Kína olyan fenyegetéssel állt elő, mint talán még soha
További Külföld cikkek
- Véletlenül is kitörhet az atomháború Ukrajnában
- Lemondott az anglikán egyház legfőbb vallási vezetője egy gyermekbántalmazási ügy miatt
- A liberálisok is bekerülhetnek a kormánykoalícióba a választásokon győztes Osztrák Szabadságpárt helyett
- Környezetvédők tiltakoznak a vatikáni karácsonyfa-állítás ellen
- Az Egyesült Államok babérjaira törne Kína a haditechnológia terén
A tárcavezető a szingapúri Sangri-la Párbeszéd elnevezésű biztonságpolitikai fórumon felszólalva hangoztatta, hogy „a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg határozottan és erőteljesen fog fellépni Tajvan függetlenségének megakadályozása érdekében” – jelentette a CCTV kínai állami televízió.
A védelmi miniszter közvetve támadta az Egyesült Államokat is, amely fegyvereket ad el Tajvannak.
A miniszter kifejtette: külső erők egyre inkább aláássák az „egy Kína” elvet, Tajvannal kapcsolatos törvényeket hamisítanak, fegyvereket adnak el Tajvannak, és illegálisan hivatalos kapcsolatokat tartanak fenn.
Ezek a rosszindulatú szándékok veszélybe sodorják Tajvant
– mondta, hozzátéve, hogy Kína továbbra is elkötelezett a békés újraegyesítés mellett, de ezt a távlatot a tajvani függetlenségi erők fenyegetik.
Észrevételeit egy héttel azután tette, hogy Kína befejezte a Tajvan körüli nagyszabású hadgyakorlatokat, miután rekordszámú behatolást hajtott végre a tajvani légtérbe. A kétnapos gyakorlat, amely a sziget szimulált blokádját is magában foglalta, válasz volt Tajvan új elnökének, Laj Csingnak a hét elején történt beiktatására. Kína Tajvant a népköztársaság részének tekinti. A mintegy 24 millió lakosú szigetnek 1949 óta van saját, független kormánya.
A Tajvani-szoroson átívelő feszültség azóta nőtt, hogy januárban Laj Demokratikus Haladó Pártja (DPP) megnyerte az elnökválasztást. A politikus május 20-án tette le az elnöki esküt, és beiktatási beszédében arra szólította fel Pekinget, hogy hagyjon fel a politikai és katonai megfélemlítéssel.
A kínai kormány a DPP-t szeparatista szervezetnek tekinti, és azzal fenyegetőzött, hogy megszállja Tajvant, ha a párt hivatalos lépéseket tenne a függetlenség irányába. Tung Csün a szingapúri Shangri-La párbeszéd keretében amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal is találkozott.
A háromnapos konferencián a világ minden tájáról több száz miniszter, katonai tisztviselő és szakértő vitatta meg a világ problémás kérdéseit és fenyegetéseit.