Kína bosszút forral a tajvani elnök beiktatása után

Kína kétnapos hadgyakorlatot indított Tajvan körül, „büntetésként” azért, amit „szeparatista cselekedetnek” nevezett, amikor a sziget választásokat tartott és új elnököt iktatott be – írja a The Guardian.

A kínai állami média azt állította, hogy a Népi Felszabadítási Hadsereg több tucat éles rakétákat szállító vadászrepülőgépe „nagy értékű katonai célpontok” ellen hajtott végre próbatámadást, a haditengerészeti és rakétaerőkkel együtt. Az interneten terjedő és az állami média által újra közzétett képek Kína szárazföldi Dongfeng ballisztikus rakétáit is megemlítették, de nem közölték, hogy azokat használták-e.

A hadgyakorlatokra reagálva Tajvan „irracionális provokációval és a regionális béke és stabilitás megzavarásával” vádolta Kínát. A védelmi minisztérium közölte, hogy a tengeri, légi és szárazföldi erőket riadókészültségbe helyezték, a bázisok biztonságát megerősítették, a légvédelmi és rakétahadseregeket pedig utasították a lehetséges célpontok megfigyelésére. Emellett kognitív hadműveletekre is készülnek.

A hadgyakorlatok Kína első érdemi válaszlépései arra, hogy hétfőn beiktatták Tajvan legújabb elnökévé Laj Csing-töt, aki januárban megnyerte a demokratikus választásokat. Laj és elődje, Caj Jing-Ven egyaránt a szuverenitáspárti Demokratikus Progresszív Párt (DPP) tagja, amelyet Peking szeparatistának tart.

A kínai állami média csütörtök reggel arról számolt be, hogy a Joint Sword-2024A kódnevű gyakorlaton a hadsereg, a haditengerészet, a légierő és a rakétahadsereg egységei vesznek részt, amelyek a Tajvani-szorosban, a főszigettől északra, délre és keletre tevékenykednek. Az egységek a kínai szárazföldhöz közeli Kinmen, Matsu, Wuqiu és Dongyin szigetek környékén is tevékenykednek majd.

Erős büntetés

A Népi Felszabadító Hadsereg szóvivője, Li Hszi azt mondta, hogy a hadgyakorlatok „erős büntetésként szolgálnak a »tajvani függetlenségi« erők szeparatista cselekedetei ellen, és szigorú figyelmeztetésként a külső erők beavatkozása és provokációja ellen” – jelentette a Hszinhua állami médiaügynökség.

Csütörtök délután az állami műsorszolgáltató azt mondta, hogy Laj beszéde „rendkívül káros” volt, és hogy a gyakorlatok – amelyeket „ellenintézkedéseknek” nevezett – „törvényesek és szükségesek”.

„A mostani hadgyakorlat nemcsak hogy nem segíti a Tajvani-szorosban a békét és a stabilitást, hanem rávilágít a [kínai kommunista párt] hegemón jellegére is” – közölte a tajvani védelmi minisztérium.

Elemzők szerint a gyakorlat neve, a „2024A” utótaggal, arra utal, hogy idén további, Tajvanra irányuló gyakorlatok várhatók.

„Úgy érzem, hogy ez az elkövetkező több és nagyobb katonai gyakorlat előszele” – mondta Ven-ti Szung, az Ausztrál Nemzeti Egyetem politikai elemzője és Kína-szakértője az X-en.

Ez egy jelzés a nemzetközi narratívák alakítására. A Tajvan elleni valódi „büntetés” még várat magára, mert ehhez idő kell

– tette hozzá.

Ha kell, erőszakkal foglalják el Tajvant

Peking azt állítja, hogy Tajvan Kína egyik tartománya, és megfogadta, hogy annektálja, ha kell, erőszakkal. Tajvan kormánya és népe túlnyomó többségében elutasítja a KKP uralmának kilátását, és Tajvan vezetői megfogadták, hogy növelik az elrettentő intézkedéseket és megerősítik a védelmi rendszereket, miközben sürgetik Kínát, hogy hagyjon fel a fenyegetésekkel és térjen vissza a párbeszédhez.

Az elmúlt években Kína fokozta a Tajvanra gyakorolt nyomást: a légierő fokozottan behatolt a légvédelmi azonosító zónába, gazdasági kényszert gyakorolt, és kognitív hadviseléssel igyekezett meggyőzni Tajvant, hogy háború nélkül fogadja el a kínai hatalomátvételt.

A csütörtök reggel közzétett, a gyakorlatok területeit ábrázoló térképek szerint a gyakorlatok hasonló területeken zajlanak, mint 2022-ben, amikor Kína éleslövészeti gyakorlatokkal vette körül Tajvant, válaszul az akkori amerikai házelnök, Nancy Pelosi tajpeji látogatására. Elemzők azonban megjegyezték, hogy Tajvan part menti szigetei újonnan hozzáadódtak, ami arra utal, hogy a hadsereg új stratégiákat gyakorolt.

2023-ban Kína ismét nagyszabású hadgyakorlatokat rendezett, válaszul Caj elnök és Kevin McCarthy amerikai házelnök amerikai találkozójára. Ezek a gyakorlatok tovább fokozták a 2022-ben bemutatott taktikát, Tajvan blokádját és inváziót megelőző támadásokat szimulálva.

Kedden a kínai Tajvan-ügyi hivatal meghatározatlan „ellenintézkedésekre” figyelmeztetett Laj beiktatási beszédére, amelyben felszólította Kínát, hogy vessen véget ellenségeskedésének. A DPP-hez tartozó elnök bármilyen beszéde, amely nem engedett Peking azon álláspontjának, hogy Tajvan Kínához tartozik, valószínűleg dühös választ váltott ki. A keddi gyakorlatokhoz hasonló katonai gyakorlatok alapos tervezést igényelnek, és ezeket valószínűleg már jóval Laj beszéde előtt előkészítették.

Komolyan kell venni Kína fenyegetéseit

Stephen Sklenka altábornagy, az Egyesült Államok Indo-csendes-óceáni Parancsnokságának helyettes parancsnoka csütörtökön Canberrában a sajtónak azt mondta, hogy Kína fenyegetéseit komolyan kell venni, de egy támadás vagy invázió nem elkerülhetetlen vagy küszöbönálló. Azt mondta, hogy a külföldi kormányoknak, különösen a térségben lévő kormányoknak nyilvánosan el kell ítélniük Kína cselekedeteit.

Az abnormális akciók normalizálódása, ez történik. Csak azért, mert nem lep meg minket ez a viselkedés, még nem jelenti azt, hogy nem kellene elítélnünk

 – mondta.

Hozzátette: „Ez tehát aggasztó, de szívem mélyén azt is hiszem, hogy a két nemzet közötti konfliktus nem elkerülhetetlen, és nem eleve elrendeltetett.”

Úgy tűnik, hogy a kínai parti őrség is részt vesz a csütörtöki gyakorlatokon: a fujiani kirendeltség bejelentette, hogy rendfenntartási gyakorlatokat tart Tajvan szárazföldi kínai partvonalhoz közeli, tengeri szigetei körül. Idén Kinmen és Matsu, a kínai szárazföldhöz közeli szigetek egyre gyakrabban kerültek a kínai parti őrség járőreinek célkeresztjébe.

Miután februárban egy illegális kínai halászhajó és a tajvani parti őrség egyik hajója halálos kimenetelű ütközést szenvedett Kinmen közelében, Kína fokozott járőrözéssel és a tengeri határok kifejezett elutasításával válaszolt, amelyeket addig hallgatólagosan tiszteletben tartott. A Kinmen korlátozott vizein való járőrözés azóta egyre következetesebbé vált, ami egyes elemzők szerint Kína stratégiája Tajvan területi terének szűkítésére és a behatolások normalizálására.

Japán kabinetfőtitkára, Josimasa Hayashi csütörtökön azt mondta, hogy kormánya kapcsolatba fog lépni Pekinggel, hogy „közvetlenül és világosan” közölje Pekinggel a Tajvani-szorosban a béke és a stabilitás fenntartásának fontosságát.

Japán szoros kapcsolatot ápol Tajvannal, és az Egyesült Államok szoros szövetségese. Egyre hangosabban fejezi ki aggodalmát Kína Tajvani-szorosban tett lépéseivel kapcsolatban, részben a Tajvanhoz közeli japán területek miatt. A Pelosi-hadgyakorlatokban Tokió határozottan panaszt emelt Pekingnél a hadsereg rakétáinak Tajvan szigetén át és Japán kizárólagos gazdasági övezetébe történő kilövése miatt.

(Borítókép: A tajvani légierő Mirage 2000 típusú vadászrepülőgépei felszállásra várnak az észak-tajvani Hszincsu bázison 2024. május 23-án. Fotó: Yasuyoshi Chiba / AFP)