Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Malajziában eszik az emberek a legtöbb mikroműanyagot a világonA több mint 20 könyvet jegyző szakember évtizedeken keresztül segítette az emlékezetproblémákkal küszködő pácienseket. Legújabb, magyarul sajnos még nem elérhető könyvében (The Complete Guide to Memory: The Science of Strengthening Your Mind) az orvos amellett érvel, hogy az emlékezetproblémák – amennyiben nem valamilyen betegségről van szó – nem feltétlenül a kor velejárói, és egy csomó dolgot tehetünk azért, hogy jó kondiban tartsuk az agyunkat.
A neurológus tíz olyan problémát azonosít a könyvben, amivel viszont le is rombolhatjuk az emlékezőképességünket. A jó hír az, hogy a memória megőrzéséhez – az egészséges alvási cikluson és életmódon kívül – általában annyit kell tenni, hogy használjuk és kihívások elé állítjuk agyunkat. Íme néhány a neurológus tippjei közül!
Sokaknak ismerős lehet az érzés, amikor egy összejövetelen vagy valahol találkozunk egy korábban nem ismert emberrel, azonban később egyszerűen nem tudunk visszaemlékezni az illető nevére. A névmemória botlásainál nem kell egyből a legrosszabbra gondolni, nagy valószínűséggel csak arról van szó, hogy nem szenteltünk elég figyelmet arra, hogy az új információt elraktározzuk, például azért, mert egyszerre több emberrel is beszélgettünk. Restak szerint a figyelmetlenség a memóriazavarok legfőbb oka. Amikor a fókuszunk megosztott, az agyunk nem megfelelően raktározza el az emléket.
A neurológus véleménye szerint a legjobb megoldás a figyelemmel kapcsolatos memóriaproblémákra, ha vizualizáljuk az új információt.
Ha az emléket összekapcsoljuk egy képpel, akkor legközelebb egyszerűbb lesz előhívni azt. A könyv szerzőjének nemrég például egy orvos, dr. King (magyarul annyit tesz, hogy dr. Király) nevét kellett megjegyeznie. Ezért elképzelt egy férfi orvost fehér köpenyben, koronával a fején, és sztetoszkóp helyett jogarral a kezében.
A szakember szerint a lappangó memóriaproblémák egyik leggyakoribb jele, ha valaki már nem olvas fikciót (azaz kitalált történeteket), és egyre inkább kezd a tényirodalom és az ismeretterjesztő irodalom felé nyitni.
Ez azért lehet, mert a regények elég rendesen megtornáztatják az agyunkat. Ugyanis a kitalációs könyvekben egy teljesen új világot és új karaktereket kell felépítenünk a fejünkben. Majd ezekre a szereplőkre és világelemekre oldalakon keresztül emlékezni kell, hogy mit csináltak és milyen funkciót töltenek be a történetben. Egy jó regény tehát formában tarthatja az agyunkat Restak szerint.
A sakk és a memóriát igénylő kártyajátékok mind-mind segíthetnek megőrizni az emlékezőképességünket. Azonban Restak szerint a legjobb játék, amivel a memóriánkat formában tarthatjuk nem más, mint a barkochba (magyaros ejtéssel barkóba). A játék során az egyik félnek gondolnia kell egy tárgyra, személyre, állatra, helyre vagy akármire. A másik/többi játékosnak pedig az a feladata, hogy a lehető legkevesebb igen-nemmel megválaszolható kérdés feltételével rájöjjön, hogy mire gondolhatott a másik.
A szakember szerint ez a játék azért van nagyszerű hatással az emlékezőképességre, mert ahhoz, hogy megfelelően kitaláljuk a társunk gondolatát, egy csomó kérdésre adott válaszát fejben kell tartanunk.
A szakorvos szerint a túlzásba vitt telefonozás komoly negatív hatásokkal is lehet az emlékezőképességre. Az egyik ilyen, ha valamilyen információt csak a telefonon tárolunk, és bármikor előhívhatjuk. A neurológus szerint ezzel megspóroljuk azt, hogy az emlékeket nekünk kelljen létrehozni,
a telefonon tárolt információkNaK nem IGAZÁN tudjuk mindeGYIKÉt megjegyezni – vélekedik Restak.
A technológia másik negatív hatása, hogy elvonja a figyelmünket. Ahogy azt korábban említettünk, a fókusz kulcsfontosságú szerepet játszik az emlékgyártásban. Számos eszközt – például a közösségi médiát – azzal a céllal terveztek, hogy függőséget okozzanak, és elvonják a figyelmünket. Az emberek már egy YouTube-videó nézése, vagy az utcán sétálás közben is megnézhetik az e-mailjeiket. Az, hogy minden médiatartalom folyamatosan a zsebünkben és a kezünk ügyében van, akadályozza, hogy a jelen pillanatra koncentráljunk, ami viszont kritikus fontosságú az emlékek elraktározásához.
Érdemes apró kihívásokkal folyamatosan tesztelni az agyunkat. A szakorvos például azt tanácsolja, hogy a legközelebbi bevásárlólistánkat próbáljuk teljes egészében memorizálni. A bevásárlásnál ne automatikusan a telefonunk vagy a papír után nyúljunk, hanem próbáljunk először minden szükséges terméket az emlékeink alapján összeszedni, és csak utána puskázni a leírtakból. Restak itt is hangsúlyozza a vizualizáció fontosságát, próbáljuk elképzelni a hozzávalókat. Azt is hozzátette, hogy egyébként a rendszeres főzőcskézés remek hatással van az emlékezőképességre, ezért szorgalmazta, hogy a recepteket is hasonlóképpen memorizáljuk.
Amennyiben nem vagyunk a konyha ördögei, azt is megpróbálhatjuk, hogy a legközelebbi utazásunkhoz nem használunk GPS-t, hanem emlékezetből próbálunk eljutni a célhoz. Egy 2020-as kutatás arra jutott, hogy a műholdas navigációt gyakrabban használóknak gyorsabban romlik a térmemóriája, mint az emlékezetből tájékozódó társaiknak.
A szakember arról is lerántotta a leplet, hogy a hangulatunk óriási szerepet játszik az emlékezőképességünkben. A hosszú ideig fennálló szomorúság és letargia például rontja a memóriát. A szakorvos szerint kevésbé ismert tény, de
az emlékezettel kapcsolatos problémák jelentős része mögött valójában a depresszió áll.
Ez azért van, mert az érzelmi állapotunk befolyásolja, hogy milyen emlékeket idézünk fel. Restak szerint a hippokampusz (a szakorvos megfogalmazásában az agy emlékbeviteli központja) és az amygdala (az agynak az érzelmeket és az érzelmi viselkedést is irányító része) kapcsolatban állnak egymással. Így ha az embernek rossz a hangulata vagy depressziós, hajlamosabb a szomorú dolgokra emlékezni. A depresszió kezelése – akár gyógyszeres, akár pszichoterápiás úton – gyakran helyreállítja a memóriát is – fejtette ki a szakorvos a New York Timesnak.
A szakember szerint nem minden memóriazavar problémás. Például az, hogy nem emlékszünk, hogy hol tettük le a kocsit egy zsúfolt parkolóban, az még teljesen normális. Azonban, ha arra nem emlékszünk, hogy egyáltalán hogyan érkeztünk a parkolóba, az potenciális emlékezetzavarra utal. Ugyanígy
teljesen normális, ha nem emlékszünk a szállodai szobánk számára, azonban, hogy a saját lakcímünket elfelejtsük, az azért már necces eset.
Restak szerint nincs egyszerű válasz arra, hogy saját magunkon felismerjük, mi adhat okot aggodalomra, mert sok minden függ a kontextustól. Amennyiben ön aggódik a memóriája épségéért, az a legjobb, ha konzultál egy szakorvossal.
(Borítókép: Uwe Umstaetter / Getty Images)
Könyv az életünkről, mindennapjainkról, azok nehézségeiről 14 kortárs író egy inspiráló novelláskötetben
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
