Pont Orbán Viktor stratégiáját ajánlják Európának

Hszi Csin-ping múlt heti párizsi és budapesti látogatásával egyértelművé vált, hogy Európa és Kína nem szakad el egymástól. Illetve az is, hogy Franciaország és különösen Magyarország kulcsfontosságú a gyümölcsöző kapcsolat kialakításában.

A kínai elnök két uniós fővárosban tett látogatása mögött egyes elemzők baljós terveket sejtettek, amelyek célja Európa megosztása, elválasztása az Egyesült Államoktól. Ám az Asia Times – Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnökének írása – szerint mostanra úgy tűnik, Európa két táborra szakadt:

• az egyik szerint a kontinens ereje a világ többi részével való jó kapcsolatok fenntartásától függ,
• míg mások szerint Európa korlátozhatja az együttműködést.

Magyarország lehet a nyertes?

Gladden Pappin elemzése szerint ebben a kérdésben Budapest magához ragadta a stratégiai vezetést. Az elmúlt években Párizs és Budapest a kialakulóban lévő többpólusú világrendben Európa szerepének az artikuláltabbá tételét szorgalmazta. Míg Franciaország az európai stratégiai autonómiát helyezte előtérbe, Magyarország az összekapcsolhatóság nemzeti stratégiájának megfogalmazására összpontosított.

A külfölditőke-befektetéseken keresztüli ipari fejlődés – nemcsak az Övezet és Út keretén keresztül, hanem számos más partner részéről is – Magyarországon más léptékben kezdődött el. Az elemzésükben arra is kitértek, hogy a globalizáció fénykorában, az 1990-es években a nyugati ipar Kínába való távozása volt az, ami „Kína-sokk” jelenségként vált ismertté.

Kiemelték, hogy az EU ipari termelése 2023 februárja és 2024 februárja között mintegy 5,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor Magyarország 2010 óta csaknem megduplázta a közvetlen külföldi befektetések állományát. Magyarország a történelme és a földrajzi elhelyezkedése miatt szerintük korán észrevette a néhány évvel ezelőtt kezdődött globális tömbösödést. 

Tágabb értelemben a magyar stratégia alapjául szolgáló összekapcsolódási modell azon a nézeten alapul, hogy a Nyugat és Kelet között kialakult kapcsolatokat nem megszakítani, hanem inkább kihasználni kell. Leszögezték, hogy Magyarország nincs egyedül ennek felismerésével: a német kancellár rámutatott a közelmúltban, hogy Németország szintén nem akar elszakadni Kínától. Ugyanakkor az Európai Unió számos vizsgálatot indított kínai cégek ellen. Az elemzés szerint

Illetve egyik nagyhatalomnak sem kellene éket vernie Európa és más partnere közé. A változó geopolitikai környezetben Európának el kell fogadnia az összekapcsolódás stratégiáját, és azt a stratégiája fontos elemeként kell megfogalmaznia.

Érdemes kiemelni, hogy az Index hasábjain Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója kedden az alábbi kijelentést tette: „Európának és Magyarországnak a saját érdekei szerint, pragmatikus együttműködésekre építkezve kell kialakítania a kapcsolatait, a Kelet és a Nyugat irányába egyaránt”.