Megvolt Sulyok Tamás első hivatalos útja köztársasági elnökként
További Külföld cikkek
- Ezrek menekülnek a szíriai Homsz városából, miközben az ellenzéki erők közelednek
- Calin Georgescu: Ez egy államcsíny, lábbal tiporták a demokráciát Romániában
- Flörtölés buktathatja le az amerikai vezérigazgató gyilkosát
- Nem minden tagállam üdvözli Ursula von der Leyen Dél-Amerikával kötött megállapodását
- Ismeretlen betegség terjed Kongóban, már több tucat halálos áldozata van
„Kiemelten fontos a párbeszéd fenntartása és elmélyítése Lengyelország és Magyarország között” – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken Andrzej Duda elnökkel közös sajtótájékoztatóján a dél-lengyelországi Ószandecen (Stary Sacz).
A magyar köztársasági elnök munkalátogatásra érkezett Lengyelországba a lengyel–magyar barátság napja (március 23.) alkalmából – adta hírül az MTI.
Sulyok Tamás emlékeztetett arra, hogy a lengyel–magyar barátság több mint ezer évre tekint vissza, mélyen gyökerezik a magyar társadalomban. Hozzátette:
nekünk kelet-közép-európaiaknak közös a sorsunk és közösek a feladataink, és ez köti össze a két országot Szent Kinga óta.
A magyar elnök elmondta:
a megbeszélésen szó esett egyebek mellett a Három Tenger Kezdeményezésről, a haderőfejlesztés fontosságáról, a kisebbségekről és az országok közti kereskedelmi kapcsolatokról is.
Sulyok Tamás közölte: a két országnak több közös érdeke van a külpolitikában is. Magyarország büszke arra, hogy honvédelmi kiadásai elérik a GDP-je két százalékát, és a haderő fejlesztése számára is fontos, ahogy Lengyelországnak is.
A nemzeti kisebbségek is összekötik a két országot, és miután például Kaposváron él lengyel kisebbségi közösség, ezért meghívja Andrzej Duda elnököt jövőre Kaposvárra megünnepelni a lengyel–magyar barátság napját.
Sulyok Tamás kiemelte: mindketten nyitottak a párbeszédre és az együttműködésre, amely az eltérő álláspontok közelítése szempontjából fontos. Elmondta azt is:
Lengyelország 2023-ban Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere volt,
s ez lényeges tényező az országok kapcsolatában. A két ország törvényhozó szervei és parlamentjei között is intenzívek a kapcsolatok – tette hozzá.
A lengyel elnök biztonságpolitikai kérdésekről is beszélt, így kerültek szóba a NATO-tagországok védelmi kiadásai.
Bátran mondhatom, hogy Lengyelország és Magyarország egy szinten állnak, Magyarország már régóta a bruttó hazai termék (GDP) több mint 2 százalékát, jelenleg pedig 3 százalékát szánja erre
– jelentette ki Duda. Hozzátette: Lengyelország a GDP több mint 4 százalékát fordítja a védelemre.
Kimondható, hogy ebben a tekintetben élenjárók vagyunk a NATO követelményeinek teljesítését illetően
– szögezte le Andrzej Duda.
A „változó globális és európai biztonsági helyzetre” utalva megerősítette azt a már korábban is felvetett javaslatát, hogy a NATO-ban a GDP 3 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat.