Ársapkát követelnek a németek a döner kebabra

Annak ellenére, hogy az infláció az ukrajnai háború és a koronavírus-járvány előtti idők szintjére mérséklődött, az átlagembereknek továbbra is gondot okozhat az árak emelkedése, főleg ha élelmiszerről van szó. Nincs ez másképp Németországban sem, ahol több városban is arról panaszkodnak a helyiek, hogy kedvenc gyorséttermi ételük,

A téma annyira foglalkoztatja a német politikát, hogy az Olaf Scholz vezette kormány még közösségi oldalán is közzétett egy magyarázó posztot, amiben kifejtik, hogy az orosz agresszió miatt megemelkedett energiaárak és az élelmiszer-infláció miatt nőtt az utóbbi időben az anno még török bevándorlók által meghonosított, azóta német nemzeti kinccsé vált étel ára.

Scholz pártjának, az SPD-nek a legnagyobb junior partnere, az ökobaloldali Zöldek ifjúsági tagozata még egy kampányt is indított, amiben arra hívják fel a figyelmet, hogy a klímaválság közben, míg a gazdagok magánrepülőgépeket használnak, addig az átlag németek között sokan csak nehezen tudják kigazdálkodni a lakbért és az élelmiszert – vagy a dönert.

Azonban a nemrég pártszakadáson átesett, egyszerre a keletnémet munkásokat és a berlini progresszív hipsztereket is képviselni próbáló Die Linke még ennél is továbbment, ugyanis a radbalos párt

A párt javaslata szerint a török étel árát 4,9 euróban, azaz jelenlegi árfolyamon nagyjából 2000 forintban határoznák meg, míg a diákok ennél kevesebbért, 2,5 euróért, azaz 1000 forintnál egy kicsivel olcsóbban vásárolhatnák meg azt.

Az ársapka mellett dönerjegyeket is osztanának, hogy mindenki legalább heti egyszer tudjon enni a németek milliói által kedvelt ételből, amit ezután a német állam fizetne ki az árusoknak.

A hamburgi székhelyű, baloldali-liberális Stern által megszerzett Linke-tervezet szerint a program 4 milliárd euróba kerülne az államnak. Mint a párt érvel, évente 1,3 milliárd dönert fogyasztanak el Németországban, ha pedig az utóbbi években 4 euróról átlagosan 7,9 euróra dráguló étel egy részét a szövetségi állam állná, az nagyjából ennyibe kerülne egy évben. Arra már a javaslat nem tér ki, hogy eközben a nagyvárosokban, mint Berlin vagy München, a döner után a számla már most gyakran 10 euró körüli vagy afeletti összeget mutat.

Kathi Gebel, a párt ifjúságpolitikáért felelős szóvivője szerint a szövetségi kormánynak foglalkoznia kellene az elszálló dönerárakkal.

Amikor a fiatalok azt követelik, hogy Olaf [Scholz – A szerk.], tedd olcsóbbá a dönert, akkor ez nem egy internetes vicc, hanem egy komoly segélykiáltás! Az államnak be kellene avatkoznia, hogy az élelmiszer ne váljon luxuscikké

– fogalmazott Gebel, aki szerint a párt ötlete nem kizárólag a dönert kedvelő németeket segítené, hanem az infláció, az energia- és a bérköltségek növekedése miatt áremelésbe kezdett árusokat is, hiszen így folyamatos lenne a kereslet is.

Nem idén vezetik be a dönerszocializmust, de megmentheti a Linkét

Mint korábban írtunk róla, a die Linke elég nehéz éveket tudhat maga mögött. A legutóbbi, 2021-es szövetségi választásokon csak egy kivételszabály miatt jutott be a Bundestagba a radbalos párt – ráadásul azt már az új választási törvénnyel el is törölték –, majd leghíresebb politikusuk, Sahra Wagenknecht kilépésével és pártalapításával a párt léte is veszélybe került.

Nagyon sok fiatalt ugyanis zavar az árak emelkedése, Olaf Scholz nyilvános rendezvényein pedig a fiataloktól visszatérő vicc, hogy a dönerárak csökkentéséről kérdezik a német kancellárt. Például egy fiatal 2022 októberében azt kiabálta oda Scholznak egy rendezvény után, hogy a kancellár beszéljen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy 8 euró helyett csak négybe kerüljön a döner, míg a Zöldek berlini képviselője, Hanna Steinmüller a Bundestagban is felszólalt a téma kapcsán még idén februárban.

Amíg a konzervatív német sajtóban – mint például a bulvár Bildben – a javaslaton élcelődnek, a párt nem kizárólag a döner kebab ügyével foglalkozik, hiszen javaslatuk alapvetően az élelmiszerárak emelkedésének a letörését célozza, az elmúlt két évben több mint megduplázódó döner ára mindennek pedig csak a jól megfogható, közérthető példája ennek.

A javaslat például azt szeretné elérni, hogy az alapvető élelmiszerek, az alkoholmentes italok és a higiéniai termékek elérhető árba kerüljenek, mivel érvelésük szerint a szupermarketek nem fognak árakat csökkenteni, csak abban az esetben, ha az állam közbelépne.

Németországban az EP-választásokon kvázi nincs bejutási küszöb – nagyjából 0,5 százalékot kell elérnie egy pártnak, hogy szerezzen egy mandátumot –, de az idei négy tartományi választásokon és a 2025-ös szövetségi választásra fordulva jó lenne erőt mutatnia az utóbbi időben rendkívül meggyengült pártnak.

A Zöldeken és a die Linkén kívül egyébként a die Partei nevű viccpárt is foglalkozik a témával: a párt közösségi oldalán egyszerűen annyit írt ki, hogy Döner ist Leben – Dönerpreisbremse JETZT!, azaz

a döner az élet – dönerárféket MOST!,

ami mellé az EP választási kampányprogramjukban azt ígérték, uniós szinten támogatják a sörre és a sör+étel menükre bevezetett árfékeket is, míg a bor, a röviditalok és az albérletek kapcsán jelenleg dolgoznak ezen.

(Borítókép: Olaf Scholz 2024. március 20-án Berlinben, Németországban. Fotó: Maja Hitij / Getty Images)