Sokszínű, de inkább Izrael-párti az amerikai közvélemény

A folyamatban lévő Izrael–Hamász-konfliktus közepette a Pew Research Center által a közelmúltban végzett felmérés rávilágít az amerikaiak összetett és változatos perspektíváira a konfliktus okairól, a háború lefolyásáról, az arra adott érzelmi reakciókról, a demográfiai különbségekről és az Egyesült Államok szerepéről.

Az amerikai agytröszt korábban azzal kapcsolatban végzett felmérést, hogy az amerikaiak mennyire tartják fontosnak magukra és az USA-ra nézve a különböző konfliktusgócokat. Ahogy arról az Indexen is beszámoltunk, a kutatás arra jutott, hogy az izraeli konfliktus fontosabb az amerikaiaknak, mint az ukrajnai háború.

Többen ítélik jogosnak Izrael, mint a Hamász fellépését

A felmérés szerint az amerikaiak 58 százaléka véli úgy, hogy Izrael Hamász elleni harca legitim, az ország háborús magatartásáról azonban megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek 38 százaléka tartja elfogadhatónak, 34 százaléka pedig elfogadhatatlannak. Ami a konfliktus hatását illeti,

míg jelentős részük bizonytalanságot fejez ki a kimenetelt illetően.

Ezzel szemben az amerikaiak mindössze 22 százaléka tartja legitimnek a Hamász indokait az Izrael elleni harcra, és mindössze 5 százalékuk tartja elfogadhatónak a szervezet lépéseit, különösen az október 7-i támadást illetően. Ezenkívül szkepticizmus van azzal kapcsolatban, hogy a Hamász fellépése hozzájárul-e egy független palesztin állam létrehozásához.

A felmérés a perspektívák demográfiai különbségeire is rávilágít. Míg a legtöbb amerikai zsidó jogosnak tartja a konfliktusra adott izraeli válaszokat, és Joe Biden fellépését is 45 százalékuk helyesnek tartja, az amerikai muszlimoknak csak 18 százaléka osztja ezt a nézetet.

A felmérésből kiderül, hogy a konfliktussal kapcsolatos hírek a zsidó és a muszlim válaszadók jelentős részében félelmet váltanak ki. Ráadásul ezek a csoportok a többiekhez képest jobban követik a háborút.

Az életkor is jelentős szerepet játszik a vélemények kialakításában, a fiatalabb felnőttek kritikusabb véleményt fogalmaznak meg Izrael harcának okairól és a háborúban tanúsított magatartásáról. Ők kevésbé támogatják az Egyesült Államok szerepvállalását, és hajlamosabbak a palesztinokkal való együttérzésre. A februári felmérésben

szemben a néhány hónappal ezelőtti 27 százalékkal.

Egyre többen szeretnék, hogy az USA kimaradjon a konfliktusból

Az Egyesült Államok szerepvállalásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, a demokraták a Gázának nyújtott humanitárius segélyt és a jelentős diplomáciai szerepet részesítik előnyben, míg a republikánusok jobban támogatják az Izraelnek nyújtott katonai segítséget, és kevésbé hajlanak az USA beavatkozására.

Több mint kétszer annyi amerikai támogatja viszont a humanitárius segélyek nyújtását Gázának (50 százalék), mint aki ellenzi (19 százalék), emellett viszont tízből három válaszadó mondta azt, hogy nincs egyértelmű preferenciája, vagy nem biztos benne.

Izrael katonai támogatása sokkal megosztóbb: az amerikaiak 36 százaléka támogatja, hogy az Egyesült Államok katonai segítséget nyújtson Izraelnek a Hamász elleni háborúban, míg 34 százaléka ellenzi.

Joe Biden amerikai elnök konfliktuskezelésével kapcsolatban vegyesek a vélemények, a közvélemény jelentős része bizonytalan a hozzáállását illetően. A korábbi felmérésekhez képest azonban elmozdulások vannak a fiatalabb demográfiai csoportok körében.

Az eltérő nézőpontok ellenére

Míg a közvélemény a kétállami megoldást részesíti előnyben, jelentős a bizonytalanság az alternatív megoldások támogatásának kapcsán. Az amerikai zsidók (46 százaléka) és az amerikai muszlimok (41 százalék) szintén hajlamosak azt gondolni, hogy a kétállami megoldás a lehető legjobb, de köztük is minden ötödik válaszadó az egy államot preferálja.

Összességében a felmérés tükrözi az Izrael–Hamász-konfliktussal kapcsolatos amerikai nézetek összetettségét, amelyet olyan tényezők befolyásolnak, mint a vallás, az életkor, a politikai hovatartozás és a háborús erőszakra adott érzelmi reakciók.

(Borítókép: Izraeli tüntetés  2023. szeptember 20-án New Yorkban. Fotó: Alexi Rosenfeld / Getty Images)