Nemcsak a filmipar, hanem a politika is a rebootok korát éli

Május 12-én ért véget a litván elnökválasztás első fordulója, ahol, mint azt a felvezető cikkünkben is írtuk, a 2019 óta a posztot betöltő Gitanas Nauseda első helye nincs veszélyben. A legnagyobb kérdés, hogy amennyiben lesz második forduló, akkor ki lesz a kihívója.

Nausedának végül az abszolút többség az első fordulóban nem jött össze, így a 2019-es elnökválasztás második fordulóját megismételve Nauseda és Ingrida Simonyté közül fog kikerülni Litvánia következő elnöke.

Az inkumbens Nausedára a választók 44,2 százaléka, míg Simonyté miniszterelnökre a 19,8 százalékuk szavazott, így mindketten jobban szerepeltek, mint a választás előtti utolsó közvélemény-kutatásokban. Ezek során ugyanis az utóbbi hetekben a második helyre a függetlenként induló, ám több párt támogatását is élvező Ignas Végélé populista ügyvédet mérték, azonban a koronavírus-járvány alatt hírnevet szerző ügyvéd végül harmadik lett 12,4 százalékpontos eredményével.

Nauseda elégedett az eredménnyel

A hétfőn kora hajnalban tartott értékelő beszédében az inkumbens elnök diplomatikusan megköszönte a választáson való részvételt, és köszönetet mondott azoknak, akik bíznak benne, és az ő neve mellé tették az x-et a szavazólapon.

Azonban a fővárosban, Vilniusban nagyot hajrázott Simonyté miniszterelnök, így végül nem lett meg az abszolút többség Nausedának. A fővárost az elnökkel nagyon sokszor vitába kerülő kormányfő húzta be, ez volt az egyetlen régió, ahol nem Nauseda győzött.

Ennek kapcsán az elnök úgy fogalmazott, hogy a világ legtöbb országban ritka, ha az első fordulóban már eldől a verseny, és már készül a második fordulóra, miközben szerinte az eredmények nagyon kedvezőek voltak számára. Azonban kifejtette, nem veszi félvállról a második fordulót, mivel a politikusok mindenhol kihívásokkal néznek szembe.

Simonyté szerint nem 2019-et írunk

Nauseda legfőbb kihívója, Simonyté szintén megköszönte a szavazóknak a választáson való részvételüket, külön kiemelve azokat, akik bíznak benne, és rá adták a szavazatukat.

Szerinte a 2020-ban hatalomra kerülő kormánya, aminek tagjai a jobboldali-kereszténydemokrata Haza Szövetség – Litván Kereszténydemokraták (TS–LKD), a klasszikus konzervatív liberális Liberális Mozgalom és az abból 2019-ben kiváló, szintén liberális, ám progresszívebb Szabadság Párt, nehéz, gondterhelt cikluson van túl, de ez nem tántorította el a litvánokat, hogy rá szavazzanak.

Sikerült elérnem, hogy azoknak az embereknek, akik egy nyugatias Litvániára szavaznak, ahol nincs helye az összeesküvés-elméleteknek, a homofóbiának, vagy bármi másnak, amelyek nem felelnek meg a liberális demokrácia elveinek, biztosan lesz kire szavazniuk a második fordulóban

– értékelte az eredményt Simonyté, aki gondolatát azzal zárta, hogy a mostani elnökválasztást nem éri meg a legutóbbihoz hasonlítani, mivel akkor nem volt kormányon, ezért a különböző kötelezettségei és vele szembeni elvárások nem voltak hatással eredményére.

Emiatt egyébként nem foglalkozik azzal, hogy 2019-hez képest jóval kevesebb szavazatot kapott – akkor az első fordulóban 31,5 százaléknyian szavaztak rá, amivel 0,3 százalékponttal legyőzte a második fordulót végül megnyerő Nausedát.

Végélé szerint nehéz kívülről megváltoztatni a rendszert

Annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások az utóbbi időben végig stabil második helyre mérték a koronavírus-járvány alatt a lezárásellenes álláspontja miatt hírnevet szerző Ignas Végélét, az ügyvéd végül a dobogó harmadik fokát szerezte meg, ráadásul jócskán lemaradva az őt beelőző miniszterelnöktől.

A 12,7 százalékot szerző Végélé szerint azért nem sikerült a második fordulóba jutnia, mert a rendszerellenes erők szavazatai megoszlottak a többi jelölt között. Szerinte kívülről, párttámogatás nélkül nehéz bárkinek is bekerülnie a politikai rendszerbe.

Politikai jövőjéről még nem döntött – elmondása szerint majd nyár elejéig fog a nyilvánosság előtt beszámolni a hogyan továbbról. Végélét még korábban felkérte az agrárius-zöld-kereszténydemokrata Litván Gazdák és Zöldek Uniója, hogy az októberi parlamenti választáson legyen a párt listavezetője.

Az EBESZ még korábban kijelentette, hogy mivel a litván külügyminisztérium ellenezte, hogy belarusz képviselők is tagjai legyenek a delegációnak, ezért végül nem küld misszió. Végélé szerint emiatt Litvánia kezd bizonyos szemszögből Oroszországhoz hasonlítani, finoman azt sugallva, hogy szerinte a litván elnökválasztás sem lehetett teljesen tiszta.

Hogyan tovább, Litvánia?

Mivel egyik jelölt sem szerezte meg az abszolút többséget, ezért két hét múlva, május 26-án tartanak második fordulót, ahol 2019-hez hasonlóan Nauseda és Simonyté között fog eldőlni, ki lesz Litvánia elnöke.

Nauseda magabiztosabban futhat neki a második forduló kampányának, hiszen eleve szinte minden régióban a szavazatok legalább 50 százalékát megszerezte, a fővárost kivéve, így jobb esélyekkel fordul rá a második fordulóra.

Az elnökválasztással egy időben tartott kettős állampolgárságról szóló népszavazás egyébként sikertelen lett: ugyan a választásra jogosultak több mint fele hiába vett részt a népszavazáson, és szavaztak döntő többségében az igenre, a litván választási törvények szerint a népszavazás sikertelen lett – ahhoz ugyanis a választásra jogosultak több mint felének kellett volna az igenekre szavazni.

Ezzel pedig biztossá vált, hogy a jövőben nem változtatnak a litván alkotmányon, így akik egy másik ország állampolgárságának megszerzése miatt vesztették el litván állampolgárságukat, nem kaphatják vissza azt.

(Borítókép: Gitanas Nauseda 2024. május 12-én. Fotó: Yauhen Yerchak / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)