Kína bosszút forralt, beváltotta ígéretét
További Külföld cikkek
- Áll a bál Izraelben, a segélyszállítmányok okoztak feszültséget
- A teheráni szóvivő szerint a G7 elfogult politikai célokat szolgál
- Magyarország csatlakozott a békekonferencia zárónyilatkozatainak aláíróihoz
- Két embert lelőttek egy texasi rendezvényen, miután tömegverekedés alakult ki
- Nagyot üthetnek Oroszországon az ukrán csodafegyverek
Csütörtökön kezdődött meg a kínai hadsereg kétnapos hadgyakorlata a Tajvani-szorosban, amit azután tartottak, hogy a héten beiktatták a de facto független, Kína szerint azonban egy renitens, szeparatista tartomány Tajvan új elnökét, a függetlenségpárti William Lajt (Laj Csing-tö).
A kínai állami televízió péntek este bejelentette, a hadgyakorlat sikeresen zárult. A hadgyakorlat során a kínai hadsereg egy Tajvan elleni hadműveletet szimulált – az elmúlt két napban a szigetország körüli hadgyakorlaton összesen 62 repülő és 27 hajó vett részt a Reuters szerint.
A hadgyakorlatot Kína azután jelentette be, hogy a tajvani elnök beiktatási beszédében arról beszélt: Tajvan nem alattvalója Kínának, amivel pekingi olvasat szerint a két országot két külön államként definiálta, miközben Pekingnek már régóta célja, hogy egyesítse a kínai polgárháború során létrejött „két Kínát” – bár hivatalosan szerintük soha nem is váltak szét.
A mostani hadgyakorlat egyébként az elmúlt évek egyik legnagyobbja volt a szorosban:
kizárólag pénteken 46 kínai vadászrepülő sértette meg Tajvan de facto légterét.
A tajvani védelmi minisztérium közlése szerint a tajvani légierő két esetben elfogott egy-egy kínai repülőt, azt azonban nem részletezték, pontosan hol történtek az incidensek. A hadgyakorlat miatt a tajvani haderőt készültségbe helyezték.
Mint arról az Indexen többször beszámoltunk, az elmúlt években megnőtt a kínai hadgyakorlatok száma. Ennek két oka van: Hszi Csin-ping egyrészt így szeretne erőt demonstrálni mind odahaza, másrészt pedig így próbál nyomást helyezni Tajvanra, ami kapcsán a kínai elnök évente kijelenti: akár katonai erővel is hajlandó lenne visszacsatolni a területet.
A két ország kapcsolatáról a januári elnök- és parlamenti választás, illetve William Laj beiktatása kapcsán írtunk bővebben – a választás eredményeit, illetve a „két Kína” közötti kapcsolatok jövőbeni alakulását pedig itt elemeztük ki.