Hibáztak-e a testőrök a Robert Fico elleni merényletnél?

Robert Fico szlovák miniszterelnököt a kormány nyitrabányai kihelyezett ülése után érte több lövés szerda délután. A támadót elfogták, a szlovák kormányfőt a besztercebányai kórházban megoperálták. Peter Pellegrini megválasztott államfő csütörtök délután arról beszélt, hogy Robert Fico állapota kritikus.

„Komplex hibarendszer”

A támadás pillanatáról két videó is előkerült, amelyekről itt számoltunk be. Tarjányi Péter lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy „komplex hibarendszer vezetett a történtekhez. Nemcsak a testőrök hibáztak, de komoly probléma az is, hogy az előzetes szűrőrendszer, amely minden kiemelt vezető védelméért felelős szervezetnél működik, nem detektálta a helyzetet, hogy egy fegyverrel rendelkező, politikailag másként gondolkodó személy adott esetben radikalizálódhat, és megtámadhatja a szlovák miniszterelnököt”.

A biztonságpolitikai szakértő a második hibának azt nevezte, hogy „az a rendszer sem működött, amelynek már akkor észre kellett volna vennie a személyt, amikor a szlovák miniszterelnök még bent volt a kormányülésen. A kinti helyszínt biztosító, a személybiztosítást támogató csoport nem észlelte a veszélyt, és azt, hogy valakinél fegyver van”.

A harmadik hibarendszer a személybiztosítók oldalán történt, akik nem tudták megvédeni a miniszterelnököt. Az elkövető megszólította Robert Ficót, és nem érzékelték, hogy az a személy potenciális támadó. A személyvédőknek ilyenkor nem az a legfontosabb feladata, hogy közelharcot vívjanak az elkövetővel, hanem adott esetben a saját testükkel védjék a vezetőt. Az ilyen szintű vezető biztosításában dolgozók a legmagasabb szintű védelmi eszközöket kapják meg, tudják, hogy a golyóálló mellényük megfogja a lövedéket. Bizonyos testrészek, például a kar és a váll így is sérülhet, de egy testőr, amikor elvállalja ezt a munkát, tudomásul veszi, hogy akit véd, az fontosabb nála

– hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.

Tarjányi Péter a támadás utáni kimenekítést is „borzasztó látványnak” nevezte, kifejtve: „A súlyosan sérült és összegörnyedt miniszterelnököt berángatták az autóba, miközben ha a gerincét éri a találat, ezzel még rosszabb helyzetbe hozhatják a sérültet. Ilyen esetben a járművel kell a sérülthöz menni, nem a sérültet az autóhoz cipelni. Amikor berakták az autóba, látszott a kétségbeesés és a tanácstalanság a testőrökön, magáért beszél a felvétel, pontosan tudták, hogy óriásit hibáztak.”

Észlelni a veszélyt

Tarjányi Péter arra a kérdésünkre, hogy védett személy esetében ki dönt arról, hogy milyen szinten érintkezhet idegenekkel, elmondta: „Ezt hívják biztonsági tudatosságnak. Amikor bizonyos szint felett a politikus olyan pozícióba kerül, hogy védik, akkor tisztázzák vele a jogosultságait, lehetőségeit, valamint ő is elmondja, hogy mi az, ami a rutinjába belefér. Ezt egyeztetik a személybiztosítókkal, de a védelemért felelős vezetők konkrét fenyegetés esetén dönthetnek úgy, hogy védőeszközzel látják el a védett vezetőt, vagy adott helyzetben letiltanak rendezvényeket. Ilyen esetben a politikusnak nincs vitalehetősége, bizonyos szintű fenyegetésmértéknél nem dönthet a politikus. Ez Magyarországon, szerte Európában és a tengerentúlon is így van.”

A mindennapok viszont nem ennyire egyértelműek, választási kampányban – ahogy épp most Magyarországon is –, járják a politikusok az országot, és furán venné ki magát, ha mindig testőrök gyűrűjében mennének az emberek közelébe.

Ezt a szakma intuitív tudásnak hívja, ez nem egy legenda vagy varázslás. A személybiztosítók kiemelt képzéseken vesznek részt, felmérik és érzik, hogy ki az a személy a tömegben, aki adott esetben veszélyt jelenthet a védett vezetőre. Ha ezt érzékelik, akkor a vezető elé vagy mellé állnak, vagy szólnak, hogy most nem mehet az emberek közé. Ez le van egyeztetve a vezetőkkel, ha a testőr azt mondta, hogy nem, akkor a védett személy tudomásul veszi, mert tudja, hogy a biztosításért felelős személy olyat látott, amit ő nem vesz észre, és kockázatosnak tartja a helyszínt. Ezt minden vezető fegyelmezetten tudomásul veszi, senki nem játszik a saját életével. A szlovák miniszterelnökkel történteknél a testőrök rutin szerint működhettek, elmaradt a megfelelő detektálás, ráadásul a merénylet bekövetkezténél sem elsősorban a vezetővel, hanem az elkövetővel voltak elfoglalva

– húzta alá Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő a golyóálló mellény viselésére vonatkozó kérdésünkre rámutatott: „Akkor szoktak a vezetők esetében a viselése mellett dönteni, ha olyan fenyegetés van, ami miatt ezt szükségesnek tartják. Ez a helyszíntől és a fenyegetettségtől is függ, erről pedig a vezető biztonságáért felelős személyzet dönt.”

(Borítókép: A biztonságiak Robert Fico szlovák miniszterelnököt egy jármű felé viszik, miután meglőtték Nyitrabányán 2024. május 15-én. Fotó: RTVS / AFP)