Két hét múlva döntenek, lesz-e ellensúlya Orbán Viktor szövetségesének

GettyImages-2100346897
2024.03.24. 06:09
Szlovákiában az elnökválasztás első fordulójában egyik jelöltnek se lett meg az abszolút többség, így két hét múlva, április 6-án újabb fordulóra kerül sor, ahol a Robert Fico miniszterelnök támogatását élvező, vele jelenleg közösen kormányzó Peter Pellegrini és a Fico ellen kampányoló Ivan Korcok feszül majd egymásnak. A két jelölt az első forduló után magabiztos nyilatkozatokat tett, ugyanakkor mostani második helyezése ellenére Pellegrininek nagyobb az esélye a végső győzelemre.

Március 23-án, szombaton tartották Szlovákiában az elnökválasztás első fordulóját, amin összesen végül kilencen indultak el, ugyanakkor a szavazólapon 11 név szerepelt, mivel az utolsó héten két jelölt is visszalépett a még első Fico-kormány igazságügyminisztere, az oroszpárti Stefan Harabin javára.

Ugyanakkor – ahogy várható volt – a két, február végétől egy százalék alá mért SNS-es Andrej Danko és a radikális Robert Svec visszalépése túlzottan nem befolyásolta az előzetesen várt választási eredményeket, ugyanis Harabin 2019-hez hasonlóan ismét csak a harmadik helyet csípte meg.

Meglepetésre ugyanakkor az első fordulót nem a közvélemény-kutatásokban jobban teljesítő kormánypárti Peter Pellegrini nyerte, hanem független ellenzéki kihívója, Ivan Korcok.

Azonban Korcoknak nem lett meg az abszolút többsége, így két hét múlva ezúttal már csak kettejükre lehet szavazni – egyébként a szlovák elnökválasztások történetében eddig sosem dőlt el egy fordulóban az új államfő személye.

Az eredmények 99,15 százalékos feldolgozottságánál a jelöltek így szerepeltek:

  • a karrierdiplomata, 2020 és 2023 között külügyminiszteri posztot betöltő, függetlenként induló liberális Ivan Korcok – 42,13 százalék;
  • a Robert Fico Smerjével közösen kormányzó, korábban abból kiváló szociáldemokrata Hlas–SD pártelnöke, a jelenleg parlament házelnöki pozícióját betöltő Peter Pellegrini – 37,28 százalék;
  • a 2019-ben is harmadik helyet megcsípő, Fico első kormányában igazságügyminiszter iposztot betöltő oroszpárti Stefan Harabin – 11,79 százalék;
  • a magyar egységpárt, a Szövetség elnöke, Forró Krisztián – 2,95 százalék;
  • a 2020–2023 között Smer-ellenes kormánykoalíciót miniszterelnökként, majd pénzügyminiszterként két ízben is megbuktató, centrista–populista Igor Matovic – 2,19 százalék;
  • a karrierdiplomata, Fico első kormányában külügyminiszteri posztot betöltő, majd az ENSZ-nél dolgozó Ján Kubis – 2,03 százalék;
  • a történész, semmilyen politikai tapasztalattal nem rendelkező Patrik Dubovsky – 0,71 százalék;
  • a szélsőjobboldali, neonáci nyilatkozataiért hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, parlamenten kívüli Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke, Marian Kotleba – 0,57 százalék;
  • a függetlenként induló egykori rendőr, Milan Náhlik – 0,13 százalék.

A meglepetésgyőzelem után keményebb kampány jöhet

Szombaton a választásra jogosultak több mint 51 százaléka ment el a szavazóurnákhoz, amivel sikerült felülmúlni a 2019-es eslő forduló részvételi arányát, ami akkor 48,74 százalék volt – az első, 1999-ben bevezetett közvetlen elnökválasztás óta először fordult elő, hogy a szavazók több mint fele elment szavazni az első fordulóban. 

Az első fordulót végül közel öt százalékponttal megnyerő Korcok igen korán sajtótájékoztatót tartott, amikor még a részeredmények szerint Pellegrini vezetett. A Napunk tudósítása szerint az egykori külügyminiszter az eredményeket nem igazán kommentálta, viszont mivel az már a választás előtt valószínű volt, hogy második fordulóra kerül majd sor, ezért első sajtótájékoztatóján is leginkább arról beszélt.

Korcok célja, hogy a második fordulóban „áttörje a falat” az ellenzéki és kormánypárti szavazók között.

A független jelöltnek ugyanis meggyőződése, hogy meg tudja szólítani a Smer, az SNS, vagy akár a Hlas–SD szavazóit is, mivel szerinte a kormánypárti szavazók is érzik, hogy Fico vezette kormánykoalícióval az ország rossz irányba halad. Sajtótájékoztatóján több olyan ígéretet is felsorolt, amit szerinte Ficóék nem teljesítettek, az egyik legnagyobb problémának azt jelölve meg, hogy nagyon sok fiatal hagyja el Szlovákiát.

Senki sem tud meggyőzni arról, hogy ezt még Peter Pellegrini szavazói sem látják

– fogalmazott erről, majd gondolatát arra futtatta ki, a Pellegrinire szavazóknak azt próbálja majd elmagyarázni, hogy több kérdésben sincs túl nagy különbség közte és az első körben vele szemben végül alulmaradó házelnök között. Emellett célja, hogy a harmadik helyre befutó, közel 12 százalékot szerző Harabin szavazóit is megszólítsa. Ugyanakkor kérdés, hogy előbbi mennyire válhat be – az első fordulóban a kampányát ugyanis arra húzta fel, hogy elnökként a Robert Fico vezette Smer–Hlas-SD–SNS-kormánykoalíció ellensúlya lenne.

Mint Korcok fogalmazott, elsősorban azokat a kormánypárti szavazókat szólítaná meg, akik „nem azonosulnak a kormánykoalíció vulgaritásával és kultúrájuk hiányával”, ezenkívül választói koalícióját szélesítené többek között a Matovicot karikázók és a magyarok szavazataival is.

Annak ellenére, hogy a vártakhoz képest végül csak a második helyet szerezte meg Peter Pellegrini, a szlovák parlament jelenlegi házelnöke, igen magabiztosan értékelte az eredményét. Először is kijelentette, hogy célját elérte, hiszen ennyi jelölt közül továbbjutott a második fordulóba, amiatt pedig nem csalódott, hogy ezt második helyezéssel abszolválta. Sajtótájékoztatóján kijelentette,

szerinte az eredmények azt mutatják, hogy a szlovákok nem egy progresszív, liberális, hanem egy nemzeti elnököt akarnak, aki nem sodorná háborúba az országot

– ezt egyébként a leginkább reprezentációs funkciókat ellátó államfő meg se tehetné. Ennek ellenére Pellegrini az első fordulóban Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök üzeneteit visszhangozva végig az ukrajnai háború mihamarabbi lezárásával kampányolt, ennek kapcsán megint utalt arra, hogy szerinte Szlovákia a mihamarabbi békében érdekelt – a választás első fordulója előtt két héttel egyébként Pellegrini Magyarország mindhárom legfőbb közjogi méltóságával, Sulyok Tamás elnökkel, Orbán Viktor kormányfővel és Kövér László házelnökkel is találkozott Budapesten.

A második forduló kapcsán kijelentette, kampányán nem fog változtatni, szerinte azt majd a vetélytársának kell megtennie. Úgy látja,

A választópolgárok kifejezték, olyan elnököt szeretnének, aki nem áll konfliktusban a kormánnyal, és aki ott segít, ahol tud, és akkor bírál, amikor kell

– fogalmazott a Smerből kivált Hlas–SD elnöke, aki kampánya során végig azt hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén egy pártok felett álló személy lenne, ugyanakkor legfőbb kihívója, Ivan Korcok – és szakértők – szerint Robert Fico szövetségeseként valójában segítené a 2018 óta a miniszterelnöki bársonyszéket ismét megszerző Ficót. Sajtótájékoztatóján azt a kérdést párttársaihoz hasonlóan szintén elhárította, hogy megválasztása esetén kivenné át házelnöki és pártelnöki pozícióját.

Az est folyamán egyébként mindkét jelölt hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják az eredményeket, emellett pedig kijelentették, hogy leülnek tárgyalni a most kiesett elnökjelöltekkel a lehetséges támogatásukat illetően. Az est folyamán az alulmaradt jelöltek egyébként hivatalosan még sem egyik, sem másik jelölt mögött nem tették le a garast.

Ennél jobb eredményt vártak a Szövetségben

Kicsivel éjfél után állt mikrofon elé Forró Krisztián, a magyar egységpárt, a Szövetség pártelnöke és elnökjelöltje, amikor az eredményvárón kihelyezett képernyők még 3 százalék feletti eredményt mutattak neki.

Forró elmondta, nem ezt az eredményt várták, de pozitívumként értékelte, hogy a negyedik helyen végzett, ami magyar elnökjelölttel még soha nem történt meg.

Továbbá kiemelte, több szavazatot kapott, mint a tavaly szeptemberi parlamenti választáson, ugyanakkor szerinte a szlovák társadalom polarizáltsága, illetve a magyar szavazók mobilizálásának a hiánya miatt maradt el az elvártaktól – előbbit véleménye szerint jól illusztrálja, hogy az első két jelöltre szavazott a választók több mint 80 százaléka. Elmondta, a választások után ki fogják értékelni az eredményeket, és megvizsgálják, mi lehet az oka, hogy végül 3 százalékpont alatt végzett.

A második forduló kapcsán elmondta, ő biztosan elmegy szavazni, ugyanakkor azt nem árulja el, hogy Korcokot vagy Pellegrinit fogja karikázni. Ígérete szerint a párt elnöksége még vasárnap összeül és dönteni fognak arról, hogy a Szövetség hivatalosan mely jelöltet támogassa.

A jövőre rátérve arról beszélt, a júniusi európai parlamenti választásokra ki szeretnék javítani a mostani hibákat, és arra hatékonyabban mozgósítani a magyar szavazókat, hogy az MKP öt évvel ezelőtti eredményein javítva ezúttal legyen képviselete a felvidéki magyarságnak az EP-ben.

Lehet-e Fico ellensúlya a következő szlovák elnök?

Annak ellenére, hogy Szlovákiában – Magyarországhoz hasonlóan – a köztársasági elnök leginkább reprezentációs funkciót lát el, mint fentebb írtuk, Korcok alapvetően azzal kampányolt, hogy államfőként ellensúlya lenne Robert Fico miniszterelnöknek.

ENNEK OKA, HOGY UGYANIS AZ ELNÖK Az elfogadott TÖRVÉNYEKET ALKOTMÁNYJOGI NORMavizsgálatra KÜLDHETI, EZENKÍVÜL PEDIG A NYILVÁNOSSÁGHOZ FORDULVA IS TUD NYOMÁST HELYEZNI A KORMÁNYRA.

Ezzel az előző elnök, Zuzana Caputová többször is élt, aki népszerűsége ellenére döntött úgy, hogy egy ciklus után visszavonul a politikától. Egyébként a szlovák elnöknek vétójogköre is van, ugyanakkor az rendkívül gyenge – a vétót ugyanis a parlament többsége felülírhatja, így azzal lényegében csak elhúzni tudja az adott törvény elfogadását. 

Amennyiben a második fordulóban végül Pellegrini győzne, ő vélhetően nem ellenkezne annyit Ficóval, akinek a támogatását jelenleg is élvezi – bár a Hlas–SD elnökének az eredményváróján nem volt ott, ám a második fordulóban Pellegrini ígérete szerint hivatalosan is meghívja majd Ficot és az őt támogató pártokat –, míg Korcok valószínűleg Caputovához hasonlóan olykor megpróbálna a kormány ellensúlya lenni.

Az első forduló eredményei kapcsán egyébként azt látni, hogy Korcok a nagyobb városokat is tartalmazó régiókban, így Szlovákia nyugati és északi részén, valamint Kassa, Besztercebánya és Zólyom környékén nyert, míg Pellegrini az ország többi részében. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy így Korcok a legfőbb esélyes.

Daniel Kerekes, a Denník N adatelemzője úgy látja, a magas választási részvétel annak köszönhető, hogy Korcoknak sikerülhetett az utolsó napokban a bizonytalanokat meggyőzni a részvételről, ráadásul míg a Korcok által megnyert régiókban az átlagnál magasabb, addig a Pellegrini által behúzott körzetekben az átlaghoz képest alacsonyabb volt a részvétel.

Így Pellegrininek több tartaléka van a bázisszavazói között, ráadásul királycsináló szerepben továbbra is a magyar, illetve a Harabin-szavazók lesznek.

Emellett az első fordulót megelőző utolsó kutatások szerint utóbbi csoportnak a második preferenciája elsősorban Pellegrini, így a szociáldemokrata házelnök jobb helyzetből várhatja a második fordulót – mindhárom nagy kutatócég, az AKO, a Focus és az IPSOS is azt mérte, a Hlas–SD pártelnöke egy második fordulóban legyőzné Korcokot.

(Borítókép: Peter Pellegrini sajtótájékoztatót tart az első forduló után. Fotó: Zuzana Gogova / Anadolu / Getty Images)