Rommá lőtték az ukránok az oroszok legújabb fegyverét, videó készült erről

A levegő tökéletes közeg lehet egy drón számára. A tenger a második. Végül is az akadályok elkerülése az egyik legnehezebb feladat egy távvezérelt robot távoli kezelője számára. A vízen nincs sok akadály. A levegőben még kevesebb.

A szárazföldön azonban számos akadály található. Ezért van az, hogy 25 hónapja, amióta Oroszország széles körű háborút folytat Ukrajna ellen, mindkét fél sok légi drónt használ, és míg az ukránok sok tengeri drónt vetnek be, egyik fél sem vet be sok szárazföldi drónt.

Legalábbis nem a tényleges harcokban. Ugyanakkor az ukránok és az oroszok egyaránt használnak kis földi robotokat utánpótlások szállítására, sebesültek evakuálására és aknamentesítésre.

Ez a kivétel valahol a kelet-ukrajnai Bahmut romjai körül ért véget, amikor az orosz hadsereg legalább két − és valószínűleg sokkal több − kis lánctalpas, gránátvetővel felfegyverzett, távolról irányított földi járművet küldött az ukrán 53. gépesített dandár elleni támadásra − írta meg a Forbes.

Ez azonban nem végződött jól a robotok számára. Egy ukrán légi drónnal készült felvétel, amelyet egy Stanislav_osman nevű Telegram-csatorna tett közzé, két aprócska UGV-t (szárazföldi drónt) ábrázol, amelyek láthatóan megrongálva fekszenek a csatatéren (úgy tudni, hogy légi drónok, konkrétan az ukrán 47. gépesített dandár eszközei semmisítették meg a szárazföldieket). 

Messze még a gépek lázadása 

Nem tudjuk pontosan, hogy az oroszok mit akartak elérni gránátvető robotizált minitankjaikkal. Azt azonban tudjuk, hogy elemzők már évekkel ezelőtt megjósolták, hogy milyen nehéz lesz a hadseregek számára, ha robotizált földi járműveket kezdenek beilleszteni a támadásokba.

2020 végén a kaliforniai RAND Corporation think-tank elemzői egy, az amerikai hadsereg és az orosz hadsereg gépesített gyalogsági századai közötti összecsapást vázoltak fel, miután az amerikai hadsereg fegyveres földi robotokat állított hadrendbe. A szimulációban 11 kerekes és lánctalpas UGV egészítette ki az amerikaiak négy M–1-es harckocsiját és 11 M–2-es típusú gyalogsági harcjárművét.

Amiket a RAND elemzői „robotizált harci járműveknek” neveztek, nem teljesítettek túl jól a forgatókönyvekben − és ennek egy fő oka volt. A RAND RCV-it rádión keresztül egy távoli kezelő irányította, ahogyan minden valószínűség szerint az orosz UGV-ket is.

Emiatt sebezhetőek voltak arra, hogy elvágják őket a kezelőiktől − akár a terepviszonyok, akár az ellenséges zavarás miatt.

A szimulációkban az RCV-kkel való akadálytalan és zavartalan kommunikáció fenntartásának szükségessége jelentős korlátokat rótt az erőkre, ami lelassította a tempót, és megnehezítette az előrenyomulás irányítását

− magyarázták az elemzők.

Azt sem tudni biztosan, hogy az orosz hadsereg egyik első robotizált földi támadása Ukrajnában nem ütközött-e ukrán zavarórendszerekbe. Nem lenne meglepő, ha tényleg így történt.

Az ukrán erők szakértelme az elektronikus hadviselésben − a kulcsfontosságú rádiócsatornák elárasztása zajjal, ami használhatatlanná teszi azokat a drónok kezelői számára − az egyik oka annak, hogy egyes szektorokban képesek voltak helyi légi fölényt elérni a saját légi drónjaikkal.

Ha az oroszok kiterjesztik a felfegyverzett földi robotok bevetését, az ukránok válaszul várhatóan kiterjesztik a rádiózavarást. És még több olyan látképre számíthatunk, mint amilyet Bahmut környékén megfigyeltünk: szétroncsolt és elhagyott UGV-ket, amelyek a csatatéren fekszenek. 

Az ukrajnai háború fejleményeit vasárnap is percről percre követjük ebben a cikkünkben.