Tengeri missziót indít az Európai Unió a jemeni huttik visszaszorítására

Az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli ülésén a közel-keleti konfliktus és az ukrajnai háború volt napirenden, és azok lehetséges jövőbeli kimenetelei. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy egy nagyon hosszú, kifejezetten feszült, érzelmekkel túlfűtött, és a személyeskedés határát sokszor súroló vita zajlott.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a közel-keleti konfliktus gazdasági következménye, hogy a jemeni húszik lázadása és támadásai miatt a világkereskedelemnek mintegy egyhatodát jelentő Szuezi-csatorna teherhajó forgalmát ellehetetlenítették.

A teherszállító hajók egy jelentős részének Ázsiából Európa irányába meg kell kerülniük Afrikát, ami többhetes késéseket, bizonytalanságot okoz az Európába irányuló áruszállításban. Ráadásul jelentős mértékben növeli annak költségét is – tette hozzá Szijjártó Péter.

Európa éppenhogy kijött abból az inflációs spirálból, amelyet a háború és az arra adott szankciók, az energiaárak növekedése okozott. Nincs szükségünk Európában egy újabb olyan, rajtunk kívülálló gazdasági válságra, amely áremelkedéseket, drágulásokat okozhatna az európai piacokon

– hangsúlyozta a tárcavezető.

Kiemelte, hogy ezért is sürgették azt az elmúlt időszakban, hogy határozott fellépésre van szükség a huttikkal szemben a Vörös-tengeren annak érdekében, hogy a tengeri áruszállítás szabadsága és biztonsága helyreálljon.

Elindítunk egy európai uniós tengeri missziót, amelynek a feladata az lesz, hogy a huttikat visszaszorítsa annyira, hogy a Vörös-tengeren, illetve a Szuezi-csatornán közlekedő teherhajók biztonságát és közlekedését mindez ne veszélyeztesse

– jelentette ki.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy ez egy görög, olasz, francia főszerepléssel megvalósuló biztonsági misszió lesz, amely a Pajzs nevet kapta, és az első év költségvetését 8 millió euróban határozták meg.

Magyarország támogatta ennek az akciónak az elindítását, mivel fontosnak tartják, hogy az amerikaiakkal és britekkel lehető legszorosabb együttműködésben kerüljön sor erre a műveletre, annak érdekében, hogy az Ázsiából Európába irányuló tengeri teherszállítás ismételten kiszámíthatóan, nyugodtan, biztonságosan történhessen meg.

Ez a biztonsági válsághelyzet sok, Magyarországon működő vállalatot is negatívan érintett – tette hozzá.

A magyar kormány úgy gondolja, hogy ez nem lesz elég, és a jemeni parti őrség megerősítésére is forrásokat kell szánni. Szijjártó Péter ezért azt javasolta, hogy az Európai Békekeretből fordítsanak finanszírozási forrást erre, valamint azt, hogy a huttikat minősítsék terrorszervezetté, hiszen teljesen világos, hogy terrortámadásokat követnek el, és Európa biztonságát is veszélyeztetik.

A tanácson Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország nem támogatja izraeli telepesek szankciós listára helyezését, de mivel a tagállamok között ebben nem volt egyetértés, így a kérdésben nem született döntés.

Magyarország álláspontja, hogy egy terrortámadást elszenvedett országot gyengítene, ha az állampolgárai ellen szankciós intézkedéseket foganatosítanának. Ez ugyanis azt kockáztatná, hogy a konfliktus a nyugati partra is továbbterjedne, amit pedig meg kell akadályozni – magyarázta a tárcavezető.

Ugyanakkor szorgalmazták, hogy a Hamász terroristáit további szankciókkal sújtsák, azonban több tagország összekötötte ezt a két kérdést, és azt az álláspontot képviselték, hogy a két szankciós döntés nem történhet meg egymás nélkül, ez a magyar kormány szerint elfogadhatatlan, így ebben a kérdésben sem döntöttek.

Libanonnal kapcsolatban Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a libanoni kormánynak minden támogatást meg kell kapnia az Uniótól, hogy elkerüljék a további összetűzések elmérgesedését.

Változatlan Ukrajna

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a tárcavezető azt mondta, hogy ezúttal is elutasították azt, hogy Magyarország bármiféle fegyverszállításban részt vegyen, azonban most a Békekeret összegét újabb öt milliárd euróval kívánják kiegészíteni, hogy újabb fegyvereket szállíthassanak Ukrajnának.

Mi világossá tettük, hogy semmi olyan közös akcióban nem vagyunk hajlandók részt venni, ami fegyverszállításra irányul, és csak abban az esetben nem blokkoljuk egy ilyen döntés meghozatalát, ha sikerül elérni, hogy ez ránk nézve semmi fajta kötelezettséggel nem jár, pénzügyivel sem

– fogalmazott.

Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy a tárgyalások a konstruktív tartózkodás szabályain változatnak olyan módon, hogy ennek az ötmilliárd eurónak a ránk eső részéből sem halált okozó, sem halált nem okozó fegyvereket nem kell finanszíroznunk, és mi mondhatjuk meg, hogy milyen eszközöket vásároljanak ebből az összegből.