Omlásnak indult Solymos vára

Leomlott a solymosvári várrom egyik megmaradt fala a partiumi Arad megyében. A helyi és megyei hatóságok egymást okolják a műemlék épület elhanyagolt állapotáért – írta meg az MTI.

A közigazgatásilag Lippa (Lipova) városához tartozó Solymosvár (Soimos) váránál bekövetkezett falomlásról Ionel Bulbuc, az Arad megyei önkormányzat alelnöke számolt be Facebook-oldalán. A Solymos váraként ismert műemlék épület a térség legjelentősebb középkori erődítménye.

A kisebbik román kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa bejegyzésében Lippa önkormányzatának szociáldemokrata párti (PSD) vezetését okolta a műemlék épület elhanyagolt állapotáért, és kampánytémává tette annak sorsát. Mint írta, „az erődítmény jelenlegi tulajdonosa, a PSD-s vezetésű városi önkormányzat jobban tette volna, ha a megyei közgyűlésre hagyja a vár maradványait”.

Florin Pera, Lippa polgármestere az Agerpres román hírügynökségnek nyilatkozva emlékeztetett:

a várrom egy évtizedig volt az Arad megyei önkormányzat kezelésében, épp azzal a céllal, hogy felújítsák, de ez nem történt meg.

A lippai önkormányzat 2020 szeptemberében vette át, hogy uniós támogatásra pályázzon a felújításához. „A jelenlegi finanszírozási programok azonban nem teszik lehetővé akkora összeg lehívását, amekkorára szükség lenne” – mondta. A várat 80 százalékban kellene újjáépíteni, ami becslései szerint 40 millió euróba kerülne. Mint közölte, a felújításnak az egykori trónterem helyreállítása, kiállítóterek és konferenciatermek kialakítása is része lenne.

Elmondta, megpróbálják felvetetni az országos örökségvédelmi intézet listájára a várromot, azt remélve, hogy így több esély lesz a felújítására. A polgármester arra intette a turistákat, hogy ne közelítsék meg túlságosan a várat, mert balesetveszélyes. Hamarosan táblákat is kihelyeznek, amelyek figyelmeztetnek az omlásveszélyre – mondta.

Rövid ideig királyi vár volt

Solymos vára Lippa közelében található, a Maros jobb partján, a partiumi térség egyik legjelentősebb középkori erődítménye. Pál szörényi bán építtette a tatárjárás után, első említése 1278-ból való. Rövid ideig királyi vár volt, majd Hunyadi János, a Bánffy család, később Corvin János birtokában állt. 1514-ben Dózsa György serege ostromolta, a XVI. században Izabella magyar királyné lakott benne. 1788-ban ürítették ki hivatalosan.

A vár hegyen áll, legkorábbi része a belső vár és öregtorony. A leírások szerint a várudvar északi részén állt az Izabella királyné idejéből való reneszánsz palota, a déli oldalon volt a lovagterem és a várkápolna.