Trónok harca a Fülöp-szigeteken

Fölényes győzelmet aratott 2022-ben a Fülöp-szigeteki elnökválasztáson ifjabb Ferdinand Marcos és a korábbi elnök, Rodrigo Duterte lánya, Sara Duterte-Carpio szövetsége. Azóta azonban az elnök és alelnök, valamint édesapja között jelentősen elmérgesedett a viszony. A személyes ellentétek mellett a két család politikai céljai is eltérőek, a küzdelem pedig az ország kül- és belpolitikája területén egyaránt megfigyelhető.

Sokak szerint elkerülhetetlen volt, hogy a 2016–2022 között hivatalban lévő elnök Duterte és Marcos összecsapjon, mert a szövetség, amelyet családjaik 2022-ben kötöttek, az volt, hogy „bármi áron megnyerjék a választást – és ennyi”. Amikor a Duterte családdal való kapcsolatáról kérdezték, ifjabb Marcos is elismerte: „Ez bonyolult.” 

Ők ketten azonban továbbra is kényelmetlen politikai szövetségesek maradtak, egészen 2024 januárjáig, amikor Duterte „drogfüggőnek” nevezte Marcost, és katonai puccs ötletét vetette fel az elnök leváltása érdekében. A rákövetkező héten Duterte egy aláírásgyűjtő kampány keretében már szülőföldje, Mindanao függetlenségére szólított fel. Nemrég Duterte „bőgőmasinának” nevezte az elnököt, amiért ismételten bírálta az ő dél-kínai-tengeri politikáját, trágár szavakkal gúnyolta, és megkérdőjelezte, hogy elvégezte-e a főiskolát.

Marcos viszonylagos nyugalommal reagált. Elviccelte, hogy Duterte drogvádjai a fentaniltól való függőségéből eredhetnek, amelyet a volt elnök egy motorbaleset után kezdett használni. Marcos nemzetbiztonsági tanácsadója eközben megerősítette, hogy Mindanao bármilyen elszakadási kísérletére erővel válaszolnának.

A látványos szakítás sokakat meglepett

A választások után mind az elnök, mind az alelnök többször is hangsúlyozta, hogy továbbra is összhangban vannak. Vitás kérdések azonban folyamatosan felmerültek. 2022 májusában Duterte-Carpio jelezte, hogy védelmi miniszter szeretne lenni, de helyette az oktatási tárcát kapta meg. Amikor tavaly 650 millió Fülöp-szigeteki peso (11,5 millió dollár) „bizalmas pénzeszközöket” kért a hivatala diszkrét felhasználásra, heves bírálatokat kapott, és visszavonta a kérését. Később kiderült, hogy 2022-ben 125 millió pesót kapott bizalmas pénzeszközként, és a teljes összeget 11 nap alatt elköltötte. A támadásokkal szemben Marcos nem védte meg őt. Az idősebb Duterte pedig nyilvánosan siránkozott, hogy lánya nem indult az elnökségért, Marcost pedig beiktatása előtt „gyengének” és „elkényeztetett gyereknek” nevezte.

A családi viszály a felszínen Marcosnak a Fülöp-szigeteki alkotmány módosítására tett kísérleteiben gyökerezik, amelyet 1987-ben ratifikáltak, miután apját eltávolították a hatalomból. Az idősebb Ferdinand Marcos 1965–1987 között volt elnök, aki diktátorként kormányozta az országot. Ellenfeleit kíméletlenül félreállította, egy korrupt, kleptokrata rendszert hozott létre, amelyből csupán közvetlen környezete gazdagodott, miközben az ország a csőd szélére került.

Felesége, Imelda Marcos – a jelenlegi elnök édesanyja – hírhedt volt luxuséletmódjáról, többek között egy 3000 cipőből álló gyűjteménnyel is rendelkezett. Miután az USA megvonta a támogatást Marcostól, a család Hawaiira távozott, de Imelda és gyermekei, az idősebb Marcos 1989-ben bekövetkezett halálát követően, hazatértek és azóta is fontos szerepet töltenek be a politikai életben. Noha a Marcos-rendszerrel szemben az 1980-as években jelentős társadalmi ellenállás bontakozott ki – ami hozzájárult a diktatúra bukásához –, mára sokak szemében a Marcos család tagjainak politikai törekvései vonzó alternatívát jelentenek.

Az ifjabb Marcos azt mondta, hogy enyhíteni akarja a külföldi befektetésekre vonatkozó alkotmányos korlátozásokat. Duterte azonban azzal vádolta az elnököt, hogy a hatalom megszilárdítására törekszik. Marcos és szövetségesei át akarják állítani az országot az elnöki rendszerről a parlamentáris rendszerre, ahol a kormányfőt a kongresszusi többség választja. Ez meghiúsíthatja Duterte-Carpio terveit, hogy 2028-ban – amikor Marcosnak lejár a mandátuma – induljon az elnökválasztáson.

Duterte-Carpio népszerűsége nagyrészt apja népszerűségéből ered, aki 2016-ban kívülállóként megnyerve az elnökséget, megtörte a dinasztikus ciklust. Az idősebb Duterte, aki az alkotmány értelmében nem indulhatott újra az elnökválasztáson, most saját családi örökségét igyekszik hátrahagyni. Miközben Duterte-Carpio hűségesnek tűnik apjához, habár bizonyos kérdésekben a véleménykülönbség közöttük is jelen van, kialakította saját politikai identitását, megszabadult az apjához hűséges emberektől, amikor Davao polgármestereként szolgált, egyúttal szorosan szövetkezett Imee Marcosszal, a jelenlegi elnök nővérével, aki mostanában sokat kritizálja az államfőt.

Duterte attól is tart, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) vizsgálatot folytat halálos „drogellenes háborújával” kapcsolatban, amely jogvédő csoportok szerint 2016 óta közel 30 000 ember halálát okozta. Az elmúlt hónapokban Marcos ingadozott azzal kapcsolatban, hogy Manila együttműködik-e a nyomozókkal, avagy megvédi-e Dutertét, ha az ICC letartóztatási parancsot adna ki. Duterte számára a felelősségre vonás elkerülése a legfontosabb, a politikai nézeteltérések a jelenlegi kormánnyal csupán másodlagos jelentőségűek.

A Fülöp-szigetek nem tagja az ICC-nek, amióta Duterte 2019-ben kiléptette az országát. Noha Marcos nemrég azt mondta, kormánya „a kisujját sem mozdítja” az ICC megsegítésére, azt is hozzátette, hogy annak nyomozóit „hétköznapi emberként” szívesen látják a Fülöp-szigeteken, egy volt szenátor pedig azt állította, hogy az ICC már járt ott és lefolytatott egy „kezdeti vizsgálatot”.

Duterte szövetségesei szerint a hadsereg főtisztjeinek egy része a volt elnökkel ért egyet, de nem világos, hogy Duterte valójában mekkora támogatást élvez a hadseregben, amely még elnöksége alatt is hű maradt az Egyesült Államokhoz, és gyakran fejezte ki haragját Peking-barát politikája miatt. Marcos Washington felé fordulását üdvözölte a hadsereg, miközben Duterte kijelentései – a puccskísérletek és Mindanao elszakítása – korántsem nyerte el tetszésüket.  

Fontos fejlemény, hogy miután Duterte szorosabb kapcsolatokra törekedett Pekinggel, Marcos megerősítette a Washingtonnal való szövetséget. A Marcos és Duterte közötti szakítás Washingtonban és Pekingben is visszhangra talált, azóta mindkét nagyhatalom szorosan figyeli a fejleményeket.

A Duterte-kormányzat előnyben részesítette Kínát a dél-kínai-tengeri vitában, lehetőséget adva a tisztviselőknek a kompromisszumra és a nemzetközi jog betartására anélkül, hogy elveszítenék az arcukat, viszont számos kínai ígéret az infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban mégsem valósult meg. Washington eközben kiterjesztette a közös kiképzési gyakorlatokat és a fegyverzet terén nyújtott segélyeket a Fülöp-szigeteki hadseregnek, és ismételten kijelentette, hogy támogatja a Fülöp-szigetek követeléseit a Kínával folytatott tengeri vitákban. Néhány nappal ezelőtt vette kezdetét az éves Balikatan filippínó–amerikai hadgyakorlat több mint 16 ezer katona részvételével.

Belpolitikai értelemben a viszály aláásta a politikai ellenzék amúgy is korlátozott jelenlétét, például Leni Robredo volt alelnök liberális pártját, valamint Leila de Lima volt szenátort, Duterte kritikusát, akit hat évre bebörtönöztek drogvádak miatt, amelyeket széles körben komolytalannak tartanak. Marcos felhagyott Duterte könyörtelen támadásaival az olyan ellenzéki személyiségek ellen, mint de Lima és a Rappler vezérigazgatója, Maria Ressa, de nem tett határozott erőfeszítéseket Duterte örökségének felszámolására például a drogellenes háború elkövetőinek felelősségre vonásával. Ehelyett az ország két táborra – Duterte és Marcos – szakadt, így a progresszív és liberális filippínók most nem nagyon tudják, hová forduljanak. 

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa

(Borítókép:  Ifjabb Ferdinand Bongbong Marcos az új alelnökkel, Sara Dutertéval együtt pózol a következő elnöki eskütétel után a Nemzeti Szépművészeti Múzeumban 2022. június 30-án. Fotó: Ezra Acayan / Getty Images)