Ha így folytatja Európa, akkor eljelentéktelenedhet, de lehet rá megoldás

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Enrico Letta, az uniós egységes piac állapotáról és lehetséges jövőbeni fejlődéséről jelentést készítő egykori olasz miniszterelnök április 17-én, délben tartott közös sajtótájékoztatót, amelyen a Letta által készített jelentésről is szó esett.

Az Európai Tanács elnöke először arról beszélt, mindannyian tisztában vannak azzal, hogy az Európai Unió milyen nagy kihívásokkal néz szembe, és hogy erre muszáj megoldást találniuk – annak ellenére, hogy az egységes piac nagy előrelépés volt egy prosperálóbb EU felépítésében, ami pozitívumokkal járt a legtöbb európai állampolgár számára.

Mint mondta, tudja, hogy foglalkozni kell a digitalizációval, a haderőfejlesztéssel, valamint a demográfiai válsággal – szerinte ezeknek a területeknek az egységes piac segítségre lehet, ezért is fontos a mostani jelentés. Mint fogalmazott,

Letta jelentésére hivatkozva Michel kijelentette, három kulcspillér van, ahol az egységes piacot fejleszteni kell, és az integráció irányába kell elmozdítani. Ezek az

• energiapiar,
• a telekommunikáció,
• valamint a pénzügyi piacok.

Ezzel kapcsolatban kifejtette, csütörtökön az EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői ezekről tárgyalnak, és az ET-elnök szerint összesen öt témában kellene megegyezniük a tagállamoknak:

• a tőkepiaci unió, ami segítene további külső tőke bevonását;
• az állami támogatások kérdése;
• az Európai Beruházási Bank (EBB) működése;
• a közös uniós hitelfelvételek, amire a vakcinabeszerzéssel kapcsolatban is volt példa korábban;
• a tagállamok hozzájárulása az Európai Unió működéséhez.

Az Európai Tanács elnöke elmondta, jelenleg ezek közül több témában sincs egyetértés a tagállamok között, ezért fontosnak tartja a holisztikus vitát, és emlékeztetett, hogy mindegyik fél álláspontját és aggályait komolyan figyelembe veszik. Kifejezte reményét, hogy a végén sikerülhet megállapodni az egységes piac jövőjét illetően.

Michel ezután zárásként arról beszélt, hogy a közép- és kisvállalkozások kérdése is fontos e téma kapcsán, és hálás Lettának, amiért erre kifejezetten kitért a jelentésében. Mint emlékeztetett, az európai gazdaság jelentős részét a kkv-k teszik ki, ezért is kulcsfontosságú ezekkel foglalkozni, és azzal, hogy miként lehet őket segíteni.

Ötödik szabadság is kellene az egységes piachoz

Ezután a jelentést elkészítő Enrico Letta, egykori olasz kormányfő, a Jacques Delors Intézet elnöke szólalt fel. Letta diplomatikusan kijelentette, örül a lehetőségnek, hogy csütörtökön a tagállamok vezetőivel tárgyalhat a témáról, emellett megjegyezte, meghatódott, hogy tíz évvel miniszterelnöksége után visszatérhetett egy EU-csúcsra.

Remélem, a jelentésem segít

– fogalmazott, aztán kifejtette, a munkájában egy alulról felfelé haladó módszert alkalmazott, összesen több mint ezer beszélgetés alapján jutott el a jelentés megírásáig és következtetésekig. Mindegyik tagállamba ellátogatott, és a lehető legkülönbözőbb ötleteket és felvetéseket próbálta felhasználni a jelentésében.

Ezután rátért a három iparágra, amelyek szerinte segítenék az európai gazdaságot és az európai stratégiát – megismételte, hogy ezek a Michel által is megemlített energiaipar, telekommunikáció és a pénzügyi piacok. Utóbbival kapcsolatban kijelentette, hogy ez a terület hozhatja az igazi változást, amivel akár az Egyesült Államokhoz képest is vonzóbbá válhat az EU a befektetők számára.

Nemcsak az Egyesült Államok, hanem Európa is megtalálhatja az eszköztárat, amely segíthet a kihívásaink megoldásában

– jelentette ki optimistán Letta, aki szerint Európának is az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvényéhez (IRA) hasonlóan versenyképes ipari stratégiát kellene létrehoznia, amelynek egyik eleme lehetne egy egész EU-ra kiterjedő támogatási mechanizmus is.

Ezután Letta arról beszélt, hogy az egységes piacot jellemző jelenlegi négy szabadság (áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek szabad mozgása) mellé egy ötödik is szükséges lenne a további fejlődéshez, aminek a kutatás, fejlesztés és az innováció szabadságának kell lennie.

Ez az ötödik szabadság lendíti fel az Európai Unió innovációját

– hangsúlyozta Letta, aki szerint az eddigi négy még a huszadik, addig az általa javasolt ötödik szabadság a huszonegyedik század problémáira és kihívásaira reflektálna.

A kis- és középvállalkozásokra rátérve elmondta, fontos azokkal foglalkozni, hiszen az egységes piacot jelenleg a nagyvállalatok tudják kihasználni, miközben az EU-gazdaság jelentős részét a kkv-k teszik ki. Itt ismét hangsúlyozta az integráció fontosságát, mivel szerinte az egységes piac jelenleg rendkívül fragmentált, ha előírásokról és adózásról van szó.

Zárásként ezután arról beszélt, hogy a 27 tagállam meglátogatása során milyen nehézségekbe ütközött. Mint fogalmazott, Európa egy kis kontinens, ezért úgy gondolta, mindenhova vonattal megy.

Brüsszel, Párizs és Amszterdam között kívül nincs nagy sebességű vasúti összeköttetés, legfeljebb országokon belül. Kijelentette, fontos lenne a fővárosok ilyenfajta összekapcsolása.

Parázs viták várhatóak az EU-csúcson

Mint azt korábban bemutattuk, ezen a rendkívüli csúcson tárgyalják meg a tagállamok állam- és kormányfői Letta jelentését, és tartanak egyeztetést az egységes piac jelenéről és lehetséges jövőjéről.

Ugyanakkor a jelentéssel és az egységes piaccal kapcsolatban kemény viták várhatóak, hiszen

Emellett pedig eleve több témában már korábbi csúcsokon is csak nagy nehezen sikerült megegyezni – ilyen például a közös hitelfelvétel, vagy az állami támogatások kérdése.

Ráadásul a meglévő ellentéteken túl még az is nehezíti, hogy a kérdést illetően már ezen a csúcson egyezségre jussanak majd a tagállamok vezetői, hogy a közel-keleti helyzet mellett több külpolitikai kérdést is meg kell vitatniuk, ráadásul a Közel-Kelet kapcsán a tagállamok még továbbra is megosztottak. Irán légitámadása és az emiatt válaszcsapásra készülő Izrael mellett a gázai humanitárius válságról és a libanoni helyzetről is tárgyalnak a vezetők.

(Borítókép: Enrico Letta volt olasz miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös sajtótájékoztatót tart Brüsszelben, Belgiumban 2024. április 17-én. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)