Egyre gigantikusabbra hízik a paksi atomerőművet építtető cég, már az orosz hadiiparból is kiharaptak egy falatot

Az egyelőre nem szankcionált Roszatom, az orosz állami tulajdonú nukleáris vállalat a háború ellenére tovább bővíti hatókörét. Az atomerőművek amerikai üzemeltetői évente mintegy egymilliárd dollár értékben vásárolnak nukleáris fűtőanyagot a Roszatomtól – ez a dúsított urán iránti amerikai kereslet mintegy 20 százaléka. Ez a szám valószínűleg még magasabb lenne, ha nem lenne az Oroszországból származó amerikai uránimportra 2020-ban bevezetett felső határ. Az Egyesült Államok számos szövetségese is legalább részben orosz fűtőanyagra támaszkodik. E folyamatos függőség miatt a Roszatom eddig mentesült az Oroszországgal szembeni szankciókra irányuló kísérletek alól – írja a Foreign Policy hasábjain Lloyd Dogget, az amerikai képviselőház tagja.

Moszkva egyértelműen ítéli meg, hogy a Roszatom továbbra is szabad utat kap, és trójai falóként használja a vállalatot a nyugati szankciók kijátszására. Alekszej Lihacsov, a Roszatom főigazgatója szerint a vállalat katonai megrendelései jelentősen megnőttek. A The Washington Post 2023 januárjában az ukrán hírszerzés által megszerzett információkat tett közzé, amelyek részletezték a Roszatom részvételét a hadiipar alkatrészekkel, berendezésekkel és nyersanyagokkal való ellátásában, beleértve a rakéta-üzemanyaghoz használt alumínium-oxidot, a repüléshez és rakétákhoz használt kémiai vegyületeket, a tankokhoz és légvédelmi rendszerekhez használt lítiumion-akkumulátorokat és a 3D nyomtatási technológiákat. A bizonyítékok határozottan arra utalnak, hogy a Roszatom az orosz katonai gépezet partnere.

Terjeszkedik a Roszatom

A Roszatom más ágazatokra is kiterjeszti hatókörét, ami lehetővé teszi a Kreml számára, hogy szigorítsa az állami ellenőrzést azon vállalatok felett, amelyek segíthetnek a korlátozások kijátszásában. A Roszatom például nemrégiben felvásárolta a Fescót, Oroszország egyik legnagyobb hajózási vállalatát, amely kínai jüanban fogad el kifizetéseket ügyfeleitől, hogy elkerülje az amerikai dollár- és eurótranzakciókat érintő szankciókat.

Putyin 2023 novemberében aláírt egy rendeletet, amely a Fesco állami tulajdonú részvényeit a Roszatomra ruházta át, így a nukleáris óriásvállalatnak kiterjedt eszközállományt adott át, beleértve az országszerte található terminálokat – Novoszibirszkben, Habarovszkban, Tomszkban és Vlagyivosztokban –, valamint 37 hajót és több mint 170 ezer áruszállító konténert.

A Roszatom terjeszkedése az elmúlt években jellemzővé vált, segítve Moszkvát abban, hogy a szankciókkal sújtott vállalatoktól és áruktól átvegye a kereskedelmet. A Roszatom energiatároló leányvállalata, a Renera egy dél-koreai üzemből importált cellák és modulok felhasználásával kiváló minőségű lítiumion-akkumulátorok összeszereléséhez szükséges gépeket szerzett be, annak ellenére, hogy a modulok dél-koreai exportjára tilalom van érvényben.

Az ukrán DiXi Group nervű think-tank nyílt forrásokból származó adatokat gyűjtött össze a Roszatom új eszközeiről, köztük olyan vállalatokról, mint a Security Code, Oroszország egyik legnagyobb, hitelesített információvédelmi hardver- és szoftverfejlesztője; a Tomszk MPE Ilmenite, egy jelentős titán- és cirkóniumgyártó; és a Kirov-Energomash, egy nagy orosz ipari berendezésgyártó. Mivel a Roszatom és leányvállalatai egyre inkább diverzifikálják tevékenységüket a nukleáris iparon kívüli ágazatokba, a vállalat az egyébként szankcionált csúcstechnológiai termékek beszerzőjévé vált, nem is beszélve azon további bevételekről, amelyek Putyin hadigépezetét erősítik.

Ezek a tevékenységek különösen intenzívek a fegyveriparban, mivel lehetővé teszik Oroszország számára például mikrocsipek és más elektronikus alkatrészek beszerzését, amelyek rakétákba, repülőgépekbe, harctéri kommunikációs eszközökbe és egyéb olyan dolgokba kerülnek, amelyekre a háborúhoz szüksége van.

Eközben a Roszatom alaptevékenysége tovább bővül: 2023-ban közel 20 új megállapodást és együttműködési megállapodást írtak alá, elsősorban a megfizethető nukleáris technológiák iránt érdeklődő ázsiai és afrikai országokra összpontosítva. Az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta megkezdett összes atomerőmű-építési projekt sikeresen halad. A múlt hónapban a média arról számolt be, hogy a törökországi Akkuyu erőmű az ütemterv szerint halad, első blokkja több mint 90 százalékban készen áll; a magyarországi paksi erőmű bővítése új szakaszba lépett; az indiai Kudalkulam erőműhöz szükséges berendezések újabb tételét gyártották le és szállították el; a Roszatom pedig szerződést írt alá nukleáris üzemanyag-összetevők szállításáról egy egyiptomi kutatóintézet számára.

Mindezek a kapcsolatok a külföldi vélemények szerint az orosz stratégiai érdekeket szolgálják a politikai befolyás fenntartásával és további függőségek kiépítésével. Szakértők szerint minél jobban összefonódik a Roszatom a fejlődő országokkal, annál inkább növeli Oroszország nemzetközi támogatottságát, így könnyebb Moszkva számára a korlátozások megkerülése, és annál nehezebbé válik az Egyesült Államok és szövetségesei számára, hogy szigorúbb, átfogóbb szankciókat léptessenek életbe.

Átfogó intézkedésekre van szükség

Ráadásul a Roszatom azon is dolgozik, hogy a szankciókat kiszabó koalíció kulcsfontosságú államaiban, Franciaországban és Németországban is érvényesítse érdekeit. A francia Framatome Advanced Nuclear Fuels vállalat továbbra is a Roszatom egyik leányvállalatának engedélyével kíván globálisan nukleáris fűtőelemeket gyártani a németországi Lingenben található üzemben. Washington nem hagyhatja figyelmen kívül a Roszatomnak a Kínával és Iránnal való együttműködését sem, amely segíti a nukleáris energiaprogramok fejlesztését.

Azzal, hogy az Egyesült Államok és partnerei hallgatnak arról, hogy Oroszország kijátssza a szankciókat, és globálisan beszerzi a katonailag érzékeny kettős felhasználású anyagokat, Moszkvát segítik, miközben egyébként Kijevet támogatják. Washingtonban a kongresszus egyre nagyobb lendületet ad az orosz uránimport betiltásának, amelyet a képviselőház tavaly egyhangúlag elfogadott. Bár a tilalom kétpárti támogatást élvez, a törvényjavaslat egy, a háborútól független ügy miatt megrekedt a szenátusban. Bár a Biden-kormányzat szankciókat vezetett be az orosz nukleáris iparral szemben, a szankcionált szervezetek listáján a Roszatom konglomerátumot alkotó közel 460 vállalat közül csak mintegy húsz szerepel.

Oroszország képességeinek korlátozása a szerző szerint sokkal átfogóbb intézkedéseket igényel, például automatikus szankciókat a Roszatom 2022 február 24-e után megszerzett összes eszköze ellen; szankciókat a Roszatomhoz kapcsolódó kutatószervezetek ellen, hogy korlátozzák Oroszország hozzáférését a modern technológiákhoz; és együttműködést az EU-val és a G7-ekkel annak érdekében, hogy a szankciók a lehető legnagyobb hatást érjék el. További beavatkozás nélkül a Roszatom dominanciája az atomerőművek globális piacán – ahol a vállalat már most is a világméretű export több mint 70 százalékát adja – továbbra is előnyt biztosít Oroszországnak háborúja finanszírozásában és érdekeinek érvényesítésében.

Joe Biden amerikai elnök és a kongresszus is sokkal többet tehetne azért, hogy megszüntesse az Egyesült Államoknak az orosz nukleáris fűtőanyagtól való függőségét. Az inflációcsökkentési törvény 2022-ben 500 millió dollárt irányzott elő az Energiaügyi Minisztérium számára az Egyesült Államokban történő urántermelés előmozdítására, hogy el tudja látni az atomreaktorok új generációját üzemanyaggal. A múlt hónapban további 2,7 milliárd dollárt különítettek el az amerikai uránfeldolgozás és -dúsítás finanszírozására.

A szankciók csak akkor hatékonyak, ha az Egyesült Államok a G7-koalícióval együtt egységet, erőt és ellenálló képességet tanúsít. A szorosabb transzatlanti együttműködés lehetőséget teremthet az Oroszországtól való függőség csökkentésére és a Moszkvára gyakorolt nyomás növelésére. Ha Oroszország nukleáris iparát nem szankcionálják, az nemcsak az Egyesült Államok egyértelmű külpolitikai céljait ássa alá, hanem azzal a kockázattal is jár, hogy kudarcot vallanak az Ukrajna szabadságáért folytatott küzdelem támogatására irányuló amerikai erőfeszítések – írja a szerző. 

Ez utóbbi opció viszont rendkívül súlyos következményekkel járhat a magyar energiabiztonságra, a magyar kormány többször is határozottan jelezte: semmilyen szankciót nem támogatnak, amely az orosz atomenergiát érinti. 

(Borítókép: Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. hármas és négyes reaktorcsarnoka. Fotó: Kiss Dániel / MTI)