Járványtól tartanak Európában, Brüsszel is közleményt adott ki róla

A madárinfluenza időről időre Magyarországon is megjelent az utóbbi hónapokban, az emberre is veszélyes, magas patogenitású változatai azonban csak ritkán terjednek.

A tengerentúlon azonban fertőzéseket okozott egy ilyen változat: az Egyesült Államok Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) még április elején közölte a második ilyen esetet Amerikában: a betegséget Texasban, egy szarvasmarhák között dolgozó tejipari munkásnál mutatták ki – írja az Economx (az Egyesült Államokban az első eset még jóval korábban, 2022-ben volt: akkor egy coloradói ember kapta el a betegséget a fertőzött baromfik között).

A CDC által közölt texasi eset keltett némi visszhangot a nemzetközi sajtóban, és az Economx szerint az Európai Bizottság is reagált a fejleményre egy közleményben. A bizottság szerint

Az EU biológiai biztonsága és az ezzel kapcsolatos felügyelet magas szintű, de maradnia kell a fokozott éberségnek – közölték (az Amerikában megjelent vírusváltozat egyébként mindkét esetben állatról terjedhetett át emberre, és arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy ez a változat emberről emberre is képes terjedni).

A bizottság közleményével párhuzamosan Angeliki Melidou, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) légúti vírusokkal foglalkozó fő szakértője is nyilatkozott az Euractiv hírportálnak. Elmondta, a madárinfluenza-vírussal való fertőzés kockázata jelenleg alacsony az európai lakosság körében, és azoknál is csak alacsony vagy közepes, akik foglalkozásuk miatt fertőzött állatokkal érintkezhetnek. Nem valószínű, hogy a vírus emberek között is elterjedhet – hangsúlyozta.

Akkor lehet belőle baj, ha emberek közt is terjedő változat jelenik meg 

Ezen kívül az ECDC és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) a múlt héten új jelentést tett közzé a madárinfluenza által okozott influenzajárvány eddig ismert természetéről. Ebben megállapítják, hogy csaknem három évtizednyi emberi expozíció után a vírus „nem szerezte meg azokat a mutációkat”, amelyek ahhoz szükségesek, hogy légi úton átterjedjen az emberekre. Ráadásul a madarakban észlelt vírusok összesített száma az előző évekhez képest csökken. 

A madárinfluenza-vírusok globális terjedése és harmadik országokban való jelenléte komolyabb kockázatot is hordozhat, de nehéz megbecsülni, hogy ez igényel-e nagyobb felügyeleti és reagálási kapacitást. A jelentésben felidézik, hogy korábbi – Finnországban és Lengyelországban, 2023-ban történt – esetek alapján azt már tudni lehet, hogy számos emlősfaj fogékony a madárinfluenza keringő törzsére, például a rókák és a nercek, valamint a háziállatok, köztük a macskák.

Mindemellett azt is megállapítja a jelentés, hogy

A megoldást a megelőzésben látják: ehhez az európai hatóságok a baromfitelepek fokozottabb ellenőrzését, a gyors diagnosztikához való hozzáférés széles körű biztosítását, az állat- és humánegészségügyi intézmények közötti szorosabb együttműködést, valamint olyan megelőző intézkedések végrehajtását javasolják, mint a vakcinázás.