Keményen odaszólt Orbán Viktornak az Európai Néppárt elnöke
További Külföld cikkek
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
- Halálos baleset történt Ausztriában egy magyar autós
- Egy kisteherautó sofőrje behajtott egy texasi plázába, öt embert elütött
- Egy évre betiltják a TikTokot Albániában egy iskolai gyilkosság miatt
Manfred Weber keményen beleállt nemcsak Orbán Viktorba, de a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártba is a szombaton adott interjúban:
- „Nincs együttműködés egy olyan párttal, amely Putyin zsoldjában áll, sem Orbán Viktorral vagy a lengyel PiS-szel, amelyek megkérdőjelezik a jogállamiságot” – fogalmazott. Az állításról nem kért bizonyítékot az újságíró, de nem is ajánlott fel ilyet Weber.
- „Az, hogy Orbán Viktor az Oroszország elleni szankciócsomagoknál blokkolta az uniós államok túlnyomó többségének akaratát, nagy bosszúságot váltott ki Európa-szerte. Orbán Viktor a jövőben nem ejtheti túszul az egész EU-t” – folytatta az EPP-elnök. Szerinte nem szabad többé hagyni, hogy azok az országok diktálják a tempót, amelyek blokkolják az uniós döntéshozatalt.
- Megerősítette, amit már korábban is hangoztatott: csak olyan pártokkal működnek együtt, amelyek Európa-pártiak, támogatják Ukrajnát, és tiszteletben tartják a jogállamiságot. Szerinte az AfD az egyik legradikálisabb a radikálisok közül, így az együttműködés nem jöhet szóba.
- „Mi vagyunk a polgári centrum, és élen járunk az Európa elpusztítására törekvők elleni harcban” – jelentette ki, amiből logikusan következik, hogy feltételezi, vannak, akik Európa pusztulásán dolgoznak.
- A migráció kérdéséről elmondta, hogy „mostantól zárt létesítményeink lesznek a külső határon, ahol az érkezőket bezárva tartjuk”. Elmondta, hogy a határvédelemhez szükségünk van robusztus felszerelésre a határoknál és 30 ezer Frontex-tisztre. „És szükségünk van a biztonságos harmadik ország koncepciójára. Az olaszok Albánia-modellje most az európai asztalon van. Ez a helyes lépés, és mi támogatjuk.”
- Szerinte egy fordulópontot tapasztalunk, mert új, alapvető kérdésekkel kell szembenéznünk. „Mi, németek és európaiak olyan álomvilágból ébredünk fel, amely soha nem létezett, de sok döntés hátteréül szolgált.” Úgy véli, hogy újra versenyképessé kell tennünk Európát. „Az ipar már most is távolodik tőlünk, Amerikába és máshová költözik.” Hozzátette, hogy Európa jelentéktelen a Közel-Keleten. Nincs konszolidált Kína-politikánk.
- „Meg kell értenünk, hogy nemzetállamokként már nincs befolyásunk korunk nagy döntéseire és konfliktusaira. Ha ez a kontinens nem szólal meg egy hangon, akkor lemarad” – fogalmazott.
- Kikötötte, hogy a Bundeswehr (a német hadsereg) bevetéséről a német Bundestag dönt, és ez így is marad. „De: kilenc évvel a második világháború után Adenauer, De Gasperi és Schuman tárgyalóasztalán egy európai védelmi közösség létrehozásáról szóló szerződés ott volt. Az európai hadsereg megalapításáról a Bundestagban már döntöttek, de a francia nemzetgyűlés sajnos elutasította. Ez az a vezetés, amelyre Európának ma ismét szüksége van” – véli.
- Arra a kérdésre, hogy szerinte tehát nem lenne baj, ha Brüsszelben döntenének a német katonák bevetéséről, azt válaszolta, hogy „ahol Európa meg tudja erősíteni védelmét, ott szorosabban kell együttműködnünk. Lengyelország és Görögország éppen most ajánlott fel Németországnak egy közös, uniós szintű rakétavédelmi pajzsot. Egy európai kibervédelmi brigádnak is lenne értelme. Ezt a Frontexhez és az Europolhoz hasonlóan szervezhetnénk meg”.
Orbán Viktor: A háborúpártiak vannak többségben Brüsszelben
A szombati Békemeneten Orbán Viktor miniszterelnök jelezte: a háborúpártiak vannak többségben Brüsszelben, de időt kell nyerni a békéhez.
„Sokan hiszik azt, hogy a gonosz nem létezik, pedig a világháborúk mögött a gonosz áll. Ne engedjünk neki, eljött az ördögűzés ideje. Vagy mi győzünk, vagy ők, harmadik út nincs, csak harmadik világháború. Mutassuk meg Soroséknak, hol lakik a magyarok istene” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint ma Magyarország erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor, a döntő kérdés pedig nem más, mint hogy lemondunk-e a békéről.
(Borítókép: Manfred Weber 2022. november 17-én. Fotó: Horacio Villalobos / Getty Images)