Tarjányi Péter: Putyinék úgy számolnak, hogy idén nem lesz vége a háborúnak

„Vlagyimir Putyin és az orosz politikai elit nem gondolja úgy, hogy az idei évben vége lenne ennek a háborúnak” – ezzel magyarázta Tarjányi Péter az Index Frontvonal című műsorában, hogy miért egy közgazdászra eshetett az orosz elnök választása, miután lecserélte eddigi honvédelmi miniszterét, Szergej Sojgut.

A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin azért Andrej Belouszovot kérhette fel a poszt betöltésére, nem pedig egy katonát, mert a szovjet időket idéző tervgazdálkodásos modellre szeretné átállítani az orosz gazdaságot, amely szerinte már így is egyfajta hadigazdálkodásra állt át az utóbbi időben.

Tarjányi Péter úgy látja, eltúlzottak azok az értékelések, amelyek arról szólnak, hogy földcsuszamlásszerű változás állt volna be Oroszországban attól, hogy a korábban érinthetetlennek tűnő Sojgut végül mégis leváltotta Vlagyimir Putyin, szerinte ugyanis a katonai vezetéshez érdemben nem nyúlt hozzá az orosz elnök. A döntése mögött abszolút gazdasági szempontot lát inkább, amely arról szól, hogy hosszú háborúra rendezkedik be a politikai vezetés, amelyben még tovább növekednek a hadiipari kiadások, hogy teljes mértékben kiszolgálják a katonai igényeket.

A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy veszélyeket is hordoz magában a hadigazdálkodásra való átállás, mert bár rövid távon ez jót tesz a gazdaságnak, korábban a Szovjetunió vesztét is az okozta, hogy egy idő után fenntarthatatlanná vált ez a fajta modell. 

Kínai–magyar barátság

„Magyarország az egyik legfontosabb partnerévé vált Kínának, ez siker a kormány számára” – így értékelte Tarjányi Péter Hszi Csin-ping múlt heti budapesti látogatását. A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nyugati szövetségeseink, főleg a Kínával kereskedelmi háborúban álló Egyesült Államok ezt „nem veszi túl jó néven”. 

Biztonságpolitikai szempontból szerinte helyesen tette az Orbán-kormány, hogy nagyon figyelt arra, katonai megállapodásokat ne kössön Kínával, így ebbe Brüsszelben vagy Washingtonban sem tudnak „belekötni”. Azt azonban kockázatnak látja, hogy Kínának egyértelműen az is a célja a magyar kapcsolatok megerősítésével, hogy Magyarországon keresztül olyan üzeneteket tudjon eljuttatni magáról Európába, amelyek növelhetik a keleti nagyhatalom politikai céljainak sikerességét a térségben.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:

Ha tetszett az adásunk, és még nem tették volna meg, akkor mindenképpen iratkozzanak fel az Index YouTube-csatornájára, hogy ne maradjanak le a további műsorainkról, ha pedig inkább podcastként hallgatnák meg a Frontvonal legújabb részét, ide kattintsanak:

(Borítókép:  Ukrán katonák aknavetővel lőnek Császiv Jar irányába Ukrajna 2024. május 7-én. Fotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu / Getty Images)