Putyin zsebre vágta az osztrák titkosszolgálatot

Az incidens – a rendőrség és a BVT néven ismert kémszolgálat között – olyan vihart kavart, amely súlyosan erodálta Ausztria jó hírnevét a hírszerzés világában, és az ügynökség bezárásához vezetett.

Csak most, több mint hat évvel később derült fény arra, hogy mi is történt azon a napon. Hírszerzési tisztviselők a Politicónak elmondták, a friss bizonyítékok arra utalnak, hogy a rajtaütés egy Moszkva által vezetett művelet része volt, amelynek célja az osztrák hírszerzés lejáratása volt, hogy aztán már a Kreml befolyása alatt lévő vezetéssel szervezzék újjá. Azt mondják, hogy ebben az erőfeszítésben döntő szerepet játszott az akkori kormánykoalíció junior partnere: a szélsőjobboldali, oroszbarát Szabadságpárt (FPÖ), amely ma az ország legnépszerűbb pártja.

A múlt hónapban az osztrák ügyészek felfedték, hogy az akciót előkészítő férfiak orosz ügynökök voltak, akiket Jan Marsalek, az összeomlott Wirecard bérszámfejtő cég szökésben lévő volt vezérigazgatója irányított, aki a hatóságok szerint az orosz GRU katonai hírszerző ügynökségnek dolgozik – írta meg a Politico. 

A Moszkva által vezetett, összeesküvésnek látszó eset több okból is rendkívül veszélyes. Egyrészt úgy tűnik, hogy majdnem sikerrel jártak. Ha nem lett volna 2019-ben az úgynevezett ibizai botrány (amelyben az FPÖ akkori vezetőjéről videófelvétel készül, amint politikai befolyást kínált annak a nőnek, akiről azt hitte, hogy egy orosz oligarcha unokahúga), talán semmi sem állt volna a terv megvalósításának útjába. Ehelyett az ibizai ügy a kormány összeomlását okozta, és az FPÖ-t ellenzékbe szorította.

A legaggasztóbb azonban az, hogy a BVT-rajtaütésért végső soron felelős Herbert Kickl akkori belügyminiszter most az FPÖ élén áll, ami őt teszi az egyik fő esélyessé arra, hogy az idei választások után Ausztria következő kancellárja legyen. Bár tapasztalt politikai elemzők ragaszkodnak ahhoz, hogy Ausztria nem válik orosz vazallussá az FPÖ irányítása alatt, egy Kickl-kancellárság mégis Vlagyimir Putyin orosz elnök kezére játszana, lehetővé téve a Kreml számára, hogy a színfalak mögött nagyobb befolyást gyakoroljon az országra, és megismételje a Magyarország és Szerbia kooptálásában elért sikereit – írja a lap.

A veszély Ausztria számára az, hogy ebben az esetben nemzetközileg teljesen elszigetelődne

– fogalmazott Christian Rainer veterán osztrák elemző. 

A mézesmadzag: hogyan szervezte be Oroszország Jan Marsaleket

Marsalek személyében, aki poliglott volt (több mint két nyelven beszélt), szerette a kalandokat és nem bánta, ha bepiszkolja a kezét, az oroszok tökéletes eszközt találtak arra, hogy beszivárogjanak az osztrák biztonsági szervekbe.

Mint sok más kém karrierje, Marsaleké is azzal kezdődött, amit a szakmában mézesmadzagnak neveznek. Az akkoriban harmincas évei közepén járó Marsalek egész életében agglegény volt, és az izgalmakat kereső ember hírében állt. Az egyik orosz összekötője később elvitte a szíriai Palmürába, hogy közelről láthassa az ottani háborút, ő pedig bekapta a horgot. 

A csábító neve „Natasa” volt, egy erotikus modell, aki egykor egy orosz ügynököt játszott a Red Lips II-Blood Lust című vámpíros B filmben, Natasa, azaz Natalia Zlobina 2013-ban találkozott Marsalekkel.

Marsalek gyorsan bebizonyította, hogy hajlandó és képes pontosan azt nyújtani, amit az oroszok akartak.

Beszivárgás az osztrák hírszerzésbe

2015-re Marsalek kapcsolatba került Martin Weiss-szel, a BVT, a belföldi hírszerző ügynökség akkori műveleti vezetőjével. Hogy pontosan mikor és hol találkoztak, nem világos (Weiss azt állítja, hogy 2015-ben találkozott először Marsalekkel egy belügyminisztérium által szervezett konferencián), de a kapcsolat mindkettőjük számára sorsdöntőnek bizonyult.

Az ügynökség 2. szekciójának, az operatív-, a legnagyobb és legfontosabb részleg vezetőjeként Weiss vitathatatlanul a legjobban informált hírszerzési tisztviselő volt Ausztriában. Őt és az ügynökség egy másik magas rangú tisztviselőjét, Egisto Ottot a nyomozók végül azzal vádolták, hogy információkat juttattak el Marsalekhez és ő továbbította azokat Moszkvába. 

Ottot idén nagypénteken tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy Marsalek megbízásából Oroszországnak kémkedett. Weiss, Ott volt főnöke, továbbra is szabadlábon van Dubajban, ahová 2021-ben Marsalek segítségével menekült. 

Az egész titkosszolgálatot meg akarták kaparintani

Marsalek kampányának fő célpontja az FPÖ parlamenti frakcióvezetője, Johann Gudenus volt, egy befolyásolható, Heinz-Christian Strachéhoz, a párt akkori vezetőjéhez közel álló oroszbarát politikus. Mire az FPÖ 2017 végén átvette a belügyminisztérium irányítását, a párt vezetése meg volt győződve arról, hogy a BVT aktívan alá akarja ásni a pártot.

A következő feladat az volt, hogy rendőröket találjanak az akció végrehajtásához. Az ország összes elit egysége kapcsolatban állt a BVT vezetésével, ami azt jelentette, hogy nagy volt a veszélye annak, hogy az ügynökség még azelőtt tudomást szerez a rajtaütésről, mielőtt az megtörténne. Végül Preisler parancsnok mellett döntött, aki egy helyi FPÖ-s politikus volt, és egy speciális utcai bűnözési egységet vezetett.

A rendőrök nem tudták, mit keressenek, ezért mindent felkaptak, amit csak találtak, a nyomtatott dokumentumoktól kezdve a szerverekig és pendrive-okig. A baj az volt, hogy Preisler egysége, amely ideje nagy részét drogkereskedők üldözésével töltötte, nem volt felkészülve egy olyan házkutatásra, amelynek célja szigorúan titkos információk megszerzése volt.

A razziában a rendőrség által lefoglalt 40 ezer gigabájtnyi adat között volt a Neptun Adatbank másolata, egy merevlemez, amely évekre visszamenőleg olyan szigorúan titkos információkat tartalmazott, amelyeket más nyugati hírszerző ügynökségek, köztük a CIA, az MI5 és a Moszad osztottak meg az osztrákokkal. Hogy a rajtaütést követő káoszban sikerült-e az oroszoknak másolatot készíteniük a meghajtóról, az nem világos.

A BVT-nél kialakult káosz közepette Moszkva az osztrák biztonsági szolgálatokba való teljes körű beszivárgásra törekedett – állítják hírszerzési források. Az, hogy a források az álláspontjukat kemény bizonyítékokra vagy csak következtetésekre alapozták, nem világos. Az viszont egyértelmű, hogy Marsalek a színfalak mögött azon dolgozott, hogy az osztrák titkosszolgálatokat egyetlen „nemzeti titkosszolgálati koordinátor” alá szervezze át. 

Az osztrák hatóságok csak 2021-ben léptek Marsalek hálózatának felszámolása érdekében, és még akkor sem értették meg annak teljes kiterjedtségét. 

Ha Európa többi részét meglepte az osztrák fordulat, nem kellett volna: Putyin sosem csinált titkot az ország iránti érdeklődéséből. 2018-ban, alig néhány hónappal a BVT rajtaütése után elfogadta az Osztrák–Orosz Baráti Társaság meghívását az Ausztriába irányuló orosz gázszállítások 50 éves fennállásának megünneplésére. Néhány héttel később visszatért Kneissl külügyminiszter esküvőjére. (A magát politikai menekültnek nevező volt politikus azóta elhagyta Ausztriát, és jelenleg egy szentpétervári agytrösztöt vezet.) 

Ausztriával hosszú ideje nagyon jó és szoros kapcsolataink vannak. Ausztria hagyományosan megbízható partnerünk Európában

– mondta Putyin az osztrák televíziónak néhány hónappal a BVT elleni rajtaütés után. 

 (Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024. május 27-én. Fotó: Sergei Bobylyov / Pool / AFP)