakkor, mint arra a demokrata szenátorok felhívták a figyelmet, Trump enélkül is bőven tudná akadályozni a NATO működését.

Egyrészt Trump a kijelentésével továbbra is alááshatja a NATO-ba vetett bizalmat – mint arra egyébként a NATO-főtitkár Stoltenberg is utalt –, másrészt pedig jelentős mértékben megvághatná a NATO költségvetésébe fizetett amerikai hozzájárulás mértékét, amivel egy időben visszavonhatna jelenleg NATO-tagállamokban állomásozó amerikai katonákat. Elnöksége során mindkettőt megpróbálta; előbbire 2019-ben, utóbbira 2020-ban volt példa, ugyanakkor csak a csapatkivonások valósultak meg.

Amennyiben Trump visszatérne a Fehér Házba, akkor a NATO-ban való amerikai részvételt azzal is minimalizálhatná, ha nem nevezne ki amerikai nagykövetet a NATO-ba, vagy ha főparancsnokként úgy döntene, amerikai csapatok nem vennének részt a közös hadgyakorlatokon.

Ugyanakkor a legnagyobb kárt egyértelműen az okozná,

Ugyan erre a NATO-egyezmény jogilag kötelezné, de mint arra az amerikai Axios felhívta a figyelmet, az egyezmény szövegét lehet kreatívan is értelmezni, ugyanis konkrét lépést nem határoz meg, csak annyit ír, akár fegyveres fellépés is lehet egy válaszcsapás.

Emiatt a demokrata szenátorok a hétfői napon arról beszéltek, új törvényre lenne szükség, amivel jobban körbebástyáznák az Egyesült Államok részvételét a katonai szövetségben, ugyanakkor a republikánus szenátorok úgy látják, a demokraták és az európai szövetségesek által megfogalmazott aggályok túlzóak.

A republikánus Marco Rubio – aki tavaly demokrata szenátortársával együtt nyújtotta be a NATO-ból való kilépést megnehezítő törvényt – úgy fogalmazott, hogy Trump elnökként sem ásta alá vagy tette tönkre a NATO-t, csak egyszerűen másképp fogalmaz, mint más politikusok, amikor tárgyal.

Ennél is jobban bagatellizálta Trump kijelentéseit a texasi John Corbyn, aki úgy fogalmazott:

Mindent komolyan veszek, amit Trump mond, de nem szó szerint.

Ehhez hozzátette, szerinte ezzel Trump csak arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy teljesítsék a mindenkire vonatkozó pénzügyi előírásokat, és olvasata szerint Trump továbbra is megvédené szövetségeseit, mivel a NATO 5. cikkelye erre kötelezi.

Egyébként Trump kritikája annyiból jogos, hogy a NATO legutóbbi, 2022-es adatokat és 2023-as becsléseket közlő dokumentuma szerint a 31 tagállamból mindössze 11 teljesítette a honvédelmi kiadásokkal kapcsolatos előírásokat – igaz, az utóbbi években a tagállamok rendkívül növelték kiadásaikat, bár a költések mediánja így is csak a GDP 1,82 százaléka, szemben az előírt kettővel.

Ismét előkerült az európai stratégiai autonómia

Trump kijelentéseit ugyanakkor nemcsak otthon kommentálták, hanem Európában is. Olaf Scholz német kancellár arról beszélt hétfőn Berlinben Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján, hogy senki sem „játszadozhat vagy köthet üzletet” Európa békéjével, illetve szerinte „felelőtlen és veszélyes” a NATO kölcsönös védelmi kötelezettségeinek bárminemű relativizálása.

Ugyanezen a sajtótájékoztatón Tusk arról beszélt, hogy a világ mindegyik fővárosában tisztelnék az Európai Uniót, ha „nemcsak a civilizáció, a gazdaság, a tudomány” húzóereje lenne, hanem katonailag is erőssé válna. Hétfőn, pár órával korábban Emmanuel Macron francia elnök társaságában a francia irodalomról szerzett tudását bizonyítva azt jelentette ki,

a NATO-ban egy mindenkiért, és mindenki egyért.

A lengyel kormányfő és a francia elnök a közös sajtótájékoztatójukon emellett arról értekeztek, hogy Európának fontos a fegyverkezés és a védelmi képességeinek fejlesztése, függetlenül attól, hogy Trump mit mond.

Ugyanakkor ennél is nagyratörőbb javaslattal állt elő Roberta Metsola, az Európai Parlament máltai elnöke. A jobbközép-konzervatív Metsola a brüsszeli ügyekben mindig naprakész Politicónak arról beszélt,

Az EP-elnök szerint Európának erősnek kell lennie; az Európai Uniónak meg kell erősítenie tagállamainak a védelmi iparát, és praktikusan kell hozzáállnia a korábban Macron által felvetett stratégiai autonómiához.

Metsola ezért amellett érvelt, hogy az Európai Uniónak egyben védelmi unióvá is kell válnia, ami szerinte nem a NATO-val versengene, hanem azt kiegészítené. Az általa felvetett ötlet szerint az EU költségvetéséből több pénzt áldoznának a hadiparra, és tovább erősítenék a közös beszerzéseket.

A Politicónak ezt három személy is megerősítette, míg az EB egyik szóvivője arról beszélt, Ursula von der Leyen újraválasztása esetén nagyon pozitívan állna egy ilyen biztosi kinevezéshez – a lap még két potenciális nevet is közölt: Lengyelország régi-új külügyminiszterét, Radoslaw Sikorskit, illetve a NATO főtitkári címére is pályázó észt miniszterelnököt, Kaja Kallast.

(Borítókép: Donald Trump beszédet mond a Get Out The Vote kampánygyűlésen North Charlestonban 2024. február 14-én. Fotó: Jabin Botsford / The Washington Post / Getty Images Hungary)