Ezért vonakodott Magyarország a Georgiát érintő közös uniós nyilatkozat kiadásától

Elmaradt a közös uniós állásfoglalás a kedden megszavazott georgiai ügynöktörvénnyel kapcsolatban. Mindezt azonban a magyar kormány vétója akadályozta meg, azonban az Európai Bizottság így is talált egy alternatív megoldást.

A Politico értesülései szerint az Európai Bizottság külügyi biztosa, Josep Borrell, valamint a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivér adott volna ki közösen egy figyelmeztetést, amely arról szól, hogy az „orosz törvénynek” is nevezett javaslat megszavazása által Georgia távolabb kerül az uniós csatlakozástól.

Szerdán reggel azonban még mindig nem volt hivatalosan megfogalmazott nyilatkozat, ami uniós források szerint annak volt köszönhető, hogy

Az ügyben szerdán délelőtt kerestük az Európai Bizottság illetékes sajtósát, aki válaszlevelében elküldte nekünk a frissen megjelent bizottsági nyilatkozatot, amin viszont csak Josep Borrell neve szerepel, Várhelyi Olivéré pedig nem.

A közös nyilatkozat kiemeli, az Európai Unió a georgiai nép és a demokrácia iránti elkötelezettségük mellett áll, emellett fölszólítja a georgiai hatóságokat a civilek, újságírók és politikai szereplők elleni erőszakos cselekmények kivizsgálására.

Említésre kerül az Európai Tanács döntése is, amely Georgia számára uniós jelöltstátuszt biztosít a 2023. november 8-án megjelent ajánlás kilenc releváns lépésének betartása alapján. A nyilatkozat szerint ugyanakkor

Az utolsó mondatban ugyanakkor szó esik arról, hogy az ország európai jövőjéért dolgozók továbbra is számíthatnak uniós támogatásra, amiből arra lehet következtetni, hogy Georgiát nem fogják kizárni azokból az EU-s projektekből, amelyekben eddig is részt vehetett.

Gert Jan Koopman, a brüsszeli bizottság bővítésért felelős főigazgatója már korábban is úgy nyilatkozott, hogy a georgiai jogalkotásban történtek aggodalomra adnak okot, elfogadhatatlanok és komoly akadályt jelenthetnek a kaukázusi ország uniós csatlakozási folyamatában.

Mindeközben a Grúz Álom nevű párt alapítója, a milliárdos vállalkozó, Bidzina Ivanishvili, aki egyébként 2012–2013-ban miniszterelnök is volt, egyik legutóbbi interjújában már arról beszélt, hogy Georgiának meg kell védenie szuverenitását azoktól az erőktől, amelyek ennek aláásására törekednek. Szerinte azok, akik ellenzik ezt a törvényt, gyakorlatilag a Nyugat érdekeit szolgálják.

Mi okozza a felfordulást?

Az Indexen korábban beszámoltunk arról is: a résztvevőket leginkább az háborítja fel, hogy a javaslat lemásolja a mintegy 10 éve bevezetett hasonló orosz törvényt, amelynek segítségével Vlagyimir Putyinnak sikerült megerősíteni hatalmát és semlegesíteni az orosz ellenzék és a kritikus sajtó zömét. Hasonlóképpen ment végbe a folyamat Belaruszban is.

Azt feltételezzük, hogy Oroszország nem nagy rajongója Georgia lehetséges EU-tagságának, és emiatt a kormány a külpolitika fő irányvonalát nyugatról észak felé fordítja

– mondta az Indexnek Nana Kokhodze helyi újságíró.

Egy másik helyi forrásunk arra mutatott rá, hogy bár a Georgiai (Grúz) Álom kormányzó párt legutóbbi kampánya „Méltósággal Európába” címmel fut, a kommunikáció a gyakorlatban sokkal nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy Georgia nem hagyja, hogy az EU vagy az Egyesült Államok beavatkozzon a belügyeibe.

Nana Kokhodze ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy a kormánykommunikáció a törvény kritikusait és a tüntetőket a „Globális Háború Párt” tagjainak nevezi. Ez azért is érdekes szituáció, mert a 1990-es évek és a 2008-as georgiai–orosz háború nyomán az ország húsz százaléka oroszbarát szakadárok kezében van.

Az ügynöktörvénnyel kapcsolatban az EU is kifejezte aggályait, és azt is világossá tették, hogy a törvény hatálybalépése Georgia uniós tagságába is kerülhet. Nana Kokhodze rámutatott, hogy a törvénytervezet ellentétes a grúz alkotmánnyal, amely kimondja, hogy

az alkotmányos szerveknek kötelességük minden intézkedést megtenni, amely előmozdítja Georgia teljes körű EU- és NATO-integrációját.

Ennek fényében nem véletlen, hogy Szalome Zourabicsvili, Georgia elnöke a törvény megszavazása ellen volt, akinek az elnöki vétóját viszont a grúz parlament egyszerű többséggel meg tudja semmisíteni.