Halálra ítélték a legnagyobb vietnámi sikkasztót, 44 milliárd dollárt lopott az évek alatt

Ho Si Minh-városban, a gyarmati korabeli bírósági épület sárga oszlopcsarnoka mögött csütörtökön halálra ítéltek egy 67 éves vietnámi ingatlanfejlesztőt, aki 11 éven át fosztogatta az ország egyik legnagyobb bankját. Ez egy ritka ítélet:

A döntés a csalás szédítő méreteit tükrözi. Truong My Lant azért ítélték el, mert 44 milliárd dollár (csaknem 16 billió forint) értékű kölcsönt vett fel a Saigon Commercial Banktól. Az ítélet szerint 27 milliárd dollárt kell visszafizetnie, és az ügyészek szerint ez az összeg talán soha nem térül meg. Egyesek úgy vélik, hogy a halálbüntetéssel a bíróság arra akarja ösztönözni, hogy a hiányzó milliárdok egy részét visszaadja.

A szokásosan titokzatos kommunista hatóságok szokatlanul nyíltan nyilatkoztak az ügyről, és a média számára a legapróbb részletekbe is belementek.

A bizonyítékok 104 dobozban voltak, összesen hat tonna súlyúak. Truong My Lannal együtt még nyolcvanöt embert állítottak bíróság elé, aki tagadta a vádakat, és fellebbezhet. Valamennyi vádlottat bűnösnek találták. Négyen életfogytiglani börtönbüntetést kaptak, a többiek 20 évtől három évig terjedő börtönbüntetést felfüggesztve. Truong My Lan férje és unokahúga kilenc, illetve 17 év letöltendő börtönbüntetést kapott.

Azt hiszem, ilyen kirakatper még nem volt a kommunista korszakban

– mondta David Brown, az amerikai külügyminisztérium nyugalmazott tisztviselője, aki hosszú vietnámi tapasztalattal rendelkezik. „Ilyen mértékűre biztosan nem volt példa” – tette hozzá. 

Begyulladtak a „lángoló kemencék”

A per volt az eddigi legdrámaibb fejezete a Nguyen Phu Trong kommunista pártfőtitkár által vezetett „lángoló kemencék” elnevezésű korrupcióellenes kampánynak. A marxista elméletekkel átitatott konzervatív ideológus, Nguyen Phu Trong úgy véli, hogy a féktelen korrupció miatti népharag egzisztenciális fenyegetést jelent a Kommunista Párt hatalmi monopóliumára. A kampányt 2016-ban kezdte el komolyan, miután túlmanőverezte az akkori üzletbarát miniszterelnököt, hogy megtartsa a párt vezető pozícióját.

A kampány során két elnököt és két miniszterelnök-helyettest kényszerítettek lemondásra, és több száz tisztviselőt büntettek meg vagy börtönöztek be.

Truong My Lan kínai–vietnámi családból származik Ho Si Minh-városból, a korábbi Saigonból. A város régóta a vietnámi gazdaság kereskedelmi motorja, még Dél-Vietnám antikommunista fővárosaként, ahol nagyszámú kínai közösség él. Piaci árusként kezdte, édesanyjával együtt kozmetikumokat árult, de földet és ingatlanokat kezdett vásárolni, miután a kommunista párt 1986-ban bevezette a Doi Moi néven ismert gazdasági reformok időszakát. A kilencvenes évekre szállodákat és éttermeket birtokolt.

A korrupció államforma

Bár Vietnámot az országon kívül leginkább a gyorsan növekvő feldolgozóiparáról ismerik, amely Kína alternatív ellátási láncát jelenti, a legtöbb gazdag vietnámi ingatlanfejlesztéssel és spekulációval kereste a pénzét. Minden földterület hivatalosan állami tulajdonban van. A földhöz való hozzáférés gyakran az állami tisztviselőkkel való személyes kapcsolatokon múlik. A korrupció a gazdaság növekedésével egyre nagyobb méreteket öltött.

Truong My Lan 2011-re Ho Si Minh-város ismert üzleti személyisége lett, és lehetővé tette számára, hogy három kisebb, pénzszűkében lévő bankot egy nagyobb egységbe tömörítsen: Saigon Commercial Bank.

A vietnámi törvények tiltják, hogy bármely magánszemély 5 százaléknál több részvényt birtokoljon bármely bankban. Az ügyészek szerint azonban Truong My Lan

Azzal vádolják, hogy ezt a hatalmat arra használta fel, hogy saját embereit nevezze ki vezetőknek, majd utasította őket, hogy hagyjanak jóvá több száz hitelt az általa ellenőrzött fedőcégek hálózatának. A felvett összegek elképesztőek. Az általa nyújtott hitelek a bank összes hitelének 93 százalékát tették ki.

Az ügyészek szerint 2019 februárjától három éven keresztül utasította sofőrjét, hogy 108 billió vietnámi dongot, több mint 4 milliárd dollár (1,45 billió forint) készpénzt vegyen ki a bankból, és azt a pincéjében tárolja.

Azzal is megvádolták, hogy bőkezűen vesztegetett, hogy hiteleit soha ne vizsgálják meg. A központi bank egy korábbi főellenőrét életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték 5 millió dolláros (1,8 milliárd forint) kenőpénz elfogadása miatt. A szakértők nem értik, hogy miért volt képes ilyen sokáig folytatni az állítólagos csalást.

Kínai–vietnámi maffia

Mert ez nem volt titok. A piacon köztudott volt, hogy Truong My Lan és az ő Van Thinh Phat csoportja az SCB-t saját malacperselyeként használta, hogy a legelőkelőbb helyeken lévő ingatlanok tömeges felvásárlását finanszírozza

– mondta Le Hong Hiep, aki a szingapúri ISEAS – Yusof Ishak Intézet vietnámi tanulmányi programját vezeti. „Nyilvánvaló volt, hogy a pénzt valahonnan meg kellett szereznie. De hát ez egy ilyen általános gyakorlat. Nem az SCB az egyetlen bank, amelyet így használnak. Így talán a kormányzat szem elől tévesztette, mert annyi hasonló eset van a piacon.”

David Brown úgy véli, hogy a nőt olyan befolyásos személyek védték, akik évtizedek óta uralják Ho Si Minh-város üzleti és politikai életét. És úgy látja, hogy a tárgyalás lefolytatásának módjában egy nagyobb tényező is szerepet játszik: a Kommunista Párt tekintélyének megerősítése a déli városok szabados üzleti kultúrája felett.

Nguyen Phu Trong és pártbeli szövetségesei megpróbálják visszaszerezni az irányítást Saigon felett, vagy legalábbis megakadályozni, hogy az kicsússzon a kezükből

– véli a szakértő. „2016-ig a hanoi párt nagyjából hagyta, hogy ez a kínai–vietnámi maffia irányítsa a helyet. Minden olyan hangot megütöttek, amit a helyi kommunista vezetőknek meg kell adniuk, de ugyanakkor a városból jelentős részesedést fejtek ki.”

A 79 éves Nguyen Phu Trong pártfőnök egészségi állapota ingatag, és a következő, 2026-os kommunista pártkongresszuson, amikor új vezetőt választanak, szinte biztosan vissza kell vonulnia.

Ő volt az egyik leghosszabb ideig hivatalban lévő és legkövetkezetesebb főtitkár, aki a párt konzervatív szárnyának tekintélyét olyan szintre emelte, amilyenre az 1980-as évek reformjai óta nem volt példa. Egyértelműen nem akarja megkockáztatni, hogy a kellő nyitottság aláássa a párt politikai hatalmát.

De ő egy ellentmondás csapdájába esett. Vezetése alatt a párt ambiciózus célt tűzött ki, hogy 2045-re elérje a „gazdag ország státuszt”, technológiai és tudásalapú gazdasággal.

„A gyorsabb növekedés Vietnámban azonban szinte elkerülhetetlenül több korrupciót jelent. Ha túl sokat küzdünk a korrupció ellen, azzal azt kockáztatjuk, hogy sok gazdasági tevékenységet kioltunk. Már most is vannak panaszok arra, hogy a bürokrácia lelassult, mivel a tisztviselők visszariadnak az olyan döntésektől, amelyek korrupciós ügyekbe keveredhetnek” – véli a szakértő.

„Ez a paradoxon – mondja Le Hong Hiep. – A növekedési modelljük sokáig a korrupciós gyakorlatokra támaszkodott. A korrupció volt az a kenőanyag, amely működőképesen tartotta a gépezetet. Ha leállítják a kenőanyagot, a dolgok nem működnek többé.”

(Borítókép: Truong My Lanr [első sor, b-3] tárgyalása Ho Si Minh-városban, Vietnámban, 2024. április 11-én. Fotó: Str / AFP)