Úgy tűnik, Kína nem rohanja le, inkább lassan megfojtja Tajvant

Egy szürkezónában zajló befolyásolási kampány önmagában nem fogja kikényszeríteni Tajvan egyesülését az anyaországgal. Azonban sok év alatt Kína katonai, félkatonai és polgári műveleteinek kiterjesztése a Tajvan által ellenőrzött területekre elérhet bizonyos köztes célokat – a legfontosabb, hogy megakadályozza a sziget hivatalos függetlenségének elérését –, miközben megőrizheti Peking lehetőségét arra, hogy később erőszakot alkalmazzon.

Az Egyesült Államok és szövetségesei például nem valószínű, hogy bevetik a térségben kiépített fejlett rakétarendszereket, ha Kína soha nem nyújt egyértelmű casus bellit egy invázió formájában. Ehelyett az amerikai vezetők vitázhatnak arról, hogy Kína átlépte-e a vörös vonalat. Mivel Washingtont gátolja a bizonytalanság, hogy Kína milyen messzire akar elmozdulni a szürkezónás taktikájával, a felelősség nagy része Tajvanra fog hárulni – írják a Foreign Affairs hasábjain Isaac Kardon és Jennifer Kavanagh, a Carnegie Endowment for International Peace tudományos főmunkatársai.

Az Egyesült Államoknak is abba kell hagynia az örökös várakozást az invázióra, és jobban fel kell figyelnie a Tajvan lassú megfojtása jelentette veszélyekre. Washingtonnak támogatnia kell Tajpej erőfeszítéseit azáltal, hogy növeli Tajvan felügyeleti képességeit, kiterjeszti az amerikai parti őrség szerepét a Dél-kínai- és a Kelet-kínai-tengeren, és koordinálhatja a kereskedelmi szereplőket, akik nyomás alatt érezhetik magukat, hogy eleget tegyenek Pekingnek. Ha a jelenlegi tendenciák fennmaradnak, valószínű, hogy Tajvan autonómiája és az Egyesült Államok hitelessége egyaránt jelentősen csökken.

Gyülekező felhők

Az elmúlt évtizedben Kína egyre erőteljesebben jelent meg Kelet-Ázsia légterében, vizein és információs szférájában. A parti őrség és más tengeri rendfenntartó hajók ellenőrzést szereztek az Indonézia, Japán, Malajzia, Fülöp-szigetek, Dél-Korea és Vietnám körüli, vitatott hovatartozású vizek felett. 2024 első hónapjaiban a kínai parti őrség hajói manővereket hajtottak végre, hogy megakadályozzák a Fülöp-szigetek katonai előőrsének utánpótlását, kínai diplomaták a Tonkin-öbölben figyelmen kívül hagyták a nemzetközi tengerjogot, és kínai hajók fenyegették a japán repülőgépeket, amelyek a Diaoyu-szigetek (Japánban Senkaku-szigetekként ismertek) körüli japán felségterület légterében tevékenykedtek.

Ezek az intézkedések azt az alapvető szándékot tükrözik, hogy a vitatott területeken a kínai jog érvényesüljön. Hongkong autonómiájának folyamatos megfojtása hasonlít Peking tengeri területekkel kapcsolatos stratégiájához. Kína jogi intézkedésekkel terjesztette ki tényleges ellenőrzését Hongkong kormányzatának kritikus aspektusai felett – mindezt anélkül, hogy katonai erőhöz folyamodott volna.

Katonák tartanak hadgyakorlatot 2022. július 28-án Tajvanon

Fotó: Annabelle Chih / Getty Images Hungary

Tajvan olyan tevékenységek célpontjává vált, amelyek hasonlítanak Kína dél-kínai- és kelet-kínai-tengeri szürkezónás repertoárjára. A kínai légierő 2022 januárja óta közel háromszor annyi behatolást hajtott végre Tajvan légvédelmi azonosítózónájába (az a terület, ahol a repülőgépeknek azonosítaniuk kell magukat a tajvani hatóságok felé), mint 2018 és 2021 között – derül ki a tajvani nemzetvédelmi minisztérium naponta közzétett jelentéseiből. Peking emellett rendszeresen küldött át hajókat és repülőgépeket a Tajvani-szoroson futó középvonalon, semmibe véve az 1955-ben meghatározott de facto határt.

A kínai hadsereg növelte az éleslövészeti gyakorlatok számát, intenzitását és időtartamát, gyakorlatilag bekerítve a szigetet. Kína képességei az információs hadviselés terén is kiemelkedő szerepet játszanak a szürkezónás műveleti koncepciójában. Peking dezinformációval telíti a tajvani médiát, és a gyanú szerint olyan, tenger alatti internetkábeleket vág el, amelyek a Tajvan ellenőrzése alatt álló külső szigetekre vezetnek.

Kína Tajvani-szorosban folytatott szürkezónás tevékenységét nem szabad egy invázió puszta előjátékának tekinteni. Az, hogy Peking a közeli vizeken folyamatosan hasonló taktikát alkalmaz, arra utal, hogy

Ezzel a megközelítéssel Kína megpróbálja elvágni a szigetet a környező vizek és a légtér feletti ellenőrzésétől és korlátozni képességét, hogy önálló katonai, diplomáciai és gazdasági döntéseket hozzon. Az ilyen irányú lépések messze elmaradnának attól a teljes megszállástól, amelyet egy sikeres invázió jelenthetne. Mégis, ez a kampány hasonló eredményeket hozhat, és Peking ellenőrzés alatt tarthatja Tajvant anélkül, hogy formális kapitulációra lenne szükség – írják a szerzők. 

Oroszország villámháborús kudarca, miután 2022-ben megszállta Ukrajnát, szemléletesen megerősíti e stratégia vonzerejét. 2022 óta Peking fokozott érdeklődést mutat az olcsóbb és kevésbé kockázatos cselekmények iránt, ami valószínűleg annak a felismerésnek a tükre, hogy Moszkva küzdelmeit követően ráébredt arra, hogy nehéz lesz gyors katonai győzelmet aratni Tajvan felett. Kína szorosabbra húzhatja a hurkot – a parti őrség még több egységével járőrözhet, a Tajvani-szoros egyre nagyobb területeit lefedve, vagy vám- és karanténintézkedéseket vezethet be, hogy korlátozza a kereskedelmi forgalmat.

Ezek a lehetséges műveletek nem térnének el lényegesen azoktól a tevékenységektől, amelyeket Peking már eddig is folytatott például a Kinmen-sziget körül. Az ilyen akciók operatív vagy jogi értelemben nem jelentenek blokádot, de hasonló célt érnek el, és fenntartják a lehetőséget Kína számára arra, hogy a jövőben átfogóbb katonai kampányt folytasson.

(Borítókép: Tajvani katonák hadgyakorlata 2022. július 27-én Tajvanon. Fotó: Annabelle Chih / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!