Moszkva figyelte a kínai elnök útját, most Putyinon a sor

„Moszkva számára a kínai államfő európai körútja elsősorban az ukrajnai háborút illetően fontos, annál is inkább, mivel a kínai béketerv bevallottan Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatásának fő témái közé tartozott” – jelentette ki Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az Indexnek.

Ezzel kapcsolatban kifejtette: a nyugati országok remélik, Kína is részt vesz június közepén a svájci békecsúcson, amelynek célja, hogy „legalább részben az effektíve teljes orosz vereséget feltételező, illetve egyre kivitelezhetetlenebbnek tűnő ukrán béketerv mellé állítsák a globális Dél országait, és rávegyék őket arra, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra az Ukrajnának kedvezőbb békefeltételek kivívása érdekében”.

Ugyanakkor Kosztur András rámutatott: Kína úgy véli, az Oroszország részvétele nélkül zajló békekonferenciáknak nincs értelme, és svájci jelenléte épp emiatt több mint kérdéses.

Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov nemrég kijelentette, hogy Moszkva támogatja a kínai béketervet, ami a diplomáciai gesztuson túl arra is utalhat, hogy az oroszok számítanak a kínaiak közvetítői szerepvállalására a háború lezárását illetően. Ilyen szempontból jelzésértékű, hogy mely országokat látogatta meg Hszi Csin-ping. Franciaország elnöke, Emmanuel Macron számos kétértelmű kijelentést tett a háborúval kapcsolatban – egyszer olimpiai békét javasolt, máskor csapatok küldésével fenyegetőzött –, és önmagát gyakran Európa vezető, önálló hangjaként igyekszik pozicionálni a nemzetközi térben. Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig többször is hangsúlyozta, hogy támogatja a kínai béketervet és általában minden, a háború mielőbbi lezárására irányuló törekvést

– magyarázta lapunknak a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

A kínai államfő budapesti látogatását követően az Index interjút készített Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával, akit többek között arról is kérdeztünk: elmegy-e Orbán Viktor a svájci békecsúcsra.

Egyelőre még nem hoztunk döntést arról, hogy részt veszünk-e rajta, és ha igen, akkor milyen szinten képviselteti magát Magyarország. Alapvetően minden békekezdeményezést helyesnek tartunk, Magyarország minden béketervet támogat, noha a mi megközelítésünk más, mert azt gondoljuk, hogy ameddig a fegyverek dörögnek, elsősorban nem tervekkel kell előállni. Először tűzszünetre van szükség, amely kinyitja a béketárgyalások előtt a kaput, és aztán hosszú és nehéz folyamat eredményeként lehet eredményes és tartós megállapodásokat kötni. Olyan béketárgyaláson azonban nincs nagy esélye az előrehaladásnak, amelyikre az egyik hadviselő felet nem hívták meg

– fogalmazott Orbán Balázs.

Kosztur András arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati sajtóban megjelentek olyan értékelések, melyek szerint a kínai elnök látogatásával éket akar verni az Egyesült Államok és Európa közé. De a kutató szerint valójában arról van szó, hogy Hszi Csin-ping azokba az országokba utazott el, amelyek már eleve hangot adtak valamilyen módon önálló, Washingtontól független álláspontjuknak külpolitikai kérdésekben.

„Szimbolikus volt az is, hogy Szerbiát éppen a belgrádi kínai nagykövetség amerikaiak általi lebombázásának huszonötödik évfordulóján látogatta meg a kínai elnök, ami mintegy nyomatékosította Peking amerikai hegemóniatörekvésekkel szembeni álláspontját. Éppen emiatt Moszkva számára sem ad okot aggodalomra a jelenlegi kínai körút – annak ellenére, hogy Franciaország és Magyarország is hivatalosan a »barátságtalan országok« listáján szerepel a Kreml szerint –, hiszen Kína az út során semmilyen jelét nem adta annak, hogy változtatni kívánna a háborúban eddig kinyilvánított, békepárti és semleges álláspontján” – mondta a XXI. Század Intézet vezető kutatója lapunknak.

Kényes egyensúly az orosz érdek

Kérdésünkre válaszolva Kosztur András azt is kifejtette, hogy az európai–kínai kapcsolatok ügyében Oroszország vélhetően leginkább a status quo fenntartásában érdekelt.

Moszkva számára nem lenne előnyös, ha túlzott közeledés indulna meg Kína és Európa között, hiszen ez a jelenlegi orosz–európai viszonyra tekintettel könnyen az orosz–kínai kapcsolatok romlásához vezethetne. Ugyanakkor a kiegyensúlyozott kapcsolatok megtartása adott esetben segíthet elkerülni az eszkalációt, lehetővé teszi azt, hogy Kína akár közbenjárjon Európában Oroszország érdekeiben, hosszabb távon pedig azoknak a kereskedelmi folyosóknak a fontosságát sem szabad figyelmen kívül hagynunk, amelyek Oroszország területén keresztül haladva kötötték volna össze egymással Kínát és az Európai Uniót

– fogalmazott a kutató.

Orbán Balázs lapunknak arról beszélt, hogy Magyarország az európai–kínai kapcsolatok erősítésében érdekelt, és ezért dolgozik majd a kormány a magyar európai uniós soros elnökség ideje alatt is.

Megpróbálunk amellett érvelni, hogy az együttműködés kölcsönös előnyökkel jár, és olyan megállapodásokat igyekszünk tető alá hozni, amelyek közelebb hozhatják egymáshoz az Európai Uniót és Kínát

– jelentette ki Orbán Viktor politikai igazgatója. Továbbá azt is mondta, hogy Európának és Magyarországnak saját érdekei szerint, pragmatikus együttműködésekre építkezve kell kialakítania a kapcsolatait, a Kelet és a Nyugat irányába egyaránt.

A kínai stratégia lényege

A XXI. Század Intézet vezető kutatója arra is kitért lapunknak: Kínát egyre gyakrabban vádolják a nyugati országok azzal, hogy ha közvetetten is, például kettős felhasználású technika átadásával, de segíti Oroszország háborús erőfeszítéseit. Kína azonban minden fórumon a háború mielőbbi lezárásával kapcsolatos álláspontját hangoztatja.

„Az nyilvánvaló, függetlenül attól, hogy pontosan milyen technológiákhoz fér hozzá Oroszország Kínán keresztül, a kínai gazdasági kapcsolatok jelentős szerepet játszottak abban, hogy Moszkva alapvetően jól állta a sarat a szankciókkal szemben, és nem alakult ki tartós hiány azokból a cikkekből, termékekből sem, amelyeket elsősorban Nyugatról szereztek be az oroszok. Kína álláspontja ráadásul fontos lehet számos ingadozó vagy semleges ország számára is – éppen ezért szeretné Kijev és a Nyugat is maga mellé állítani Pekinget –, amelyek szintén hasonló politikát hirdetnek, azaz a háború mielőbbi lezárását priorizálják az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok fenntartása mellett” – fejtette ki Kosztur András.

Kína maga is egyszerre őrzi semlegességét, illetve fejleszti politikai és gazdasági együttműködését Oroszországgal. Peking ugyanakkor Ukrajnával is fenntartotta kereskedelmi kapcsolatait, a tavaly nyárig működő gabonakereskedelmi megállapodás keretein belül, például az ukrán mezőgazdasági termékek egyik fő felvásárlója volt. A háború lezárásával kapcsolatos tárgyalásokkal megbízott kínai diplomata, Li Huj pedig Kijevbe és Moszkvába egyaránt ellátogatott, több európai főváros mellett.

Kína tehát minden valószínűség szerint elsősorban a kapcsolatok normalizálásában játszhat szerepet – hacsak valamilyen más kérdés, például az amerikaiakkal fellángoló technológiai-kereskedelmi rivalizálás vagy Tajvan miatt saját kapcsolatai a Nyugattal nem romlanak meg drasztikusan a közeljövőben. Egyelőre azonban úgy tűnik, ezekre nem kerül sor

– vélekedett a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Gesztusokra épülő kapcsolatok

Május 16-án kétnapos állami látogatásra érkezett Vlagyimir Putyin orosz elnök Kínába, ez lesz a hivatalba lépése utáni első külföldi útja.

Az orosz elnök sajtószolgálata korábban arról tájékoztatott, hogy a két államfő „részletesen megvitatja az átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés kérdéseinek egész sorát”, valamint „meghatározza az orosz–kínai gyakorlati együttműködés továbbfejlesztésének kulcsfontosságú területeit”. A felek emellett véleménycserét folytatnak a legégetőbb nemzetközi kérdésekről. A Kreml szerint a megbeszéléseket követően az államfők közös nyilatkozatot tesznek közzé, valamint több kétoldalú dokumentum aláírását tervezik.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint gazdasági és politikai együttműködések, illetve az ukrajnai háború kérdése mellett szóba kerülhetnek még a két ország közös integrációs projektjei, nemzetközi együttműködései (BRICS, Sanghaji Együttműködés Szervezete) is. Kosztur András kiemelte: a látogatás elsősorban válasz lesz arra, hogy tavalyi újraválasztása után Hszi Csin-ping első nemzetközi útja is Oroszországba vezetett. A kutató hozzátette: ezek a gesztusok arra utalnak, hogy a két ország kapcsolatai továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak egymás számára, és azok további elmélyítésében, a felmerülő akadályok – például a szankciók okozta pénzügyi tranzakciós nehézségek – leküzdésében érdekeltek.

(Borítókép: Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin 2016. június 25-én Pekingben, Kínában. Fotó: Lintao Zhang / Getty Images)