Putyin személyes háborúja az ukrajnai, ami most fog csak igazán kiteljesedni

A Kreml választások előtti mozgósítási terveiben szerepeltek célszámok a győzelmi arányra és a részvétel tekintetében is. Takácsy Dorka szerint ezek ellenére is meglepően magasnak tűnik az elért 87 százalék, eredetileg ugyanis 80-82 százalékos győzelmi arányt lőttek be.

A magas részvétel pedig azért volt lényeges, mert ezt meg lehet lobogtatni, mondván, az orosz emberek nagy többsége támogatja Putyint, az ő politikáját és a háborúban való részvételt. Ezt persze nem nehéz elérni, ha tudjuk, bizonyos állami csoportoknak részvételi kvótákat kellett teljesíteniük. Vagyis meghatározták, hogy például a közalkalmazottaknak hány embert kell még magukkal vinniük, ezek neveit előre le kellett adni, és ha nem mentek el, akkor az bizony retorziókat vont maga után. De például a kormánypárt – az Egységes Oroszország – tagjainak már fejenként 10 szavazót kellett magukkal vinniük – figyelmeztet a szakértő a magas részvétel mögött meghúzódó hatalmi technikákra.

Vicces elnökválasztási kampány

A szakértő szerint az oroszok többsége tisztában van azzal, hogy egy ilyen voksolásnál erősen lejt a pálya, azonban talán ez az egyik utolsó olyan legitimációs forma, amellyel élhet a Kreml. Azt is tudja mindenki, hogy az orosz demokratikus intézményrendszert lebontották, az üres homlokzatok még állnak, de a mögöttük lévő intézmények nem jelentenek semmit, a hatalom végül Putyin kezében van.

Putyin kamuellenfelei csak úgy indulhattak az elnökválasztáson, ha elfogadták és aláírták az elnökválasztási kampány alapfeltételeit:

• nem kritizálhatják Vlagyimir Putyint,
• nem bírálhatják az ukrajnai háborút.

A szakértő szerint nagyon vicces televíziós kampányviták voltak. „Ez a három, gyakorlatilag nem létező elnöki aspiráns vitatkozott egymással a tévékamerák előtt a semmiről úgy, hogy Putyin egyetlen egy vitán sem vett részt.”

A szervezett ellenzék mára eltűnt Oroszországból

Még a legutolsó, 2018-as választások idején is voltak szemmel látható ellenzéki csoportosulások, vezetők az orosz belpolitikában. Azonban aki mára megmaradt, az vagy meghalt, mint az történt a választás előtt egy hónappal a bebörtönzött Alekszij Navalnijjal, vagy jelenleg is börtönben ül.

Ilja Jasint 8 és fél évre, míg Vlagyimir Kara-Murzát 25 év börtönre ítélték, a másként gondolkodók ezrei hagyták el az országot az elmúlt hat évben, és a vidéki ellenzéki hálózatokat teljesen felszámolta a hatalom. Ez volt az a hat év, ami alatt az orosz állami erőszakszervezetek elképesztő hatalmat kaptak, ezzel együtt szigorodtak a jogszabályok, tehát ma már drasztikus börtönbüntetés vár azokra, akik a szólásszabadság csíráival is megpróbálnak élni.

Ma már egy közösségi posztért vagy egy demonstráción egy üres papírlap felmutatásáért is börtönbe lehet kerülni – hangsúlyozta Takácsy Dorka.

Régi-új elnök, változó háborús retorika?

Takácsy Dorka szerint Putyin teljesen magáévá tette az ukrajnai hadműveletet, még kampányoló elnökjelöltként is ez határozta meg a retorikáját. A választás éjszakáján a sajtó előtt mondott beszédében is ezt erősítette meg azzal a kiegészítéssel, hogy egyértelművé tette, az orosz bel- és külpolitika is a háborúnak lesz alárendelve.

A Kreml egyértelműen nyerhetőnek tartja a háborút, hiszen jelenleg a hadiszerencse őket segíti, így semmi nem indokolja, hogy Putyinnak magyarázkodnia kelljen a különleges katonai művelet esetében. Ezt segíti, hogy az orosz hadiipari gyárak már jó ideje három műszakban és megállás nélkül termelnek. 2022 szeptembere óta tart a lopakodó mozgósítás, amelynek befejezését nem jelentették be, vagyis valószínűleg még mindig nem érték el a tervezett 300 ezer újonc besorozását.

Már fájnak a szankciók Moszkvának

Szót ejtettünk arról is, hogy mennyiben volt sikeres az eddigi 13, Oroszország ellen hozott szankció. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a szankciók részben azért nem működnek, mert Moszkva ügyesen játssza ki a termékekre kiadott nyugati tiltást, méghozzá harmadik, azaz közvetítő országok révén. 

A beszélgetés során még szó volt arról is, hogy:

• Miért indulhattak egyáltalán Putyin ellenében elnökjelöltek, és ők mit nyerhettek ezzel?
• Akadályozhatja-e valami, hogy a mostani után 2030-tól Putyin megkezdje 6. elnökségét, és ezzel 200 éve ő lenne a leghosszabb ideig hivatalban lévő orosz vezető?
• Ma már csak külföldön létezik orosz ellenzék, de vajon ők el tudnak-e bármit is érni odahaza?
• Hogyan, vagy egyáltalán talpra állhat-e az ellenzék Oroszországban?
• Átállnak-e teljes mértékében hadigazdálkodásra az oroszok a győzelem érdekében?
• Miért sikerült annyi újoncot pénzzel besorozásra csábítani?
• Jöhet-e változás az orosz–amerikai kapcsolatokban a novemberi amerikai elnökválasztás után?

(Borítókép: Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök, akit az ország választási bizottsága az elnökválasztás győztesének nyilvánított, a képernyőn látható a színpadon, miközben részt vesz a Krím Ukrajnától Oroszország általi elcsatolása 10. évfordulója alkalmából a Vörös téren tartott ünnepségen, Oroszországban, 2024. március 18-án. Fotó: Maxim Shemetov / Reuters)