FSZB: a NATO nukleáris csapásokat gyakorol Oroszország ellen

A NATO nukleáris csapásokat gyakorol a határ menti orosz terület ellen – jelentette ki Vlagyimir Kulisov hadseregtábornok, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrizeti szolgálatának első igazgatóhelyettese a RIA Novosztyinak adott interjújában a határőrség napja alkalmából.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, a NATO terveiben három területen is elmozdulás látható, a védelmi szövetség egyre nagyobb szerepet vállalna az orosz–ukrán háborúban. Az Ukrajnában történő kiképzésen túl a fegyverszállításokban is változások tapasztalhatóak, egyes tagállamok vezetői már egy lehetséges ukrajnai misszióról beszélnek.

Egyes információk szerint a védelmi szövetség tervei között szerepel az ukrán fegyveresek NATO-katonák általi kiképzése Ukrajnába, a fegyver- és lőszerellátás logisztikai láncainak Ukrajnába történő átadása, valamint a nyugat-ukrajnai légtérnek a NATO által történő légvédelme is. Jens Stoltenberg főtitkár a véleményét a bolgár fővárosban, Szófiában ismertette a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén. „Biztos vagyok benne, hogy ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban” – fogalmazott Jens Stoltenberg. Álláspontját azzal támasztotta alá, hogy az „agresszor” területén belüli legitim katonai célpontok támadása is az önvédelem része. 

A NATO hírszerzési tevékenysége fokozódik az orosz határ közelében, növekszik a szövetség csapatainak műveleti és harci kiképzési tevékenységének intenzitása, amelynek során az Orosz Föderáció elleni harci műveletek forgatókönyveit dolgozzák ki, beleértve a területünkre irányuló nukleáris csapásokat is

– jelentette ki Vlagyimir Kulisov, az FSZB határőrizeti szolgálatának igazgatóhelyettese. Hozzátette, hogy egy ilyen helyzetben megfelelő intézkedéseket kell hozni a határok védelmére és megvédésére.

Az igazgatóhelyettes a Kyiv Post szerint arról is beszélt, hogy az orosz határőrségnek erőfeszítéseket kell tennie, hogy megvédje magát az általa „ukrán szabotázs- és felderítőcsoportoknak” nevezett csoportok orosz területre történő beszivárgásával szemben a brjanszki, kurszki és belgorodi régióban, valamint a Krím félszigeten. Elmondta, hogy 2023-ban több mint 5500 kísérletet akadályoztak meg arra, hogy „nemzetközi terrorista és szélsőséges szervezetek”, valamint „Ukrajna különleges szolgálatai és fegyveres alakulatai” behatoljanak Oroszországba. 

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő úgy fogalmazott, hogy a NATO a katonai retorikával kacérkodik, emeli az eszkaláció mértékét és katonai eksztázisba esik. Szergej Lavrov külügyminiszter a maga részéről, kommentálva Stoltenberg megjegyzéseit, rámutatott, hogy a külügyminiszter túllépte hatáskörét. Megjegyezte, hogy a szövetség főtitkárát „már maguk a NATO-tagok is ostromolták”. Antonio Tajani olasz külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes például azt mondta a NATO-főtitkár kijelentései kapcsán, hogy Ukrajna csak a köztársaság területén belül használhat nyugati fegyvereket.

Egyes NATO-tagok is nagyobb szerepet vállalnának Ukrajnában

Az utóbbi időben egyes NATO-országok egyre gyakrabban beszélnek az ukrán konfliktusba való közvetlen beavatkozásról. Emmanuel Macron francia elnök többször is kijelentette, hogy országa nem zárja ki annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontvonalat, és Kijev segítséget kér. Azt is állította, hogy „sok ország” egyetértett a megközelítésével a katonák esetleges küldésével kapcsolatban.

Vasárnapi hírek szerint a balti államok és Lengyelország hatóságai engedélyezhetik a csapatok bevonulását Ukrajnába, ha az oroszok sikerrel járnak Kelet-Ukrajnában. A Kreml az ilyen elképzeléseket a feszültség példátlan fokozódásának nevezte, amely különleges figyelmet és intézkedéseket igényel.

A hírportál szerint a közelmúltban a Déli Katonai Körzetben tartott nem stratégiai nukleáris fegyvergyakorlatokat Vlagyimir Putyin elnök utasítására hajtották végre, mivel úgy érezte, hogy a NATO legutóbbi kijelentései „a feszültség eszkalálódásának példátlan fordulóját váltják ki, amely különleges figyelmet és intézkedéseket igényel”.

Az orosz–ukrán háború fejleményeit szerdán is percről percre követjük ebben a cikkünkben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!