Az USA bizonyítékot talált, hogy Kína megpróbál beavatkozni az amerikai választásokba
További Külföld cikkek
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
- Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken a CNN-nek adott interjút pénteken, egy háromnapos kínai út végén, ahol órákon át tárgyalt a kínai vezető tisztségviselőkkel, köztük Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A két ország egy sor vitás kérdést vitatott meg – az amerikai technológiai ellenőrzéstől kezdve Moszkva pekingi támogatásáig.
Az amerikai külügyminiszter a találkozókon megismételte azt az üzenetet, amelyet Joe Biden elnök fogalmazott meg Hszi Csin-ping elnöknek a tavaly novemberi San Franciscó-i csúcstalálkozójukon, nevezetesen, hogy ne avatkozzon be a 2024-es amerikai elnökválasztásba.
„Kína bármilyen beavatkozása a választásainkba olyasmi, amit nagyon alaposan megvizsgálunk, és teljesen elfogadhatatlannak tartunk, ezért biztos akartam lenni abban, hogy újra hallják ezt az üzenetet” – mondta az Egyesült Államok külügyminisztere, hozzátéve, hogy aggodalomra ad okot, hogy Kína és más országok befolyásolási kampányokban használják ki az Egyesült Államokban meglévő társadalmi megosztottságot.
Általánosságban véve láttuk a befolyásolási és a vitatható beavatkozási kísérletek bizonyítékait, és biztosítani akarjuk, hogy ez a lehető leggyorsabban véget érjen
– mondta Blinken arra a kérdésre, hogy Kína megsértette-e eddig Hszi Csin-ping Bidennek tett ígéretét.
Kína többször is kijelentette, hogy nem avatkozik be az amerikai választásokba, azon elve alapján, hogy nem szól bele más országok belügyeibe. Kínát vagy a hozzá vélhetően kötődő szereplőket más országokban – például Kanadában – politikai beavatkozással vádolták.
„Cselekedjenek! Ha ők nem, akkor mi fogunk!”
Antony Blinken elmondta, hogy a találkozót arra használta fel, hogy kifejezze a Biden-kormányzat aggodalmát Oroszország védelmi ipari bázisának kínai támogatása miatt – és hangsúlyozta, hogy az USA további intézkedéseket tervez foganatosítani a több mint 100 kínai szervezet és személy ellen már meglévő szankciókon felül, ha ez a támogatás folytatódik.
Az USA úgy véli, hogy a kínai támogatás lehetővé teszi Oroszország számára, hogy növelje a tankok, lőszerek és páncélozott járművek gyártását, és folytassa az Ukrajna elleni támadást.
„Amit Kínának mondtunk, az a következő: megtesszük a már megtett lépéseket, és ha ez nem áll meg, akkor további lépéseket kell tennünk, és számítani lehet arra is, hogy más országok is megteszik” – mondta Blinken, hozzátéve, hogy felvetette a kérdést Vang Ji külügyminiszternek és az elnöknek is. „Azt várjuk tőlük, hogy cselekedjenek, és ha ők nem, akkor mi fogunk.”
Kína régóta azt állítja, hogy semlegességet tart fenn az ukrajnai háborúban, és továbbra is potenciális békeközvetítőként jelenik meg a konfliktusban, még akkor is, ha a háború kezdete óta megerősítette gazdasági, stratégiai és diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal.
A tiltakozáshoz való jog védelme
Az Egyesült Államok külügyminisztere megvédte az amerikaiak tiltakozáshoz való jogát is, amikor a palesztinbarát tüntetésekről kérdezték – amelyek az elmúlt napokban törtek ki az amerikai egyetemi kampuszokon –, és arról, hogy egyes ilyen gyűléseken antiszemita retorikát használtak.
Elmondta, hogy voltak olyan esetek, amikor az antiszemitizmus egyértelmű megnyilvánulásai voltak, de „a tiltakozások önmagukban nem antiszemiták”.
„Amit szintén látunk, az emberek, fiatalok, az élet különböző területeiről származók, akik nagyon szenvedélyesen éreznek, akik nagyon erős érzelmeket táplálnak a konfliktus iránt” – mondta. Hangsúlyozta az ilyen véleménynyilvánítás fontosságát a demokráciákban, „a mi országunkban, társadalmunkban és demokráciánkban természetesen helyénvaló, és védett dolog ennek kifejezése” – mondta Antony Blinken.