Szégyenfát állítanak Bosznia-Hercegovinában, Magyarország is rajta lesz

A Srebrenicai Anyák Egyesülete kiadott egy közleményt, amiben ismertették, hogy a Potocariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állítanak fel – írja a balkáni térség eseményeivel foglalkozó Balk magazin.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, az ENSZ-közgyűlés egyszerű többséggel elfogadott határozatában július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította. A javaslatot 84 ország támogatta, 19 – köztük Magyarország – ellenezte, 68 tagország pedig tartózkodott a szavazástól.

A mindössze hétpontos határozat kimondja, hogy július 11. a srebrenicai népirtás emléknapja, amelyről minden évben megemlékeznek. A dokumentum elítéli a népirtás tényének tagadását és a háborús bűnökért elítéltek dicsőítését, egyben pedig felszólítja az ENSZ tagállamait: tegyenek maradéktalanul eleget a népirtás megelőzésére és büntetésére vonatkozó, a nemzetközi szokásjogban vállalt kötelezettségeiknek.

A határozat elfogadását a bosnyák és a proboszniai erők tiszta győzelemként értékelték, a boszniai szerb politikusok a győzelem tényét aláaknázó számháborúba kezdtek. Zeljka Cvijanovic, a boszniai Államelnökség szerb tagja kiszámolta, a világ lakosságának kétharmada nem támogatta a Srebrenicáról szóló állásfoglalást, hiszen a 193 ENSZ-tagállamból 109 azt nem szavazta meg. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke kiemelte, hogy a határozat körüli hangulatkeltéssel valójában a szerb népnek akartak ártani. A szégyenfa ötletével párhuzamosan Elmedin Konakovics boszniai külügyminiszter tiltakozó jegyzék küldését helyezte kilátásba. 

Következményei lesznek a magyar álláspontnak

A széles körű nemzetközi támogatottság ellenére a népirtással érintett bosnyákok körében lényegében csak a magyar elutasító szavazat eredményezett komolyabb értetlenséget. Bár a most elfogadott ENSZ-közgyűlési határozatnak Magyarország nem volt címzettje, a magyar ellenszavazatnak várhatóan lesznek következményei. 

A tárcavezető szerint abban nincsen vita, hogy ami történt Srebrenicában, az egy „elképesztően szomorú, tragikus esemény, amelynek elítélése tekintetében egyértelműen kell fogalmazni”. A kérdés a magyar külügyminiszter szerint az, hogy egy ilyen határozat harminc esztendő elteltével hozzájárul-e a nyugat-balkáni térség nyugalmához és békéjéhez, vagy éppen ellenkezőleg, „olyan ellentéteket szít és éleszt újra a Nyugat-Balkánon, amelyek adott esetben az egész térség számára, így Magyarország számára is veszélyesek lehetnek”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!