Szétfeszíti az amerikai egyetemeket a Hamász és Izrael háborúja

Múlt hét szerdán több amerikai elit egyetemen is palesztinpárti diáktüntetések kezdődtek. A hallgatók azt próbálják elérni a demonstrációkkal, hogy iskoláik minden pénzügyi kapcsolatot szüntessenek meg az általuk népirtó és apartheid rendszernek tartott Izraellel. Egyes csoportok sátrakat vertek fel, és kampuszokat foglaltak el, a tüntetők többször össze is csaptak a rendőrökkel.

Magyarics Tamás, az ELTE professzorának elmondása alapján az 50 legnevesebb amerikai felsőoktatási intézmény mintegy felében zajlanak palesztinpárti megmozdulások. A diáktüntetések az Egyesült Államok keleti és nyugati partján található intézményekben kezdődtek, azonban azóta számos más államra is átterjedtek. A jelentősebb demonstrációk helyszínei közé tartoznak:

• a New York Cityben található Columbia és New York Egyetem (NYU) – a letartóztatott diákok mintegy harmada ezen a két egyetemen tanul;
• a Harvard, a Stanford és a Yale elit intézmények;
• a Dél-Kaliforniai Egyetem, valamint a Kaliforniai Műszaki Állami Egyetem (Cal Poly);
• a Northwestern Egyetem lllinois államban, az Indianai Egyetem, az Emory Egyetem Georgia államban, valamint Ohio, Arizona, Pennsylvania és Florida állami egyetemei;
• és ott van az ország fővárosában található George Washington Egyetem is.

A hatóságok eddig mintegy 600 diákot vettek őrizetbe az amerikai elit egyetemeken zajló kampuszfoglalásokban való részvétel miatt – köztük egy demokrata kongresszusi képviselőnő gyerekét is –, ismeretlen számú fiatalt pedig eltanácsoltak az intézményekből. Eddig húsz sérültről tudni.

Nagyon feldühítették a diákokat

Az egyetemek vezetőségeinek úgy sikerült elérnie a Palesztina mellett tüntetőkkel szemben rendőrségi fellépéseket, hogy birtokháborítás miatt feljelentették saját hallgatóikat. Az előállítások a Columbia Egyetemen kezdődtek. Kedden az egyetem New York-i kampuszát rohamrendőrök lepték el, akik gyorskötözővel megbilincselték az ellenállást nem tanúsító fiatalokat, majd elvezették őket.

Minouche Shafik, a Columbia elnöke azzal indokolta a példátlan bánásmódot, hogy a demonstrációkon részt vevő egyetemi polgárok veszélyt jelentenek az intézmények biztonságára, valamint félelmet kelthetnek a többi tanulóban.

Az iskolában online oktatásra váltottak a feszült légkör miatt. A Columbia Egyetem diákjaival szembeni – sokak által aránytalannak és jogszerűtlennek ítélt – rendőrségi fellépés miatt további tüntetések kezdődtek szerte az országban, volt, ahol a hallgatók újból és újból összecsaptak a rendőrökkel. 

Az Indexen beszámoltunk róla, hogy kedden, az amerikai kormány nevében Miguel Cardona oktatási miniszter hivatalos közleményben ítélte el az Izrael-ellenes tüntetéseken történteket. A Biden-adminisztráció vezető szakpolitikusa úgy fogalmazott, hogy mélységesen aggasztja az, ami a Columbia Egyetemen lezajlott, és hozzátette, hogy az egyetemeken látható antiszemita gyűlölet elfogadhatatlan. 

Kik tüntetnek?

Szakértőnk elmondása alapján a diáktüntetők három nagy csoportból tevődnek össze. Egyrészt az arab hátterű diákokból, másrészt a szélsőbaloldali antiimperialistákból/-kapitalistákból, harmadrészt az anticionista (Izrael-ellenes) hallgatókból. Ezen kívül hozzájuk csapódhat még mindenféle antiszemita csoport, amelyek az ilyen alkalmakat előszeretettel használják ki. Az Index kérdésére, miszerint az alapvető Palesztina melletti kiállást mintegy kisajátították-e az antiszemita csoportok, Magyarics Tamás azt mondta:

A palesztin oldalon elég magas az elesettek száma, és ezeknek a csoportoknak a véleménye szerint Izrael túlzott erőszakot alkalmaz. Ennek megfelelően az addigi lappangó anticionista, Izrael-ellenes érzelmek felszabadultak, és most egyfajta ürügyként ezt a helyzetet használják föl.

Fontos megemlíteni, hogy az eddigi értesülések alapján

A gyakran baloldaliként emlegetett – azonban inkább balközép liberálisként meghatározható – Demokrata Párt továbbra is elkötelezett támogatója Izraelnek. Azzal a kivétellel, hogy a párt balszárnya néha puha kritikákat fogalmaz meg a zsidó állam jelenleg vitatott háborús szerepével kapcsolatban.

Azonban ezek a megnyilvánulások általában megmaradnak a kommunikáció szintjén. A demokratákkal kéz a kézben a jobboldali Republikánus Párt is határozottan Izrael-párti, csakúgy, mint az általuk támogatott elnökjelölt, Donald Trump. A palesztinbarát megmozdulások inkább az alulról szerveződő szélsőbaloldali körökhöz és arab hátterű csoportokhoz köthetők, mintsem a történelmi nagy pártokhoz.

Mit szeretnének elérni?

Szakértőnk elmondta, hogy a diákok nagyrészt az egyetemek Izraellel való gazdasági összefonódásának megszüntetését követelik a vezetőségektől, továbbá az olyan, a Pentagon (az amerikai Védelmi Minisztérium) és a CIA (amerikai hírszerzés) által finanszírozott egyetemi programok leállítását, amelyek hozzájárulnak a Washington által Izraelnek küldött fegyverek gyártáshoz.

Azt szeretnék, hogy az egyetemek szakítsák meg a kapcsolatot azokkal a vállalatokkal, intézményekkel, amelyek kapcsolatban állnak Izraellel vagy izraeli cégekkel. Illetve az egyetem maga szakítsa meg a tudományos, oktatási kapcsolatokat az izraeli társintézményekkel.

Azonban az alapvető követeléseken kívül megjelentek más tényezők is, amelyek kissé eltérítették a tüntetéseket eredeti céljaiktól. A tüntetők megítélésével az a legnagyobb probléma, hogy a Gázai övezet civil áldozataiért folyó demonstrációkba mára már belefolytak szélsőséges iszlamista és szélsőjobboldali csoportok is, amelyek sok esetben nyíltan antiszemita megnyilvánulásokkal hívják fel magukra a figyelmet.

Valamint jogosan tanácsoltak-e el bizonyos diákokat az egyetemek. Az ELTE egyetemi tanára elmondta, hogy milyen esetekben tanácsolhatnak el hallgatókat az amerikai törvények szerint:

Az olyan dolgok követelése, hogy az egyetem szakítsa meg a kapcsolatokat az izraeli társintézménnyel, vállalattal, még belefér. Viszont a »Zsidókat a tengerbe« jelszavak és egyéb megnyilvánulások már túllépnek a szólásszabadságon, ezek már gyűlöletbeszédnek számítanak.

Meglátása szerint azonban az eltanácsolások nemcsak emiatt történhettek, hanem azért is, mert a hallgatók egyes csoportjai aránytalanul erőszakosan léptek fel az Izrael-párti ellentüntetőkkel, vagy akár rendvédelmi személyekkel szemben.

A másik ok az eltanácsolásra, hogy ha valaki erőszakosan lép fel. Voltak összeütközések a tüntetők és az ellentüntetők között. Hogyha ezeken valaki – felfegyverezve (például bottal vagy más eszközzel) – erőszakosan lép fel, feltehetően azt is lehet büntetni, mert az sem tartozik az alkotmányos jogok közé. Ilyen alapon lehet valakit eltávolítani az egyetemről

 – mondta Magyarics Tamás. 

A Columbia Egyetem tanára: ez valójában fehérellenesség

Az országos botrány gyújtópontjában álló Columbia Egyetem egyik professzora, John McWhorter egy véleménycikkben reagált a munkahelyén uralkodó állapotokra. A New York Times című lapban megjelent írásban az egyébként afroamerikai tanár a konfliktust egy kevésbé firtatott, faji szemszögből vizsgálta.

McWhorter elmondása alapján a légkör egyáltalán nem volt békés, a demonstrálók Hamászt éltető ruhadarabokat viseltek, és egyre durvább rigmusokat kiabáltak éjjel-nappal, amelyek megítélése szerint jogosan kelthettek félelmet a zsidó diákokban.

A zenetanár azon a véleményen van, hogy a szélsőbaloldali csoportok ürügyként felkarolták a palesztinok szenvedését, hogy ezen keresztül szólaljanak fel a kolonializmus, az elnyomás, és a legfőképp kedvenc témájuk: a hatalmat gyakorló fehérek ellen. A tanár azt is hozzáteszi, hogy szerinte ha mindezt a gyűlöletet nem a baloldali társadalom értelmezésben „privilegizáltnak” tekintett fehér zsidó diákoknak, hanem bármely más kisebbségi csoportnak kellene elszenvednie, akkor a többi hallgató szolidaritást vállalna, és öt perc alatt elüldözné azokat rasszista csoportokat, amelyek megszállták az egyetem kampuszát, és félelemben tartják a diákokat. Azonban a keményvonalas baloldali aktivistáknál

most az az elképzelés, hogy a zsidó diákoknak és tanároknak mindezt el kell tűrniük, mert ők fehérek

– hangsúlyozta a Columbia Egyetem professzora.

Korábbi munkaügyi miniszter: ez nem antiszemitizmus

Az egyetemen történt eseményeket Robert Reich, az Egyesült Államok korábbi munkaügyi minisztere egészen másképp értelmezi. A The Guardianban megjelent írásában leszögezi, a „mészárlás ellen tiltakozni nem antiszemitizmus”. A baloldali politikus egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy a „republikánus képviselők elvárásának megfelelően a Columbia Egyetem elnöke inkább letartóztatta az egyetem hallgatóit, mint hogy meghallgassa őket”.

Elmondása szerint éppen az egyetem lenne az a hely, ahol minden egyes véleménynek szabadon kellene ütköznie. Pláne az olyan népszerűtlen véleményeknek, mint például az Izraellel való kapcsolat újraértelmezésének kérdése – a Jeruzsálem által elkövetett atrocitások fényében.

„A nézeteltéréseket üdvözölnék, a tüntetéseket elfogadnák, a vitákat ösztönöznék, és a különbségeket megvizsgálnák” – fejtette ki a korábbi amerikai munkaügyi miniszter, akinek a fia egyébként éppen a botrány középpontjában álló Columbián tanít társadalomtudományt. 

Mikor lehet vége

Szakértőnk, Magyarics Tamás véleménye szerint a diáktüntetések és a civil megmozdulások mindaddig nem fognak véget érni, amíg nem lesz tűzszünet. Magyarország korábbi írországi nagykövete azonban jelenleg ezt esélytelennek látja, ugyanis a felek (azaz Izrael és a Hamász) egymás elpusztítására esküdtek fel. Az Index kérdésére, miszerint Európára is átterjedhetnek-e a tüntetések, a professzor elmondta: minden esély megvan rá, ugyanis Nyugat-Európában jelentős az arab és a muszlim populáció. Ezzel együtt sajnos az antiszemitizmus is jelen van a kontinensen, és valószínűleg itt is hasonló, antiszemita felhangok kísérhetik és már jelenleg is kísérik a palesztinok melletti tüntetéseket. 

(Borítókép: Palesztinbarát tüntetők. Fotó: Michael M. Santiago / Getty Images)