- Külföld
- bulgária
- marija gabriel
- bojko boriszov
- kiril petkov
- gerb
- folytatjuk a változást
- politikai válság
- előrehozott választás
Mélyül a politikai válság Bulgáriában, a hatodik előrehozott választás jön
További Külföld cikkek
- Politico: Robert Fico 500 millió eurós vesztegetési kísérlettel vádolja Volodimir Zelenszkijt
- Olaf Scholz szörnyű, őrült tettnek nevezte a magdeburgi támadást
- Dróncsapás érte Kazany városát, videókon a támadás
- Adna ezer eurót egy karácsonyfáért?
- Óriási leépítésbe kezdett a Volkswagen, 35 ezer embert küldenek el
Június 9-én, az EP-választásokkal egy időben tartanak előrehozott választásokat Bulgáriában, miután a tavaly alakult nyugatbarát kormánykoalíció, a jobbközép GERB és az anno GERB ellenében létrejövő centrista-technokrata Folytatjuk a Változást! (PP) és a jobbközép Demokratikus Bulgária (DB) koalíciója felbomlott – jelentette be Rumen Radev köztársasági elnök közleményében, amiben egyúttal kinevezte ügyvivő kormányfőként a bolgár Nemzeti Számvevőszék elnökét, Dimitar Glavcsevet.
A GERB–PP–DB-koalíció még múlt hónapban bomlott fel, amikor a PP által jelölt miniszterelnök, Nikolaj Denkov kilenc hónapos megbízatása lejárt és a koalíciós egyezmény szerint a GERB-re került volna sor, hogy kormányfőt jelöljön.
ugyanakkor a miniszterelnöknek felkért egykori uniós biztos, a GERB-es Marija Gabriel hiába tárgyalt a PP-vel és a DB-vel, nem tudtak megegyezni a kormányzás folytatásában, így a koalíció végül felbomlott.
A tárgyalás alkalmával Gabriel és a GERB azzal vádolta meg a „harvardi kettős”, a Kiril Petkov és Aszen Vaszilev vezette PP-t, illetve a Hriszto Ivanov és Atanasz Atanaszov vezette DB-t, hogy nem hajlandóak a kompromisszumra, így a GERB a két koalíciós partnerét nevezte meg felelősnek, amiért az egyeztetések megrekedtek.
Ennek ellenére Gabriel prezentált egy lehetséges kormányt Rumen Radev köztársasági elnöknek, ugyanakkor a PP-társelnök, egyben pénzügyminiszter Vaszilev kijelentette, a GERB nem egyeztetett velük a névsorról, minisztereik a kormány munkájában nem fognak résztvenni, képviselőik pedig nem hajlandóak a kormányt megszavazni a 240 fős parlamentben.
Sőt, a korábban épp a korrupciós ügyek tömkelegével megvádolt Bojko Boriszov vezette GERB-kormányok korrupciós botrányai miatt létrejött technokrata párt azzal is megvádolta a GERB-et és Gabrielt, hogy
ő csak a maffia új, szép arca Bulgáriában
– utalva a Boriszov és a GERB korrupciós visszaéléseire, amiket Petkov és Vaszilev még ügyvivő miniszterekként elkezdtek feltárni a 2021-es évben.
A stabilitás hiánya mellett már csak a kilátástalanság nagyobb Bulgáriában
Miután a GERB, illetve a PP–DB közötti tárgyalások felbomlottak, április 9-én Ruman Radev köztársasági elnök végül a bolgár Nemzeti Számvevőszék elnökét, Dimitar Glavcsevet kérte fel mint ügyvivő kormányfő, akinek kormánya április 9-én meg is kezdte a munkát.
Ezzel egyidőben az államfő az előrehozott parlamenti választás időpontját is kihirdette, ami az EP-választásokkal egy időben, június 9-én lesz.
A júniusi előrehozott választás az elmúlt három évben már a hatodik parlamenti választás (!) lesz Bulgáriában.
Mint azt korábban bemutattuk, a 2020-ban kirobbant Boriszov-kormányok elleni tüntetések 2021 áprilisi választáson elsodorták Boriszovot és a GERB-et, ugyanakkor az azóta eltelt időszakban mindössze kétszer, 2021 decemberében, illetve 2023 májusában alakult rendes kormánya Bulgáriának. Azonban ezek a próbálkozások sem tudták kitölteni a négyéves mandátumukat.
A 2021 decemberében alakult, Petkov vezette nagyon színes, balközéptől a jobbközépig és a populistákig terjedő kormány hat hónappal annak megalakulása után egyik koalíciós partnere buktatta meg Petkov Észak-Macedóniával megengedőbb politikája miatt, míg a mostani GERB–PP–DB-koalíciót az egyetértések hiánya.
Egyébként a rendkívüli nem a koalíció bukása volt, hanem egyáltalán annak létrejötte, hiszen a Folytatjuk a Változást! a GERB korrupciógyanús esetekben bővelkedő kormányai ellen alakult meg.
A legfrissebb, még a kormány bukása előtti közvélemény-kutatások szerint egyébként a GERB 27 százalékon, a PP–DB pedig 21 százalékon áll, miközben jelenleg harmadik helyre a leginkább orosz propagandát terjesztő irredenta, szélsőjobboldali Újjászületés kerül 14 százalékponttal, aminek a támogatottsága az utóbbi egy évben rendkívül megnőtt.
A közvélemény-kutatások alapján egyébként az a legvalószínűbb, hogy
a parlament továbbra is megosztott lesz, ahol sem Boriszovék, sem Petkovék nem fognak tudni maguk mögé parlamenti többséget szerezni.
Így pedig a júniusi hatodik után jelenleg a legvalószínűbb, hogy jön majd egy hetedik választás is, kivéve ha valahogy mégis sikerülne a GERB-nek és a PP-nek megegyezni – de mint fentebb is jeleztük, e koalíció létrejötte volt inkább a meglepetés, mintsem a bukása.
(Borítókép: Kiril Petkov és Bojko Boriszov. Fotó: Nikolay Doychinov / AFP, Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images)