Macsétés milíciák és bandaháború: egyre kevesebb az esély az életben maradásra Haitin

A haiti Toussaint Louverture nemzetközi repülőtér előtti terület posztapokaliptikus hangulatot áraszt: az egykori embertömegek és autók helyét ma már füstcsíkok, parázsló szemétkupacok és  páncélozott rendőrségi járművek lepik el. A Port-au-Prince-i emberek nem tudják repülővel elhagyni a várost, ugyanis bandák ostromolják a repülőteret, kénytelen volt bezárni – derül ki a CNN riportjából. 

A bandák uralma és a zavargások évek óta tartanak, és Ariel Henry miniszterelnök múlt heti lemondatásában tetőztek. 

A Port-au-Prince-i bandák elzárják az élelmiszer-, üzemanyag- és vízellátást az egész városban az emberektől. Az állam talán utolsó működőképes része, a Haiti Nemzeti Rendőrség ugyan továbbra is harcol, hogy városszerte háztömbről háztömbre visszaszerezze a területeit, azonban az intenzív összecsapások az alapvető emberi élet feltételeit is megtizedelik. Az üzletek és az iskolák zárva vannak, sokan elszigetelve élik mindennapjaikat, félnek elhagyni az otthonukat, egyre gyakoribb az önbíráskodás.

Önbíráskodó mozgalommal élnének túl

Port-au-Prince Canapé Vert nevű negyedének nyüzsgő mellékutcáiban ott vannak az önbíráskodás alapú kivégzések kitörölhetetlen nyomai, amelyek a lakosok által megölt több száz feltételezett bűnözőből maradtak: holttesteiket állítólag lángokkal próbálták eltüntetni, így fekete foltok maradtak utánuk. 

Port-au-Prince mindennapjainak régóta része a bandák ámokfutása, de az elmúlt években drámaian megugrott a hatókörük, az ENSZ becslései szerint ma már a város 80 százalékát lefedik. A város területének zsugorodását látva sok haiti lakos a Bwa Kale néven ismert önbíráskodó mozgalomba tömörült. Ezek a bandák ellen szerveződött közösségek védelmi bizottságokat alakítottak ki, amelyek közös erődítményekkel, megfigyelőrendszerekkel, ellenőrzőpontokkal és még járőrökkel is rendelkeznek.

Szolidaritásuk eredményes. 2023-ban például a város dombos lakónegyedeinek több területe egyesítette erőit a helyi rendőrséggel, hogy visszaszorítsák a Ti Makak bandát, és végül teljesen kiűzzék azt a területről – derül ki helyi forrásokból és a svájci székhelyű, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni globális kezdeményezés 2024. februári jelentéséből. Azonban a védekezés és a „csőcselék” igazságszolgáltatása közötti határvonal vékony és könnyen átléphető. Az ENSZ 2023. októberi jelentése szerint az önbíráskodó csoportok több száz embert meglincseltek, akiket bandatagsággal vagy „közönséges bűncselekményekkel” gyanúsítottak.

A bandák így működnek: elfoglalják a nagy üzletekkel rendelkező területeket, és arra kényszerítik őket, hogy fizessenek nekik, miközben ők az irányításuk alatt maradnak

mondta a CNN-nek egy helyi lakos, aki arról is panaszkodott a lapnak, hogy folyamatosan fenyegetik őket. 

A milícia csak macsétékkel és a puszta öklével van felfegyverkezve

– mondta.

A rendőrség azonban arról beszélt a lapnak, hogy jól ismeri ezeket a milíciákat, sőt számítanak rájuk, az egyik parancsnok szerint a csoportnak köszönhetően menekült meg tavaly tavasszal a Canapé Vert rendőrőrse egy különösen heves bandatámadástól. A névtelenséget kérő parancsnok szerint több mint egy tucat feltételezett bandatagot öltek meg és égettek el a rendőrőrs előtt.

Menekültek a saját városukban

Canapé Verttől öt percnyi autóútra több tucat helyszín található, ahol azok a tízezrek gyűlnek össze, akiknek az erőszakos támadások és gyújtogatás miatt kellett elhagyniuk az otthonaikat.

Többen minden holmijukat hátrahagyták, és csaknem egy órányi gyaloglás után az argentin Bellegarde állami iskolába menekültek. A látványt a CNN újságírója szürreálisnak írja le, a helyi gyerekek kidobott fóliából és műanyagból készült sárkányokat eregetnek, üres üdítős dobozokból házilag készített játékautókat vezetnek, amelyek kerekei üvegkupakokból, utasai pedig kövekből állnak.

A felnőtt menekültek pedig megválasztottak egy vezetőt, aki tartja a kapcsolatot a helyi rendőrséggel, és a segélyszervezetekkel azért, hogy élelmiszerhez és vízhez jussanak, azonban a városszerte fennálló útlezárások miatt kevés segély érkezik a menekültekhez. 

A mindennapi túlélés nehézségein túl a tábor több lakója is azt mondja, hogy tudják, már nem látják őket szívesen a szomszédos településen, és egyre rosszabb a helyzet: összetűzésekre is sor került a helyiekkel, akik alig várják, hogy ők továbbálljanak, mivel attól tartanak, hogy a kívülállók beáramlása irántuk is felkeltheti a bandák figyelmét. 

A Nemzetközi Migrációs Szervezet többször is figyelmeztetett a csökkenő erőforrások és a súlyosbodó erőszak hatásaira Haitin. Ma már 1575-en élnek szabadtéri tantermekben összezsúfolva – ez csak egy maroknyi ember ahhoz képest, hogy a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint országszerte több mint 360 ezren kényszerültek lakóhelyüket elhagyni.

Eközben az elit

Port-au-Prince-t évek óta félelemben tartják a bandák által elkövetett gyakori emberrablás, kínzás és nemi erőszak is. A CNN szerint eközben Haiti elitje az elnöki átmeneti tanács összetételén alkudozik – a nemzetközi közösség pedig továbbra sem hajlandó beavatkozni –, a szóbeszéd a politikai megoldásról minden eddiginél inkább tűnik vágyálomnak, amíg esténként lövések zavarják meg a város csendjét.

A rendőrségi, banda- és civil ellenőrzőpontok elszaporodása eközben Haiti fővárosát hűbérbirtokokra osztja. Az egyetlen dolog pedig, amelyen mindenki osztozik, az a trauma.

Félnek az utcán

– mondta a CNN-nek egy nő a kórházi ágyáról, akit azért nem látogatnak meg a fiai, mert félnek kimenni az utcákra.

Az erőszakhullámról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.