Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Hat tipp az egészséges memória megőrzéséhez
Marton Máté
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
Ahogy az ember idősödik, sajnos elkezd romlani az emlékezőképessége is. Azonban a George Washington Egyetem neurológus professzora, Richard Restak szerint egy kis odafigyeléssel elkerülhető, hogy a memóriánk idővel cserben hagyjon minket.
A több mint 20 könyvet jegyző szakember évtizedeken keresztül segítette az emlékezetproblémákkal küszködő pácienseket. Legújabb, magyarul sajnos még nem elérhető könyvében (The Complete Guide to Memory: The Science of Strengthening Your Mind) az orvos amellett érvel, hogy az emlékezetproblémák – amennyiben nem valamilyen betegségről van szó – nem feltétlenül a kor velejárói, és egy csomó dolgot tehetünk azért, hogy jó kondiban tartsuk az agyunkat.
A neurológus tíz olyan problémát azonosít a könyvben, amivel viszont le is rombolhatjuk az emlékezőképességünket. A jó hír az, hogy a memória megőrzéséhez – az egészséges alvási cikluson és életmódon kívül – általában annyit kell tenni, hogy használjuk és kihívások elé állítjuk agyunkat. Íme néhány a neurológus tippjei közül!
Figyeljünk oda!
Sokaknak ismerős lehet az érzés, amikor egy összejövetelen vagy valahol találkozunk egy korábban nem ismert emberrel, azonban később egyszerűen nem tudunk visszaemlékezni az illető nevére. A névmemória botlásainál nem kell egyből a legrosszabbra gondolni, nagy valószínűséggel csak arról van szó, hogy nem szenteltünk elég figyelmet arra, hogy az új információt elraktározzuk, például azért, mert egyszerre több emberrel is beszélgettünk. Restak szerint a figyelmetlenség a memóriazavarok legfőbb oka. Amikor a fókuszunk megosztott, az agyunk nem megfelelően raktározza el az emléket.
A neurológus véleménye szerint a legjobb megoldás a figyelemmel kapcsolatos memóriaproblémákra, ha vizualizáljuk az új információt.
Ha az emléket összekapcsoljuk egy képpel, akkor legközelebb egyszerűbb lesz előhívni azt. A könyv szerzőjének nemrég például egy orvos, dr. King (magyarul annyit tesz, hogy dr. Király) nevét kellett megjegyeznie. Ezért elképzelt egy férfi orvost fehér köpenyben, koronával a fején, és sztetoszkóp helyett jogarral a kezében.
Olvassunk sokat!
A szakember szerint a lappangó memóriaproblémák egyik leggyakoribb jele, ha valaki már nem olvas fikciót (azaz kitalált történeteket), és egyre inkább kezd a tényirodalom és az ismeretterjesztő irodalom felé nyitni.
Ez azért lehet, mert a regények elég rendesen megtornáztatják az agyunkat. Ugyanis a kitalációs könyvekben egy teljesen új világot és új karaktereket kell felépítenünk a fejünkben. Majd ezekre a szereplőkre és világelemekre oldalakon keresztül emlékezni kell, hogy mit csináltak és milyen funkciót töltenek be a történetben. Egy jó regény tehát formában tarthatja az agyunkat Restak szerint.
Játsszunk!
A sakk és a memóriát igénylő kártyajátékok mind-mind segíthetnek megőrizni az emlékezőképességünket. Azonban Restak szerint a legjobb játék, amivel a memóriánkat formában tarthatjuk nem más, mint a barkochba (magyaros ejtéssel barkóba). A játék során az egyik félnek gondolnia kell egy tárgyra, személyre, állatra, helyre vagy akármire. A másik/többi játékosnak pedig az a feladata, hogy a lehető legkevesebb igen-nemmel megválaszolható kérdés feltételével rájöjjön, hogy mire gondolhatott a másik.
A szakember szerint ez a játék azért van nagyszerű hatással az emlékezőképességre, mert ahhoz, hogy megfelelően kitaláljuk a társunk gondolatát, egy csomó kérdésre adott válaszát fejben kell tartanunk.
Tudatosan használjuk a technológiát!
A szakorvos szerint a túlzásba vitt telefonozás komoly negatív hatásokkal is lehet az emlékezőképességre. Az egyik ilyen, ha valamilyen információt csak a telefonon tárolunk, és bármikor előhívhatjuk. A neurológus szerint ezzel megspóroljuk azt, hogy az emlékeket nekünk kelljen létrehozni,
a telefonon tárolt információkNaK nem IGAZÁN tudjuk mindeGYIKÉt megjegyezni – vélekedik Restak.
A technológia másik negatív hatása, hogy elvonja a figyelmünket. Ahogy azt korábban említettünk, a fókusz kulcsfontosságú szerepet játszik az emlékgyártásban. Számos eszközt – például a közösségi médiát – azzal a céllal terveztek, hogy függőséget okozzanak, és elvonják a figyelmünket. Az emberek már egy YouTube-videó nézése, vagy az utcán sétálás közben is megnézhetik az e-mailjeiket. Az, hogy minden médiatartalom folyamatosan a zsebünkben és a kezünk ügyében van, akadályozza, hogy a jelen pillanatra koncentráljunk, ami viszont kritikus fontosságú az emlékek elraktározásához.
Mindennapi gyakorlatok
Érdemes apró kihívásokkal folyamatosan tesztelni az agyunkat. A szakorvos például azt tanácsolja, hogy a legközelebbi bevásárlólistánkat próbáljuk teljes egészében memorizálni. A bevásárlásnál ne automatikusan a telefonunk vagy a papír után nyúljunk, hanem próbáljunk először minden szükséges terméket az emlékeink alapján összeszedni, és csak utána puskázni a leírtakból. Restak itt is hangsúlyozza a vizualizáció fontosságát, próbáljuk elképzelni a hozzávalókat. Azt is hozzátette, hogy egyébként a rendszeres főzőcskézés remek hatással van az emlékezőképességre, ezért szorgalmazta, hogy a recepteket is hasonlóképpen memorizáljuk.
Amennyiben nem vagyunk a konyha ördögei, azt is megpróbálhatjuk, hogy a legközelebbi utazásunkhoz nem használunk GPS-t, hanem emlékezetből próbálunk eljutni a célhoz. Egy 2020-as kutatás arra jutott, hogy a műholdas navigációt gyakrabban használóknak gyorsabban romlik a térmemóriája, mint az emlékezetből tájékozódó társaiknak.
A mentális egészség kulcsfontosságú
A szakember arról is lerántotta a leplet, hogy a hangulatunk óriási szerepet játszik az emlékezőképességünkben. A hosszú ideig fennálló szomorúság és letargia például rontja a memóriát. A szakorvos szerint kevésbé ismert tény, de
az emlékezettel kapcsolatos problémák jelentős része mögött valójában a depresszió áll.
Ez azért van, mert az érzelmi állapotunk befolyásolja, hogy milyen emlékeket idézünk fel. Restak szerint a hippokampusz (a szakorvos megfogalmazásában az agy emlékbeviteli központja) és az amygdala (az agynak az érzelmeket és az érzelmi viselkedést is irányító része) kapcsolatban állnak egymással. Így ha az embernek rossz a hangulata vagy depressziós, hajlamosabb a szomorú dolgokra emlékezni. A depresszió kezelése – akár gyógyszeres, akár pszichoterápiás úton – gyakran helyreállítja a memóriát is – fejtette ki a szakorvos a New York Timesnak.
Bátran forduljunk orvoshoz!
A szakember szerint nem minden memóriazavar problémás. Például az, hogy nem emlékszünk, hogy hol tettük le a kocsit egy zsúfolt parkolóban, az még teljesen normális. Azonban, ha arra nem emlékszünk, hogy egyáltalán hogyan érkeztünk a parkolóba, az potenciális emlékezetzavarra utal. Ugyanígy
teljesen normális, ha nem emlékszünk a szállodai szobánk számára, azonban, hogy a saját lakcímünket elfelejtsük, az azért már necces eset.
Restak szerint nincs egyszerű válasz arra, hogy saját magunkon felismerjük, mi adhat okot aggodalomra, mert sok minden függ a kontextustól. Amennyiben ön aggódik a memóriája épségéért, az a legjobb, ha konzultál egy szakorvossal.
(Borítókép: Uwe Umstaetter / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
