Nagyon titkolják, mit jelent be Budapesten a kínai elnök, és ennek jó oka van

Horváth Levente szerint Hszi Csin-ping végigjárta a klasszikus kínai káderpályát, hiszen falusi párttitkárból lett városi, majd tartományi vezető, illetve Sanghajban is volt párttitkár. Később bekerült a Kínai Kommunista Párt legfontosabb vezetői testületébe, majd pedig a legbelső körbe, a Politikai Bizottságba, amely dönt a soron következő főtitkár-államfő személyéről. 

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Hszi egy magas rangú pártfunkcionárius család szülötte, apja miniszterelnök-helyettes is volt, és tárgyalt még Kádár Jánossal is, amikor a magyar vezető 1957-ben Pekingben járt, hogy aláírja a magyar–kínai nyilatkozatot. A diplomáciai kapcsolatokat 1949-ben, vagyis éppen 75 éve vettük fel Kínával.

A kis herceg nagy menetelése

A szakértő Hszi múltjával kapcsolatban elmondta, hogy a kommunista párton belüli vezetői klikkek egyike az, amelybe a kis hercegek tartoznak. Ők azok, akiknek korábban már a szülei, esetleg a nagyszülei is komoly pozíciókat vittek a pártban, esetleg az állami közigazgatásban. Ide sorolható Hszi Csin-ping is. A másik csoport a katonai, és itt is jó kapcsolatokat ápolt, hiszen a mostani államfő apja korábban a hadseregben is szolgált. És ott van még a harmadik vonal, ahová a kínai párt ifjúsági tagozatából érkezettek tartoznak, Hszinek velük is baráti volt a viszonya.

Korábban mindig az aktuális pártvezető jelölte ki utódját, elég ha a Teng Hsziao-pinget követő vezetők sorát nézzük végig, ők mind Teng mögül léptek elő. Hszi Csin-pingre első alkalommal azért esett a legbelső politikai kör választása, mert mindhárom fent említett csoporttal jó kapcsolatokat ápolt.

Miért éppen Franciaország és Szerbia?

Párizs és Peking éppen 60 éve létesített diplomáciai kapcsolatokat, ez a hivatalos magyarázat Hszi látogatására Franciaországban. Horváth Levente ugyanakkor megjegyezte, mivel uniós szinten rossz a viszony Brüsszel és Peking között, a kínaiak most azon igyekeznek, hogy egy szinttel lejjebb, vagyis az egyes tagállamokkal igyekeznek jó viszonyt kialakítani. Ugyanakkor gazdasági és befektetési szinten az uniós tagállamok nagyon szoros viszonyban állnak Kínával.

Peking egyébként nem véletlenül időzítette Hszi mostani útját egy hónappal az európai parlamenti választások elé. Abban bíznak, hogy a tagállamokkal folytatott eszmecsere révén az újonnan felálló brüsszeli vezetés majd változtat a Kínához való hozzáállásán.

Szerbiában pedig most van a 25. évfordulója annak a NATO-bombázásnak, amelynek során az akkori jugoszláv fővárosban, Belgrádban telibe találták a kínai nagykövetség épületét, ahol többen meghaltak. A lerombolt épület helyén azóta egy kínai kulturális központ épült. A szakértő persze hozzátette, szoros a gazdasági kapcsolat Belgrád és Peking között, elég ha az épülő Belgrád–Budapest vasútvonalra gondolunk. A kínaiak nem titkolt érdeke pedig az, hogy Budapest egy európai logisztikai központtá váljon.

Ehhez adottak is a kínai vasúttechnológia legutóbbi eredményei, hiszen az utóbbi 15 évben mintegy 45 ezer kilométernyi gyorsvasút-hálózatot épült ki Kínában.

Mit jelenthet be Budapesten a kínai elnök?

A lehetséges projektek közül érintettük a Rákosrendező és a Ferihegyi repülőtér közötti gyorsvasút esetleges megépítését kínai hitelből. Szó volt arról a nagyobb városokat elkerülő, vasúti teherforgalmat mentesítő hálózatról, amely egy esetleges új Duna híddal érintené a Budapest–Győr–Székesfehérvár–Dunaújváros–Szolnok csomópontokat.

Korábban felmerült, hogy a nagy kínai autógyártó, a Great Wall Motors, esetleg a Pécs melletti Bicsérden építené fel első európai üzemét. Ezekkel kapcsolatban Horváth Levente emlékeztetett, a tárgyalások pekingi előkészítésének idején a magyar külgazdasági és külügyminiszter valóban felkereste a Great Wall Motors gyárát, Szijjártó Péter azonban cáfolta, hogy a mostani látogatás programpontjai között szerepelne egy pécsi vizit is.

Azt tudjuk, hogy 16 bejelentés lesz a látogatás alatt, de hogy pontosan miről szólnak majd, még nem tudni

– mondta a szakértő.

Miért járőröznek kínai rendőrök Budapesten?

Horváth Levente szerint ebben nincs semmi meglepő. Van egy kétoldalú megállapodás, amely ezt lehetővé teszi, és ugyancsak kínai rendőrök segítették az olasz turisztikai hivatal munkatársait már korábban, illetve kínai rendőrök járőröznek Horvátországban és Szerbiában is.

Magyarázhatjuk ezt azzal is, hogy már hét járat közlekedik Kína és Magyarország között, tehát hét kínai nagyvárosnak van közvetlen kapcsolata velünk, emiatt nálunk is jócskán megnőtt a kínai turisták száma.

A beszélgetés során még szó volt arról is, hogy

• Van-e köze a mostani látogatásnak ahhoz, hogy Magyarország júliustól átveszi az unió soros elnökségét?
• Miért romlott meg egy időre a magyar–kínai viszony? 
• Miért ciklikus a kínai pártvezetők hivatali ideje Mao Ce-tungtól Hszi Csin-pingig?
• Mekkora büntetővámot kaphat Kína az EU-tól a dömpingben gyártott és behozott e-autókra?
• Az átalakuló világrendben Kína nem akar egypólusú világot, hanem többpólusú rendszerben gondolkodik, amelynek egyik szereplője az Európai Unió.
• Beszéltünk arról is, hogy miért vehették meg nemrégiben a kínaiak a pireuszi görög kikötőt, és mit terveznek vele?
• Kész lesz-e 2025 végére a Belgrád–Budapest vasútvonal?

(Borítókép: Horváth Levente. Fotó: Németh Kata / Index)