Megvolt Sulyok Tamás első hivatalos útja köztársasági elnökként

„Kiemelten fontos a párbeszéd fenntartása és elmélyítése Lengyelország és Magyarország között” – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken Andrzej Duda elnökkel közös sajtótájékoztatóján a dél-lengyelországi Ószandecen (Stary Sacz).

A magyar köztársasági elnök munkalátogatásra érkezett Lengyelországba a lengyel–magyar barátság napja (március 23.) alkalmából – adta hírül az MTI.

Sulyok Tamás emlékeztetett arra, hogy a lengyel–magyar barátság több mint ezer évre tekint vissza, mélyen gyökerezik a magyar társadalomban. Hozzátette:

nekünk kelet-közép-európaiaknak közös a sorsunk és közösek a feladataink, és ez köti össze a két országot Szent Kinga óta.

A magyar elnök elmondta:

Sulyok Tamás közölte: a két országnak több közös érdeke van a külpolitikában is. Magyarország büszke arra, hogy honvédelmi kiadásai elérik a GDP-je két százalékát, és a haderő fejlesztése számára is fontos, ahogy Lengyelországnak is.

A nemzeti kisebbségek is összekötik a két országot, és miután például Kaposváron él lengyel kisebbségi közösség, ezért meghívja Andrzej Duda elnököt jövőre Kaposvárra megünnepelni a lengyel–magyar barátság napját.

Sulyok Tamás kiemelte: mindketten nyitottak a párbeszédre és az együttműködésre, amely az eltérő álláspontok közelítése szempontjából fontos. Elmondta azt is:

s ez lényeges tényező az országok kapcsolatában. A két ország törvényhozó szervei és parlamentjei között is intenzívek a kapcsolatok – tette hozzá.

A lengyel elnök biztonságpolitikai kérdésekről is beszélt, így kerültek szóba a NATO-tagországok védelmi kiadásai.

Bátran mondhatom, hogy Lengyelország és Magyarország egy szinten állnak, Magyarország már régóta a bruttó hazai termék (GDP) több mint 2 százalékát, jelenleg pedig 3 százalékát szánja erre

– jelentette ki Duda. Hozzátette: Lengyelország a GDP több mint 4 százalékát fordítja a védelemre.

Kimondható, hogy ebben a tekintetben élenjárók vagyunk a NATO követelményeinek teljesítését illetően

– szögezte le Andrzej Duda.

A „változó globális és európai biztonsági helyzetre” utalva megerősítette azt a már korábban is felvetett javaslatát, hogy a NATO-ban a GDP 3 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat.