A háború Izraelben is felszínre hozta az ideológiai törésvonalakat

Az izraeliek 39 százaléka szerint Izrael katonai akciói a Hamász ellen nagyjából megfelelő mértékűek voltak. A Pew Research Center legújabb kutatása szerint viszont a válaszadók 34 százaléka szerint ez nem volt elegendő erejű, 19 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy az ellencsapásokkal az izraeli hadsereg túl messzire ment.

Az izraeli arabok sokkal kritikusabban viszonyulnak a katonai válaszcsapásokhoz, 74 százalékuk szerint azok túl messzire mentek. Az izraeli zsidók mindössze 4 százaléka értett ezzel egyet.

A katonai válaszcsapásokról alkotott nézetek megoszlanak az ideológiai törésvonalak mentén. A magukat jobboldalra helyezők nagyjából fele (52 százalék) szerint a katonai válasz elégtelen mértékű volt. A centristák körülbelül negyede (24 százalék) ért ezzel egyet, míg a baloldali izraelieknek csak 9 százaléka mondja ezt.

A centristáknak csak 15 százaléka, a jobboldaliak 5 százaléka osztja ezt a nézetet.

A Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel kapcsolatban kedvezően vélekedő izraeliek nagyjából fele (49 százalék) szerint a Hamász terrortámadására adott válasz nagyjából megfelelő mértékű volt, de további 45 százalék szerint ez nem ment elég messzire. A Netanjahut támogatók mindössze 1 százaléka gondolja úgy, hogy a katonai válasz túl messzire ment.

Megszereznék a Gáza feletti kontrollt az izraeliek

Az amerikai agytröszt korábban több közvélemény-kutatást is készített az Izrael és a Hamász közötti háborúról. Az egyik ilyen, az Egyesült Államokban végzett felmérésben a megkérdezettek legnagyobb arányban az Izrael és a Hamász közötti háborút tartották kritikusan fontosnak az amerikai nemzeti érdek szempontjából.

Egy másik kutatásuk szerint az amerikaiak 58 százaléka véli úgy, hogy Izrael Hamász elleni harca legitim, az ország háborús magatartásáról azonban megoszlanak a vélemények. A megkérdezettek 38 százaléka tartja elfogadhatónak, 34 százaléka pedig elfogadhatatlannak.

A márciusban és április elején végzett legújabb, az izraeli felnőtt lakosság körében végzett felmérés szerint

Azzal kapcsolatosan, hogy mi történjen a háború után, kisebb a konszenzus. Az izraeliek 40 százaléka úgy gondolja, hogy Izraelnek kellene kormányoznia a Gázai övezetben. Ezzel szemben csupán 14 százalék gondolja úgy, hogy a gázaiaknak kellene eldönteniük, hogy ki kormányozzon a területen.

Az izraeliek 26 százaléka gondolja úgy, hogy meg lehet találni a módját annak, hogy Izrael és egy független palesztin állam békésen egymás mellett élhessen. Ez a háború kitörése előtti állapothoz képest 13 százalékpontos visszaesés, a pozitívan nyilatkozók száma pedig a 2013-as első, ezzel kapcsolatos kutatás óta a felére esett vissza.

A jobboldaliak inkább bíznak Bidenben, mint a baloldaliak

Az izraeliek némileg vegyes értékelést adnak Joe Biden amerikai elnökről és a konfliktus során tett lépéseiről. Míg például az izraeliek 57 százaléka bízik Joe Biden amerikai elnökben, hogy a világpolitikában helyesen cselekszik, hasonló arányban (60 százalék) ítélik meg negatívan azt, ahogyan a folyamatban lévő háborút kezeli.

Ennek ellenére tízből hét izraeli azt szeretné, hogy az Egyesült Államok fontos szerepet játsszon a konfliktus diplomáciai megoldásában, ami sokkal nagyobb arány annál, ahányan az ENSZ vagy bármely más ország bekapcsolódását is szívesen látnák.

Összességében az idősebb izraeliek jobban bíznak Bidenben, mint a fiatalabbak. Például a 65 éves vagy idősebb izraeliek 69 százaléka fejez ki legalább némi bizalmat Biden iránt, szemben a 18 és 29 év közöttiek 56 százalékával.

Körülbelül tízből hat jobboldali vagy centrista izraeli bízik Bidenben, szemben az izraeliek nagyjából felével, akik a baloldalon helyezkednek el. Emellett az izraeli zsidók (66 százalék) is jobban bíznak Bidenben, mint az izraeli arabok (21 százalék).

A vallásosabbak optimistábbak a jövőt illetően

A jövővel kapcsolatban az izraeliek 53 százaléka azt mondja, hogy általában optimista országa nemzetbiztonságát illetően. Ez csaknem kétszerese azon izraeliek arányának, akik pesszimistának érzik magukat (28 százalék).

Az izraeli zsidók jóval nagyobb arányban látják pozitívan a nemzetbiztonság jövőjét, mint az izraeli arabok:

Az izraeli zsidók közül azok, akik vallásosabbak, nagyobb fokú optimizmust fejeznek ki Izrael biztonságának jövőjét illetően. Körülbelül a tízből nyolc haredi (ultraortodox) és dati (vallásos) zsidó azt mondja, hogy optimista, szemben a hiloni (világi) zsidók körülbelül felével.

A Pew Research Center azt a kérdést is föltette az izraelieknek, hogy el tudnak-e képzelni független palesztin államot Gázában, Ciszjordániában vagy akár mindkét említett területen.

Azok többsége, aki úgy gondolja, hogy lehetséges egy palesztin állam, úgy gondolja, hogy Ciszjordániában és Gázában is megvan rá az esély, míg kevesebben számítanak arra, hogy csak az egyikben. A többiek nem tudják vagy nem tartják valószínűnek a békés együttélést egy független palesztin állam és Izrael között.

(Borítókép: Tüntetés Jordániában 2024. május 31-én. Fotó:  Laith Al-jnaidi / Anadolu / Getty Images)