Tombol a káosz, mindennaposak a vérengzések az országban
További Külföld cikkek
- Elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Törvényszék az izraeli miniszterelnök ellen
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
A CNN pénteken helikopterrel le tudott szállni a haiti fővárosban, miután napokig tartó tervezgetés után részletes biztonsági intézkedésekre és többszintű diplomáciai jóváhagyásra volt szükségük. A múlt hónapban tett előző haiti látogatásuk óta a helyzet meredeken romlott. Ariel Henry, a bajba jutott miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, de nem világos, hogy ki és mikor tölti be az általa hagyott űrt. Az ígért átmeneti kormány még nem jött létre, és a kenyai vezetésű stabilizációs erőkre vonatkozó tervek is bizonytalanok − írta meg a hírcsatorna.
Az átlagemberek csak ritkán hagyják el otthonukat Port-au-Prince-ben, ahol gyakran lövések visszhangoznak a csendes utcákon. Az egyébként autókkal és árusokkal zsúfolt sugárutak üresek.
Kevés hely maradt, ahová mehetnének. A városból kivezető összes utat bandák zárják el, ahogy a kikötőbe való bejutást is, a város nemzetközi repülőterét pedig bezárták, falai golyó ütötte lyukakkal vannak tele. Semmilyen áru sem érkezik be; a város élelmiszerboltjai kifogytak az élelmiszerekből. A benzinkutakon kifogyott az üzemanyag. A kórházakban kevés a vér.
Péntek este lövéseket lehetett hallani a város dombjain. Lejjebb, a hírhedt bandavezér és volt rendőr, Jimmy Cherizier, más néven Barbecue területén is zajlott egy rendőrségi akció.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete egy olyan légihíd létrehozásán dolgozik Port-au-Prince és a szomszédos Dominikai Köztársaságban lévő Santo Domingo között, amely létfontosságú ellátmányt szállítana a városba. Egyelőre azonban Port-au-Prince-be csak evakuáló magánhelikopterek érkeznek − ez keserűen emlékeztet arra a súlyos egyenlőtlenségre, amely évtizedek óta sújtja Haitit, ahol a legtöbb ember kevesebb mint napi 4 dollárból (1400 forintból) él.
Több százan írják fel a nevüket a Port-au-Prince-ből légi úton menekülni szándékozók listájára, mondta a CNN-nek több pilóta – a gazdag külföldiek és diplomaták egy kis csoportja, akiknek van elég forrásuk és kapcsolatrendszerük ahhoz, hogy magánrepülőgépet béreljenek, ahol egy ülés jelenleg több mint 10 000 dollárba kerülhet.
Port-au-Prince lakói szerint a helikopterek rendszeresen hallhatók este és kora reggel, és hallható különbség van a Dominikai Köztársaságból érkező kis magánhelikopterek és a nagyobb katonai helikopterek között, amelyeket feltehetően egyes diplomáciai képviseletek, köztük az Egyesült Államok használnak.
A háborús övezeten való átrepülés veszélyét azonban semmilyen pénzösszeg vagy tervezés nem tudja eltörölni, és a pilóták azt mondják, hogy egyre óvatosabbak az evakuációs járatok vállalását illetően. Egyik napról a másikra soha nem lehet tudni, hogy mikor lesz lehetséges a következő repülés.
A főváros nyolcvan százalékát bandák ellenőrzik
Az ENSZ becslései szerint Port-au-Prince nyolcvan százalékát jelenleg bandák ellenőrzik. Haiti március elején került válságba, amikor a bandák Henry miniszterelnök és kormánya lemondását követelték. Biztonsági források szerint a rivális bandák és koalíciók először kezdtek összehangolt pusztítást végezni, és taktikai előrenyomulás céljából területeket osztottak meg.
Haiti nemzeti rendőrsége bátran, de korlátozott erőforrásokkal küzd velük. Nem tudnak egyszerre mindenhol ott lenni − és gyakran ők maguk is célpontok, az elmúlt két hétben több rendőrőrsöt is megtámadtak vagy felgyújtottak.
Haiti jelenlegi biztonsági problémája az elmúlt évek legsúlyosabb válsága, amellyel az országnak szembe kell néznie − ez elképzelhetetlenül súlyosbítja a helyzetet egy olyan országban, amely már régóta szenved a krónikus erőszak, a politikai válságok és a szárazság miatt, így mintegy 5,5 millió haiti lakos − a lakosság mintegy fele − szorul humanitárius segítségre.
A külföldi beavatkozás az utolsó esély
Port-au-Prince utolsó reménye a külföldi csapatok bevetése lehet a rendőrség megerősítésére és a bandák elleni küzdelem szempontjából, egy Henry által kért, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott és Kenya által vezetett misszió keretében.
Az első lépés a béke helyreállítása lenne az utcákon ahhoz, hogy Haiti szavazást tartson, és végül új kormányt válasszon. Valójában, amikor a múlt héten a legsúlyosabb erőszak kitört, Henry éppen Kenyában tartózkodott, hogy aláírjon egy megállapodást 1000 kenyai rendőr Haitire küldéséről.
De ahogy a káosz tovább tombol, a port-au-prince-i rendfenntartókkal kapcsolatos remények egyre halványulnak. Henry lemondásának bejelentését követően Kenya közölte, hogy a haiti kormány instabilitása miatt elhalasztják az erőik bevetését.
Henry 2021-ben, az akkori haiti elnök, Jovenel Moise meggyilkolását követően nem megválasztva került hatalomra. Miniszterelnökségét hónapok óta tartó, egyre fokozódó, bandák által elkövetett erőszakos cselekmények árnyékolták be, amelyek az után erősödtek fel, hogy a múlt hónapban nem tartotta meg a választásokat, mondván, hogy az ország bizonytalansága veszélyeztetné a szavazást.
Hétfőn hatalmas nyomás alatt, hogy tegyen valamit a port-au-prince-i erőszak megfékezése érdekében, Henry bejelentette lemondását. Azt mondta, hogy átadja a hatalmat egy átmeneti tanácsnak. A hét végére azonban a tanács még nem alakult meg.
(Borítókép: Rendőrök Port-au-Prince-ben 2024. március 14-én. Fotó: Ralph Tedy Erol / Reuters)